„Azt akarták, hogy köszönetet mondjanak nekik a halálukért”

1944. augusztus 2-án számolták fel az auschwitz-birkenaui cigánytábort, elpusztítva mintegy háromezer lakóját. Erre a napra ma a roma holokauszt emléknapjaként tekintünk. Dunaszerdahelyen pedig 2006 óta, amikor a roma holokauszt emlékművét emelték a Fő utca mentén, ezen a helyen emlékeznek a világháború roma áldozataira – azokra, akik a koncentrációs táborokban vesztették életüket, de azokra is, akiket Vásárút és Nyárasd határában végeztek ki.

„Azt akarták, hogy köszönetet mondjanak nekik a halálukért”
Fotók: Paraméter - További felvételekért kattints!

Lidicei látogatására emlékezett beszédében Ravasz József, a Romológiai Kutatóintézet vezetője – a cseh községre, melynek először teljes férfilakosságát lemészárolták a németek 1942-ben, majd a teljes falut elpusztították.

„Mi csak ott álltunk szótlanul, de annyi erőnk sem volt, hogy kiáltsunk. Hazafelé jut eszembe, mi változott meg napjainkban az emberi gondolkodásban? Az erőszak lépten-nyomon jelen van. Hiába zárkózunk el mindenféle negatív kijelentés elől, melyek mindahányunkat emberi méltóságunkban érintenek...” – fogalmazott.

Ravasz József

Úgy véli, a 21. században is lesznek olyan csoportok, melyek abban a hitükben, hogy kiválasztottak, igazságot osztanak. „Ezzel örökösen ismétlődve folytatódik a mészárlás más-más formában. A tragédia legyőzhető emlékezéssel, szembenézéssel, őszinteséggel, megismeréssel, tudással és a tisztelet kultúrájával, és úgy, ha a felzárkózás feladatát munkával és tanulással minden érintett komolyan veszi” – szögezte le.

Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester arra emlékeztetett, hogy „nem lehet elég gyakran elmondanunk, hogy egy gyűlölködő idealizmus és propaganda milyen deformációkat tud okozni a társadalom egészében”. Hozzátette, hogy ugyanazok a polgárok, akik először kiálltak zsidó honfitársaik mellett, és elítélték másodrendű polgárokká való degradálásukat, pár hét elteltével helyeselték a náci kormány intézkedéseit.

„Meg kell tanítani a fiatalokat a demokráciára, és annak szabályaira, hogy felnőttként annak eszközeivel dolgozzanak a közösségünkért és a konfliktusokat ne erőszakkal és a kirekesztés politikájával oldják meg” – hangsúlyozta.

Hájos Zoltán

Szólt a megjelentekhez Marek Neštický, Nagyszombat megye alelnöke is, aki hangsúlyozta, csak emlékezéssel tanulhatunk a történelem hibáiból. „A mai modern társadalmak humanizációs és demokratizációs folyamatai mellett továbbra is találkozhatunk idegengyűlölettel és faji összeférhetetlenséggel, a társadalmunkon belül is. Ez ellen a társadalomnak egyértelműen fel kell lépnie, és kijelenteni, nem térhet vissza az az idő, amikor ember embernek farkasa volt” – figyelmeztetett.

A megemlékezésen részt vett Mária Patakyová ombudsman is, aki szavai szerint bízik abban, hogy az elhangzott tapasztalatok szükség esetén cselekedetekbe fordulnak át. „A holokauszt nem egy történelmi jelenség, amely megtörtént és már soha többé nem valósulhat meg. Mindig előállhat olyan szituáció, hogy hasonló formában megjelenik a szervezett tömeggyilkosság, és ez azzal kezdődik, hogy bizonyos jegyek alapján különválasztanak egy ellenséges társadalmi csoportot. Minden attól függ, hogy hogyan állunk mindehhez a polgári életünkben, illetve abban a pozícióban, amit ellátunk” – fogalmazott.

Mária Patakyová

Az ombudsmant Rigó Konrád kulturális államtitkár követte, aki emlékeztetett arra, hogy Dunaszerdahely lakosainak felét elvesztette a holokauszt során. 

„Nem gondolhatja senki, hogy önkényesen dönthet egy népcsoport, vagy akár egy ember életéről. Nem szabad senkinek a kezébe olyan hatalmat adni, amivel ezt megteheti” – hívta fel a figyelmet.

Úgy gondolja viszont, hogy napjainkban túl sok minden történik, ami visszafelé forgatja a történelem kerekét. „Fegyvert adnak kiskamaszok kezébe hazafias céllal, miközben az idegent legyőzendő betolakodónak, veszélyforrásnak tekintik. Lerombolják a liberális demokrácia alapjait, amivel kordában tarthatók a pusztító indulatok” – emlékeztetett. Leszögezte, a gyűlölet terjedése, illetve az ellenség- és bűnbakkeresés ellen empátiával és toleranciával lehet harcolni. 

Rigó Konrád

„Ha a hétköznapitól eltérő jelenséggel találkozunk, ne az elutasítás és vád jusson eszünkbe. Próbáljuk inkább megérteni a másikat, elviselni a másságát, s ha tiszta szándékot látunk, segíteni. Az egyént és az ő történetét meghallgatni... Ez lehet a tanulsága a holokauszt történetének. És persze az emlékezés” – hangsúlyozta Rigó Konrád.

Beszédet mondott Magyarország cigánykirály, a Horváth József is, aki szerint az öröm és a szomorúság jele ez a nap. „Öröm, mert Dunaszerdahely városa az, amely a roma holokauszt emlékműnek a város szívében helyet adott, szomorúság azért, mert immár 75. alkalommal emlékezünk a világon mindenütt azokra a roma polgártársainkra, akik a háborúban a kegyetlen népirtás áldozatai lettek” – emlékeztetett. Szintén felhívta a figyelmet arra, hogy „a másság fogalma nem minden európai nemzet és ember értékrendjében fogalmazódik meg pozitív értelemben.

„Mi lesz ezzel a diaszpórában élő legnagyobb európai kisebbséggel, ha gyermekeink még napjainkban is a betűvetés problémájával küszködnek? Tudom, hogy a remény fogalma a romák számára nem közhely, hanem több évszázados vágy a jobblét felé. A világ összes romája egy szebb jövőképet szeretne élénk színekkel újrafesteni, amelyből kisejlik az élni akarás” – fejtette ki.

A beszédek sorát Pavol Mešťan, a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumának gondolatai zárták, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Auschwitzban nemcsak meggyilkolták, de rettenetesen megalázták az odahurcoltakat.

Pavol Mešťan

„A nácik ördögiek voltak, tudatni akarták, hogy a rabok alsóbbrendűek – hogy a gázkamrákba vezető úton köszönetet mondjanak nekik azért, hogy megszabadítják őket az alsóbbrendűségüktől. Azt akarták, hogy köszönetet mondjanak nekik a halálukért. Auschwitz a pokol volt, ahol megszűnt a morális törvények világa” – mondta, majd hozzátette, mivel ez egyszer megtörtént, semmi sem zárja ki, hogy újra megtörténjen.

„Auschwitzcal megismertük, mire képes az ember” – szögezte le.

(SzT)