Az OĽaNO szerint az Európai Bizottság is igazolta, hogy Szlovákiában egyenetlen az adók eloszlása
Az OĽaNO ellenzéki mozgalom szerint az adók eloszlása a lakosság egyes csoportjai között rossz és egyenetlen, és ezt az Európai Bizottság (EB) is megerősítette a Szlovákiáról szóló 2019-es jelentésében.
Eduard Heger, az OĽaNO képviselője szerint a kormány főleg a dolgozókat adóztatja meg, és kerüli a luxusadó bevezetését. "Az oligarchák, akik a legtöbbet profitálnak az állami pénzekből, élvezik az alacsony adókat, míg az állam egyre mélyebbre nyúl az egyszerű dolgozók zsebébe" – tette hozzá.
Heger elmondta: a bizottság rámutatott, hogy a dolgozók megadóztatása Szlovákiában az általános adózás 53,9 százalékát teszi ki, míg az európai átlag 49,7 százalék. "Ebből világosan látszik, hogy a szlovák gazdaságot és a költségvetést főleg a dolgozó emberek húzzák előre. Ez az egyik oka, hogy Szlovákia már több éve stagnál és nem éri el az Európai Unió életszínvonalát" – véli Heger.
Szerinte Szlovákia, melyet egykoron "Európa tigrisének" neveztek, kezd jelentősen lemaradni. "Az Európai Bizottság alátámasztotta a közigazgatás alacsony színvonaláról, valamint az oktatás, a kutatás és az innovációk terén jelentkező gyenge előrelépésről szóló kijelentéseinket is" – állapította meg Heger, aki szerint elengedhetetlenek az adózási reformok és a vállalkozói környezet javítását célzó intézkedések.
Az ellenzéki politikus egyszersmind hangsúlyozta a közvetlen adók csökkentésének, valamint a luxusadó bevezetésének szükségességét. "Emellett minimalizálni kell a kormány beavatkozását a vállalkozói szférába a különféle adómentességek és támogatások formájában. Elengedhetetlen a bürokratikus terhek csökkentése is, melyek minden tisztességes vállalkozó életét megkeserítik Szlovákiában" – hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság (EB) szerdán tette közzé a Szlovákiáról szóló 2019-es jelentését. Eszerint az ország gazdaságilag jól teljesít, de a jövőbeni gyarapodás szempontjából kulcsfontosságú területeken van még behozni valója. Az EB kiemelte a nagymértékű gazdasági növekedést és az alacsony munkanélküliséget. A jelentés szerint ugyanakkor továbbra is kihívást jelentenek a regionális különbségek, továbbá a közintézmények, az oktatás és a tudományos kutatás színvonala.
(TASR)
