Az Unió állapota Ursula von der Leyen szerint: COVID, környezetvédelem, munkahelyek mentése, menekültek és emberi jogok
A COVID 19 rányomta bélyegét Ursula von der Leyen az unió helyzetét értékelő első, szerdai beszédére is, az Európai Bizottság tavaly megválasztott elnöke szerint a járvány és a járvány okozta gazdasági válság egyben kitörési lehetőség is. Fontos témaként jelent meg a környezetvédelem, az emberi jogok, a melegjogok és az egyenlőség kérdése, a migráció kezelése és jogállamiság kérdése is. A beszéd megtekinthető és elolvasható itt.
Von der Leyen szerint az uniónak erős Európai Egészségügyi Uniót kell kiépítenie, első lépésként megg kell erősítenie felkészültségét a válságokra általában, és egyben a határokon át terjedő fertőzések kezelését is át kell alakítani. Ennek érdekében megerősítik az uniós gyógyszer-ügynökséget – amely a gyógyszerek ellenőrzéséért és engedélyezéséért felel –, valamint a járvány-megelőzési és -ellenőrzési központot. Emellett új biomedikus fejlesztési és kutatási központot (BARDA) hoznak létre.
„Ez fogja megmutatni az európaiaknak, hogy az uniónk azért van, hogy mindenkit megvédjen” – jelentette ki von der Leyen.
A vakcina-nacionalizmus veszélyes
Kiemelte, hogy az unió hatására sikerült egységesen fellépni, és 16 milliárd eurót összegyűjteni civil szrevzetekkel, a G20-szal, a WHO-val és másokkal közösen a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésére, tesztelésére, a kezelés kidolgozására. „A vakcina-nacionalizmus veszélyezteti az emberi életeket, a vakcina-együttműködés megmenti azokat” - jelentette ki az EB elnöke.
SURE - Szlovákia 681 milliót kap
Az egészségügy mellett nagy hangsúlyt fektetett a munkahelyek védelmére, amelyeket a járvány miatt kialakult gazdasági válság fenyeget. Szerinte a munkanélküliség nagyobb mértékű emelkedését lassította az is, hogy mintegy 40 millió ember dolgozik csökkentett munkaidőben a különböző támogatásoknak köszönhetően. Az unió a közeljövőben 90 milliárd euróval támogatja a SURE programba bekapcsolódott 16 tagállamot, Szlovákia ebből a csomagból 681 millió eurót kap.
Úgy véli, hogy az uniónak köszönhetően sok millió munkahely maradhat meg. „Ez a ténylegesen működő európai szolidaritás” - jelentette ki az EB elnöke.
55 százalékos kibocsátás-csökkenést 2030-ig
A környezetvédelem is fontos témaként jelentkezett von der Leyen beszédében. Az unió gazdaságát zöld projektekkel szeretné beindítani, erre a célra a Next Generation EU alap 750 milliárdjának 37 százalékát akarja felhasználni. A 750 milliárdos alap bevételi oldalának 30 százalékát zöld kötvények kibocsátásával akarja biztosítani az EB elnöke.
Emellett szigorítanák a környezetvédelmi vállalásokat is. A jelenleg elfogadott tervek szerint 2030-ra 40 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, a bizottság elnöke azonban szeretné, ha ezt 55 százalékra emelné az unió.
Gyors internetkapcsolatot vidéken is
Az unió előtt álló lehetőségként és egyben kihívásként említette a digitális korba való átmenetet. Ennek első lépéseként az adatvédelem fontosságát nevezte ki, amiben szerinte az unió eddig túl lassan haladt, és túlságosan függött másoktól. Kifogásolta azt is, hogy a vidéki lakosság 40 százaléka számára még mindig elérhetetlen a gyors, széles sávú internetkapcsolat. „Ez a kapcsolat ma már előfeltétele az otthoni munkának, tanulásnak” - jelentette ki von der Leyen. Szerinte a gyors internet segítheti a vidék revitalizációját is.
Menekültek: az életmentés a tengeren kötelező
A migráció megoldását is nagyon fontos problémaként kezelte az EB elnöke. „Mint mindannyian tudjuk, a 2015-ös migrációs válság mély megosztottságot okozott egyes a tagállamok között, ezeknek a hegeknek egy része ma is csak gyógyul” - jelentette ki von der Leyen.
Úgy véli, hogy még mindig sokat kell tenni a menekültek kérdésében. A Bizottság jövő héten terjeszti elő új migrációs elképzelését.
„Emberi és humánus megközelítést alkalmazunk. Életmentés a tengeren kötelező. És azoknak az országoknak, amelyek eleget tettek jogi és erkölcsi kötelességeiknek, tudniuk kell, hogy az egész Európai Unió szolidaritására támaszkodhatnak” – jelentette ki az EB elnöke.
A Moria-tábor képei fájdalmasak
A tervezett megállapodásról keveset árult el. „Világos különbséget kell tennünk azok között, akiknek joguk van maradni, és akiknek nincs – mondta von der Leyen. – Lépni fogunk az embercsempészek elleni küzdelemben, megerősítjük a külső határokat, és fontos a külső partnerség elmélyítése.” Ugyanakkor úgy véli, hogy azért is tenni kell, hogy a tartózkodási jogot megkapók be tudjanak illeszkedni a társadalmunkba.
Szerinte a Leszbosz-szigeti menekülttábor az unió szégyene. „A Moria-tábor képei fájdalmasan emlékeztetnek arra, hogy Európának össze kell fognia” - jelentette ki az EB elnöke. A bizottság a görög hatóságokkal dolgozik egy pilot-projekt kidolgozásán és egy új menekülttábor felépítésén. Elvárja azonban minden tagállam közös kiállását. „A migráció európai kihívás, és egész Európának hozzá kell tennie a maga részét” - figyelmeztetett von der Leyen.
Jogállamiság-jelentés a hónap végéig
A bizottság elnöke kiemelte a jogállamiság fontosságát az unió számára. A Bizottság a hónap végéig elkészíti első jogállamiság-jelentését, amely foglalkozik majd valamennyi tagállammal. A jogállamisági kritériumokat több ország, köztük Magyarország és Lengyelország, is megkérdőjelezte, és kikérte magának, hogy ezeket a bizottság ellenőrizze.
A gyűlölet az gyűlölet
Kiemelte azt is, hogy fel kell lépni a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd ellen. „Javaslatot teszünk az uniós bűncselekmények listájának kiterjesztésére a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd minden formájára – tekintet nélkül arra, hogy faji, vallási, nemi vagy szexualitási okok miatt történtek – jelentette ki az EB elnöke. – A gyűlölet az gyűlölet, senkit sem szabad kitenni a gyűlöletnek.”
A melegek és a családi kapcsolatok
Elítélte a melegek és más LMBTI-identitású emberek, közösségek elleni intézkedéseket is. „Szeretném, ha ez kristálytiszta lenne – az LMBTI-szabad zónák egyben humanitásmentes zónák is. És ezeknek nincs helyük az unióban” – üzent von der Leyen azoknak a lengyel településeknek, amelyek LMBTI-free zónának nyilvánították magukat. A Bizottság korábban már öt ilyen településtől vonta meg az uniós programfinanszírozást, és hamarosan elkészíti a melegjogokat erősítő uniós stratégiát is. A Bizottság elnöke kiállt a melegek örökbefogadási joga mellett is. „A stratégia részeként szorgalmazom a családi kapcsolatok kölcsönös elismerését az EU-ban. Aki egy országban szülő, akkor minden országban szülő” - jelentette ki von der Leyen.
Lajos P. János
