Az ügy, ami ultimátumként nem, de sarkalatos pontként felmerülhet, ha az MKP bejut a parlamentbe

Az MKP összegyűjtött 11 ezer aláírást az állami szimbólumok szabad használatáért indított petíciójához. Ezt az ún. himnusztörvény azóta visszavont korlátozásai hívták életre, de kiterjesztették más nemzeti szimbólumokra is.

Az ügy, ami ultimátumként nem, de sarkalatos pontként felmerülhet, ha az MKP bejut a parlamentbe
Horony Ákos és Berényi József (Fotók: a szerző:)

Berényi József, a petíciós bizottság elnöke, valamint annak tagja, Horony Ákos, dunaszerdahelyi városi képviselő tartott sajtótájékoztatót az aláírásgyűjtés aktuális helyzetéről, illetve az ezt követő lépésekről.

Az aláírásgyűjtést április 12-én, a felvidéki kitelepítettek emléknapján hirdették meg, majd május 15-én kezdték el hivatalosan, mostanra pedig véget is ért, hiszen az alapcél, hogy meglegyen a 10 ezer aláírás, teljesült. 11 ezer lett.

Berényi József kifejtette, hogy az alapvető cél a Szlovákiában élő kisebbségek nemzeti szimbólumainak szabad használata, és ez ügyben Horony Ákos volt az, aki szorgalmazta, hogy ne maradjanak csupán a himnusznál, hanem ugyanígy szabadon használható legyen társadalmi, kulturális vagy sportrendezvényeken például a zászló vagy más szimbólumok is.

Horony emlékeztetett arra, hogy a 2006 és 2010 között regnáló Smer-SNS-HZDS-kormány vezette be a korlátozást, kimondottan a DAC-meccsekre összpontosítva, hogy tilos más állam szimbólumait használni. „Azóta rendszeresen megbírságolják azokat, akik magyar zászlót vinnének be DAC-meccsekre” – szögezte le.

Érdeklődésünkre egy olyan konkrét esetet is említett, amikor egy magyarországi szurkolótól elvettek egy olyan magyar zászlót, amit ő még a nagyapjától kapott. Horony szavai szerint ezáltal a nemzeti mellett személyes érzelmek is fűzték ahhoz a zászlóhoz, amelyet elkoboztak tőle. Egyébként elmondása szerint jellemzően 100-200 euróra bírságolják azokat, akik ilyesmit „elkövetnek”.

„Úgy gondolom, hogy a 21. századi Európában nem egy normális dolog, hogy egy nemzeti kisebbség nem használhatja szabadon saját nemzeti szimbólumait. Jó példaként meg lehetne említeni, hogy Magyarországon minden szlovák intézményen ott lehet a szlovák zászló” – húzta alá.

Az aláírásokat tartalmazó íveket várhatóan a jövő héten juttatják el két minisztériumhoz, a belügyhöz és az oktatásügyihez, és ez a mennyiség a tárcákat kötelezi arra, hogy a petíciós bizottságot megszólítsák, majd leüljenek velük tárgyalni az aláírásgyűjtés lényegéről.

„Két dologról van szó: egyrészt a korlátozást, ami miatt magánembereket büntethetnek, ki kellene venni a sportrendezvényekről szóló törvényből, másrészt annak a módját is meg kellene találni, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek szabadon használhassák a nemzeti szimbólumaikat” – emlékeztetett Horony Ákos.

A petíciós bizottság elnöke Berényi, tagjai pedig Horony Ákoson kívül Őry Péter MKP-s alelnök, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, Géresi Róbert, a szlovákiai református egyház püspökhelyettese és Józsa Mónika karnagy.

A minisztériumokat nem köti határidő a megszólításukra, és Berényi szerint annak kicsi az esélye, hogy adott esetben egy ilyen törvénymódosítást még a választások előtt elfogadjon a parlament, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy amennyiben az MKP bejut a parlamentbe, mindenképpen beterjesztik ők maguk.

Kérdésünkre, hogy megszólítottak-e már ez ügyben szlovák pártokat, Berényi azt válaszolta, hogy amennyiben a párt elnöksége jóváhagyja, tárgyalni fognak szlovák pártokkal, és „fel kell tenni ezt a kérdést, hogyan viszonyulnak ehhez a témához a potenciális partnerek.”

Rákérdeztünk, kik azok. „Az MKP kormányváltásra készül, tehát nyilván csak a mai ellenzék jöhet számításba. Ha a kormánypártok akartak volna ebben a témában lépni, akkor négy évük lett volna rá. Ott nem kereshetjük a támogatást, csakis az ellenzékieknél. Egy felkérés érkezett a tárgyalásra, az OĽaNO-é (...), de nyilván a választások előtt lesznek még más találkozók is (...),ha nem is a választások előtti, de a választások utáni együttműködésről és azokon ezt a témát elő kell venni.”

Érdeklődtünk arról, hogy feltétele lehet-e ez a majdani együttműködésnek, Berényi azonban úgy válaszolt: „Ha most a médián keresztül ultimátumot küldünk a partnereknek, akkor az egyeztetés nem biztos, hogy létrejön, tehát inkább úgy fogalmaznék, sarkalatos pontja lehet az együttműködésnek.”

(SzT)