Az SNS-es Hrnko találta ki 27 éve, hogy hívják a szlovák parlamentet

2019. szeptember 1. - 10:15 | Belföld

1992. augusztus 27-én a Szlovák Alkotmány végső szerkesztését Vladimír Mečiar, Ivan Gašparovič, Milan Čič, Jozef Moravčík, Milan Sečánsky (mindannyian HZDS-esek), Ľubomír Fogaš (SDĽ) és Anton Hrnko (SNS) végezték.

Az SNS-es Hrnko találta ki 27 éve, hogy hívják a szlovák parlamentet
Anton Hrnko (Fotó: TASR)

Gašparovič annak idején országgyűlést (snem) javasolt, az SDĽ azonban tiltakozott ellene, végül Anton Hrnko kompromisszumos javaslata alapján nevezték el a szlovák parlamentet Nemzeti Tanácsnak (Národná rada).

Hrnko emlékeztetett, hogy a 19. század közepétől a szlovákok mindig is saját nemzetgyűlést akartak - a cseheknek is képviselői gyűlésük van, a lengyel parlamentet Sejmnek hívják, éppen ezért szerinte a "snem" szó fejezi ki legjobban, amit a parlament jelent.

"Az SDĽ képviselői, főleg Ľubomír Fogaš azonban elutasították. A kompromisszumot végül én alkottam meg, de én csak Nemzeti Tanácsot javasoltam, és nem tudtam róla, hogy még odateszik, hogy Szlovák Köztársaság (NR SR)" - húzta alá, hozzátéve, hogy nemzeti tanácsnak hívják a parlamentet például Ausztriában és Ukrajnában.

Hrnko úgy véli, hogy egy szuverén államnak nem kell a parlamentje nevében kihangsúlyozni az ország megnevezését, mivel természetes, hogy az övéről van szó. Az ilyesmire véleménye szerint akkor van szükség, ha egy állam gy nagyobb egység részét képezi, és szükség van a parlamentje megkülönböztetésére.

A rendszerváltás előtt Szlovák Nemzeti Tanácsnak hívták, és Hrnko szavai szerint ezért nem maradt az, mert azt a kommunisták használták. "A szlovák nemzeti tanácsok, amelyek korábban alakultak, nem parlamentek voltak, hanem forradalmi végrehajtó szervek, amelyek a hatalom átvételére törekedtek és azt a szlovák nemzet nevében akarták gyakorolni" - hangsúlyozta.

Az Alkotmányról hosszú tárgyalásokra számítottak, végül azonban nagyon gyorsan jóváhagyták, Ennél közrejátszott az is, hogy balesetet szenvedett Alexander Dubček, és a törvényhozók attól tartottak, hogy halála esetén hosszú ideig megrekedhetnének az egyeztetések.

"És talán ez része volt Vladimír Mečiar manőverezésének is, aki ezt minél előbb maga mögött akarta hagyni" - szögezte le Hrnko.

(TASR)