Az új-zélandi Christchurch évek óta a szélsőjobboldaliak központja volt

Noha az új-zélandi Christchurch neve csupán a múlt heti terrortámadás szomorú apropóján került a hírekbe, elemzők szerint az ország második legnagyobb városa régóta gyűjtőhelye fehér felsőbbrendűséget hirdető kicsiny, de szívós csoportoknak Új-Zélandon.

Az új-zélandi Christchurch évek óta a szélsőjobboldaliak központja volt
-illusztráció- (Fotó: TASR/AP)

A március 15-i mészárlás, amely során egy ausztrál állampolgár tüzet nyitott a város két mecsetében imádkozó hívekre, és 50 emberrel végzett, súlyos csapás a világ egyik legbiztonságosabbnak és legtoleránsabbnak tartott országának megítélésére. Új-Zélandon, ahol a gyűlölet-bűncselekményeket egyelőre nem tartják külön számon, a napokban végre több teret kaptak azok a hangok, amelyek a növekvő idegenellenességre hívják fel a figyelmet - ahogy tették ezt már a christchurchi tragédia előtt is.

Az új-zélandi muszlim szervezeteket tömörítő bizottság szóvivője, Anwar Ghani a szélsőséges irányzatokkal kapcsolatban azt mondta, többször próbálták rájuk felhívni a hatóságok figyelmét az elmúlt években, ám senki nem vette őket komolyan. Hozzátette, a gyűlölködő e-maileknek és a szóbeli támadásoknak egyértelműen rasszista és iszlámellenes felhangjuk volt.

Ghani szerint kapcsolat áll fenn a múlt heti mészárlás és az Új-Zélandon, illetve a világ más részein tapasztalható muszlimellenesség között; hozzátette, amennyiben nem foglalkoznak ezzel a jelenséggel, csak súlyosbodni fog.

Paul Spoonley, a fehér felsőbbrendűséget hirdető új-zélandi mozgalmak egyik szakértője szerint a mintegy 4,5 millió lakosú országban nagyjából 200-250 elvakult szélsőjobboldali lehet, illetve 300 és 400 közé tette azoknak a számát, akik érdeklődnek az ordas eszmék iránt. Noha a hatóságok szerint a terroristának nem voltak társai, Spoonley szerint elképzelhető, hogy a lövöldözés előtt kapcsolatba lépett más, hasonló nézeteket valló emberekkel.

A városra térve azt mondta, a 2011-es új-zélandi földrengés, amely Christchurchöt sem kerülte el, komoly elvándorlást eredményezett a környéken. Az új betelepülők többnyire külföldiek voltak, a szélsőségesek száma csökkent tehát, azonban nem tűnt el: 2016-ban például az Al Noor mecset előtt, ahol a múlt heti tragédia történt, ismeretlenek disznófejeket helyeztek el.

Spoonley nem tartja véletlennek azt sem, hogy 2018-ban, európai körútja után a merénylő éppen Christchurchben telepedett le.

A helyzet, úgy vélte, súlyosabb Ausztráliában, ahol a jelenlegi trendek jól illeszkednek a "fehér Ausztráliát" hirdető bevándorlási politikába, amely - különféle formában - 1901-től egészen 1973-ig létezett.

Paul Buchanan, az amerikai kormány korábbi hírszerzési szakértője szerint az új-zélandi titkosszolgálatok bizonyos politikai döntések miatt nem tudták megfigyelni a szélsőjobboldali csoportokat, e döntések értelmében ugyanis erejük nagy részét az ország iszlamista mozgalmaira összpontosították. Buchanan hozzátette azt is, hogy az elmúlt 20 évben, különösen a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadás után az országon belüli dzsihadista tendenciák nyomon követése abszolút elsőbbséget élvezett. Szerinte a hírszerzés a megmaradt kapacitását elsősorban a baloldalhoz köthető mozgalmakra fordította, például a marxista, illetve az állat- vagy környezetvédő csoportokra.

(MTI)