Az Új Szó is elhallgatta a csernobili atomkatasztrófát

Az Új Szó a 30. évforduló kapcsán összegyűjtötte, hogyan tudósított a világ legsúlyosabb atomkatasztrófájáról az akkoriban a Kommunista Párt Központi Bizottságának napilapjaként működő sajtótermék.

Április 26.

– Szombatra esett, így a lap leghamarabb hétfőn, április 28-án közölhette az első híreket a tragikus eseményekről.

Április 28.

– Hétfőn egy árva hír sem jelent meg Csernobilról.

Április 29.

– Kedden még mindig semmi hír. A címlapon Gustáv Husák elnök üdvözlő táviratáról szóló hír van – melyet a japán császárnak küldött. Aznap már nagy kiterjedésű európai területeket szennyezett a radioaktív sugárzás.

Április 30.

– Szerda, eldugott hírecske a második oldalon "Hazánk területén nem növekedett a radioaktivitás" címmel, és a következő, rövidke szöveggel: "Amint a tömegtájékoztatási eszközök közléséből ismeretes, a Szovjetunióban a csernobili atomerőműben súlyos szerencsétlenség történt – közli a hír. – Hazánk területén folyamatosan mérik a légmozgást, de a mérések egész ideje alatt nem észlelték a radioaktivitás növekedését. A szövetségi kormány az illetékes szerveket a meteorológiai helyzet és a mérések további figyelésével és az eredmények tartós kiértékelésével bízta meg."

Május 1.

– Éljen május elseje, hoki-vb Moszkvában, és egy rövid hír arról, hogy a sugárzás csökken, nem vagyunk veszélyben:

"Tegnap csökkent a radioaktív anyagok szivárgása és a sugárzás mértéke is az atomerőmű térségében és a környéken. Az eredmények, amelyeket a Cseh és a Szlovák Egészségügyi Minisztérium értékel ki, azt bizonyítják, hogy a lakosság egészségét nem fenyegeti veszély és ezért hazánkban nincs szükség különleges intézkedésekre.”

Május 4.

– A sugárzás nem veszélyes, a nyugati hisztéria annál inkább – gondolhatták az olvasók, amikor átfutották ezeket a sorokat:

"Nem lehet vitás, mi áll az elmúlt napok hisztérikus kampányának hátterében. Mindenekelőtt az antikommunizmus, a szovjetellenesség, a nemzetközi kapcsolatok megzavarására irányuló törekvés, a Szovjetunió, a többi szocialista ország rágalmazása, s erre jó bármilyen alkalom, még a természeti katasztrófa is. A csernobili baleset ügyében azonban annak is tanúi lehetünk, hogy éket akarnak verni a Szovjetunió és a többi európai ország, mindenekelőtt a szomszédos államok közé."

Május 5.

– A radioaktivitás még mindig csökken, csoda, hogy még van hová csökkennie:

"A mért érték több mint kétszázszor alacsonyabb annál a sugárzási értéknél, amely ártalmas az emberi egészségre.”

Május 7.

– A moszkvai Pravda riportjából közöl részleteket a lap, amelyből végre pontosabb információkat is kaphatnak az olvasók a baleset valódi következményeiről és a kitelepítésekről.

Május 9.

– "Az atomháborúhoz képest egy kisebb incidens" történt a lap szerint, még a mezőgazdasági munkák is folytatódtak az atomerőmű környékén!

Május 14.

– Lecsengett a téma, nincs több írás a katasztrófáról incidensről.

(ujszo.com)