Az SNS-es agrárminiszter alatt elburjánzott a korrupció - véli Simon Zsolt 

A Speciális Büntetőbíróság a hétvégén arra jutott, hogy egy állami intézetet érintő korrupciós ügy miatt helyezzék vizsgálati fogságba Juraj Kožuchot, az Agrárkifizető Ügynökség volt főnökét, valamint Martin Kvietiket, az SNS-közeli Slavia Capital befektetői társaság emberét. A két személy a rendőrség szerint összesen 924 ezer euró kenőpénzt fogadott el még az előző kormány ideje alatt.

Simon Zsolt, az agrártárca korábbi vezetője ezzel összefüggésben elmondta, a sajtóból értesült arról, hogy a hatóságok ezzel az üggyel összefüggésben korábban lecsaptak az egyik egykori HZDS-es tisztségviselőre, Ľubomír Kropilra, akinek rögtön meg is eredt a nyelve. Az általa elmondottak alapján szerzett tudomást a Magyar Fórum első embere, hogy 2012-től számítva működhetett csúszópénzekkel az ügynökség. Ez azt jelenti, hogy rögtön az Iveta Radičová kormányt felváltó smeres kabinet – azaz Ľubomír Jahnátek mezőgazdasági miniszter – idejében torzulni kezdett az agrártárca támogatási rendszere.

A kifizető ügynökségben újra bevezették a támogatandó projektek úgynevezett szubjektív értékelését, ami lehetőséget teremtett a tárcán belüli korrupcióra és klientelizmusra. 2016-ban, a választásokat követően az SNS-es miniszter kinevezésekor "nyilvánosan figyelmeztettem Gabriela Matečnát", – meséli Simon – hogy sürgősen reformra szorul a kifizető ügynökség működése, ellenkező esetben kezelhetetlenné válnak a pénzügyi visszaélések. Ez az említett szubjektív értékelés érintheti mondjuk a farmok modernizációját vagy mondjuk az erdei úthálózat korszerűsítését stb. Ilyen esetben be kell nyújtani egy projektet, amit egy, az ügynökség által – ismeretlen kritériumok alapján – kiválasztott illetékes elbírál. Ez az egyik gond, véli Simon. A másik az, hogy a Fico-kormányok idején az elbírálási határidők nagyon kitolódtak, ami visszaélésre adott lehetőséget, hiszen menet közben is változtattak a játékszabályokon.

Egy-egy pályázó százezer és 1,5 millió euró közötti támogatásért folyamodhatott, és "amennyire én értesültem az egész korrupciós mechanizmusról, az történhetett, hogy az ügynökség körül mozgolódó emberek megszólították a farmereket, hogy akkor van esélyük nyerni, ha áldoznak rá egy kis hálapénzt. Aki erre rábólintott, az hozzájutott a támogatáshoz" – magyarázza a gömöri politikus. "Matečná miniszterben csalódtam", – jegyezte meg Simon – "mert a minisztersége alatt elburjánzott a korrupció, ráadásul a hazai mezőgazdasági termékek aránya csökkent a boltjaink pultjain. Az agrár külkereskedelmi mérleg elérte a mínusz 1,8 milliárd eurót.

Ugyanakkor most már, az új kormány felállását követően reményre van okunk, hogy a helyzet jó irányba változhat. "Hogy mi jelenthet örömet? Mindenekelőtt az az információ, miszerint megszűnik a projektek szubjektív értékelése. Egy nagy lépés lehet a korrupció visszaszorításában a vidékfejlesztés terén." Főleg akkor, ha ezt a folyamatot a kezdetektől fogva nyilvánosan is ellenőrizhetővé teszik. Ugyanígy örömre ad okot a szakembernek, hogy a kormány törölni kívánja az EU-s jogszabályok betartásán túli bürokratikus útvesztőt. "Szorítok nekik, hogy a kitűzött célok legtöbbjét sikerrel teljesítsék. Nem lesz egyszerű feladat, hiszen jelenleg a legnagyobb kihívást a koronavírussal való küzdelem jelenti."

Hasonlóan pozitív a kis- és fiatal gazdák támogatására, vagy az ország élelmezési önellátottsága növelésének vállalása. Ugyanakkor "egyben agodalom fogalmazódik meg bennem, mivel úgy tűnik, ez a nagyok rovására fog bekövetkezni. Szeretném ezért felhívni a figyelmet arra, hogy a nagyok termelik a hazai alapanyag kb. 80 %-t. A létezőt könnyű tönkretenni, míg újat létrehozni és pótolni sokkal nehezebb. "Ebbéli tapasztalata az országnak már van 1991-1992 ből. Ezért azt javaslom, a kis és fiatal gazdák támogatása ne a nagyok és a jól működők kárára történjen." – jegyezte meg Simon Zsolt.

(sp)