Megosztás
A pénzügyi stabilitás továbbra is magas marad, de új kockázatok merültek fel. Ez derül ki a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) hétfőn ismertetett jelentéséből, amely az általános pénzügyi helyzetet foglalta össze.
2020 márciusa óta szembesülünk a világjárvány jelentette válsággal, ami mellé mostanra olyan új kihívások kerültek, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a globális gazdasági környezetre. Ezek közé tartozik elsősorban az ellátási láncok megszakadása és a megnövekedett infláció, köztük az energia- és egyéb nyersanyagárak rohamos emelkedése, amivel összefügg a monetáris politika szigorítása is – magyarázta az NBS Pénzügyi Stabilitási Főosztályának ügyvezető igazgatója Vladimír Dvořáček.
Szerinte ezeknek a tényezőknek a negatív hatásait tovább erősíti az ukrajnai háború, amely számottevő bizonytalansági forrás. „Ilyen összetevők ismeretében a pénzügyi stabilitási kilátások romlásáról beszélhetünk” – jegyezte meg. Dvořáček azt hangsúlyozta, hogy különösen a magasabb infláció jelent majd komoly kihívást a pénzügyi stabilitás szempontjából. Ennek hatása erőteljesebb lehet, ha az tartósnak bizonyul, és mondjuk gyengébb gazdasági fejlődéssel párosul.
A szakember úgy véli, azoknak a cégeknek és háztartásoknak, amelyeknek jelentősebb kiadásnövekedéssel kell számolniuk, hiteltörlesztési nehézségeik akadhatnak, vagy vissza kell fogniuk a fogyasztásukat. A másik oldalon viszont a háztartások mintegy felében gyorsabban nőhetnek a jövedelmek, mint a kiadások, ami megkönnyíti a törlesztést.
Az inflációs környezetben erősödik a kamatemelésre való hajlandóság, ami szintén hozzájárulhat az eladósodott háztartások és vállalkozások pénzügyi helyzetének romlásához. A kamatok emelkedése ellenére azonban továbbra is fennáll a negatív megtakarítás – például az eladósodás – kockázata, különösen a bankbetétes megtakarítások esetében – tette hozzá Dvořáček.
Marek Ličák, az NBS egy másik szakembere szerint a jelenlegi helyzet kedvezőtlenül hat majd a vállalati szektorra. Ha azt feltételezzük, hogy az elkövetkező három évben folyamatosan emelkednek a költségek, a pénzügyi problémákkal fenyegetett vállalatoknak nyújtott hitelek a teljes vállalati hitelállomány 17%-át tehetik ki. Az új nemteljesítő – vagy más néven "rossz" – hitelek volumene az elkövetkező három év alatt a vállalati hitelállomány 6%-át alkothatja. Ezek a becslések azonban nem tartalmazzák a kormány esetleges intézkedéseit vagy a vállalatok azon lépéseit, amelyek a fizetőképességet erősítenék. Ličák szerint a háztartások jobb helyzetben vannak, mint a cégek. Ezt mutatja az is, hogy a lakáshitelek "mindössze" 2,6%-át fenyegeti a nemteljesítés veszélye.
(TASR)