Az ügy, ami ultimátumként nem, de sarkalatos pontként felmerülhet, ha az MKP bejut a parlamentbe

Berényi József, a petíciós bizottság elnöke, valamint annak tagja, Horony Ákos, dunaszerdahelyi városi képviselő tartott sajtótájékoztatót az aláírásgyűjtés aktuális helyzetéről, illetve az ezt követő lépésekről.

Az aláírásgyűjtést április 12-én, a felvidéki kitelepítettek emléknapján hirdették meg, majd május 15-én kezdték el hivatalosan, mostanra pedig véget is ért, hiszen az alapcél, hogy meglegyen a 10 ezer aláírás, teljesült. 11 ezer lett.

Berényi József kifejtette, hogy az alapvető cél a Szlovákiában élő kisebbségek nemzeti szimbólumainak szabad használata, és ez ügyben Horony Ákos volt az, aki szorgalmazta, hogy ne maradjanak csupán a himnusznál, hanem ugyanígy szabadon használható legyen társadalmi, kulturális vagy sportrendezvényeken például a zászló vagy más szimbólumok is.

Horony emlékeztetett arra, hogy a 2006 és 2010 között regnáló Smer-SNS-HZDS-kormány vezette be a korlátozást, kimondottan a DAC-meccsekre összpontosítva, hogy tilos más állam szimbólumait használni. „Azóta rendszeresen megbírságolják azokat, akik magyar zászlót vinnének be DAC-meccsekre” – szögezte le.

Érdeklődésünkre egy olyan konkrét esetet is említett, amikor egy magyarországi szurkolótól elvettek egy olyan magyar zászlót, amit ő még a nagyapjától kapott. Horony szavai szerint ezáltal a nemzeti mellett személyes érzelmek is fűzték ahhoz a zászlóhoz, amelyet elkoboztak tőle. Egyébként elmondása szerint jellemzően 100-200 euróra bírságolják azokat, akik ilyesmit „elkövetnek”.

„Úgy gondolom, hogy a 21. századi Európában nem egy normális dolog, hogy egy nemzeti kisebbség nem használhatja szabadon saját nemzeti szimbólumait. Jó példaként meg lehetne említeni, hogy Magyarországon minden szlovák intézményen ott lehet a szlovák zászló” – húzta alá.

Az aláírásokat tartalmazó íveket várhatóan a jövő héten juttatják el két minisztériumhoz, a belügyhöz és az oktatásügyihez, és ez a mennyiség a tárcákat kötelezi arra, hogy a petíciós bizottságot megszólítsák, majd leüljenek velük tárgyalni az aláírásgyűjtés lényegéről.

„Két dologról van szó: egyrészt a korlátozást, ami miatt magánembereket büntethetnek, ki kellene venni a sportrendezvényekről szóló törvényből, másrészt annak a módját is meg kellene találni, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek szabadon használhassák a nemzeti szimbólumaikat” – emlékeztetett Horony Ákos.

A petíciós bizottság elnöke Berényi, tagjai pedig Horony Ákoson kívül Őry Péter MKP-s alelnök, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, Géresi Róbert, a szlovákiai református egyház püspökhelyettese és Józsa Mónika karnagy.

A minisztériumokat nem köti határidő a megszólításukra, és Berényi szerint annak kicsi az esélye, hogy adott esetben egy ilyen törvénymódosítást még a választások előtt elfogadjon a parlament, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy amennyiben az MKP bejut a parlamentbe, mindenképpen beterjesztik ők maguk.

Kérdésünkre, hogy megszólítottak-e már ez ügyben szlovák pártokat, Berényi azt válaszolta, hogy amennyiben a párt elnöksége jóváhagyja, tárgyalni fognak szlovák pártokkal, és „fel kell tenni ezt a kérdést, hogyan viszonyulnak ehhez a témához a potenciális partnerek.”

Rákérdeztünk, kik azok. „Az MKP kormányváltásra készül, tehát nyilván csak a mai ellenzék jöhet számításba. Ha a kormánypártok akartak volna ebben a témában lépni, akkor négy évük lett volna rá. Ott nem kereshetjük a támogatást, csakis az ellenzékieknél. Egy felkérés érkezett a tárgyalásra, az OĽaNO-é (…), de nyilván a választások előtt lesznek még más találkozók is (…),ha nem is a választások előtti, de a választások utáni együttműködésről és azokon ezt a témát elő kell venni.”

Érdeklődtünk arról, hogy feltétele lehet-e ez a majdani együttműködésnek, Berényi azonban úgy válaszolt: „Ha most a médián keresztül ultimátumot küldünk a partnereknek, akkor az egyeztetés nem biztos, hogy létrejön, tehát inkább úgy fogalmaznék, sarkalatos pontja lehet az együttműködésnek.”

(SzT)