Azt szeretnék, ha a választások előtt 50 nappal a polgár már ne, legfeljebb a politikus tudja, mennyien támogatják a pártokat

2019. október 12. - 09:56 | Belföld

A koalíciós hármas csütörtökön arról tárgyalt, hogy a pártpreferenciákat érintő felméréseket a választásokat megelőző 50 napban már ne hozhassanak nyilvánosságra.

Azt szeretnék, ha a választások előtt 50 nappal a polgár már ne, legfeljebb a politikus tudja, mennyien támogatják a pártokat
Illusztráció - Cséfalvay Á. András

Jelenleg két hetet tesz ki a felmérések közlésére vonatkozó moratórium, szeptemberben viszont Andrej Danko SNS-elnök vetette fel, hogy azt meghosszabbíthatnák 30 napra. Erre jött Robert Fico, aki elismerően támogatta a felvetést, sőt, ő azt mondta, nyugodtan meghosszabbíthatnák 60 napra is.

"A felmérésekkel való manipuláció szemmel látható. Ha 30 nap lesz a kompromisszum, a Smer képviselői azt minden bizonnyal támogatni fogják" - mondta akkor a Smer elnöke.

A kompromisszum végül 50 napra nőtt. Három koalíciós képviselő, Tibor Glenda (Smer), Stanislav Kmec (SNS) és Jakab Elemér (Híd) terjeszti a parlament elé a vonatkozó módosítást, ami azt jelentené, hogy a választások előtti 7 hétben nem tudhatnánk meg, mekkora az egyes pártok támogatottsága. A február 29-én esedékes választások előtt január 10. volna az utolsó dátum, amikor még felmérési eredményt közölhetnének.

A három említett képviselő Marián Kéry és Martin Nemky (mindketten smeresek) választási jogról való törvényének módosításához nyújtották be a saját indítványukat.

Természetesen a politikai pártok saját megrendelésre még elkészíthetnek ez idő alatt is felméréseket, a moratórium csak arra vonatkozik, hogy annak eredményét nem hozhatják nyilvánosságra. A pártok tehát adott esetben ismerhetik saját támogatottságukat, és ahhoz igazíthatják az utolsó hetek kampányát, a polgárok viszont erről már nem értesülhetnek.

Andrej Danko saját javaslatát azzal védte, hogy ez nem cenzúra, hanem ez az igazságosság.

A Szlovák Tudományos Akadémia Szociális Intézete szerint viszont ez hátrányos helyzetbe hozza az információhoz való hozzáférés tekintetében a nyilvánosságot a politikai pártokkal vagy egyéb érdekcsoportokkal szemben. Hozzájuk képest ugyanis az embereknek csak régebbi felmérések állnak majd rendelkezésére, holott az utolsó hetekben várható a legnagyobb turbulencia ezen a téren.

A szociológusok rámutattak, hogy már a jelenlegi szabályozás a kéthetes moratóriummal is meglehetősen szigorú. Európában ugyanis csak két olyan ország van, ahol 7 napnál hosszabb: Olaszországban 14, Montenegróban 15 nap. 2017-es adatok szerint pedig a 30 napnál hosszabb felmérési moratóriummal világviszonylatban Szlovákia bekerül a Top 5-be, olyan kellemes országokkal, mint Bolívia, Hondurasa, Tunézia és Kamerun.

Tiltakozott az intézkedés ellen a Közvélemény-kutató ügynökségek országos szövetsége, mely szerint a javaslat által megfogalmazott ambíció, miszerint megvédenék a polgárokat a félrevezető információktól, éppen fordítva fog elsülni, ugyanis a metodológiai alapelveket betartó ügynökségek által készített felmérések szavahihető média általi közlését fogja tiltani, miközben semmilyen módon nem akadályozza meg a valódi "fake news", tehát a hamis információkon alapuló hírek terjedését az interneten, közösségi oldalakon. Ezzel pedig szerintük a polgárokat éppen a közösségi oldalakon terjedő dezinformációs kampányok veszélyének teszik ki.

Ravasz Ábel, a Híd alelnöke ennek kapcsán azt nyilatkozta, hogy még tárgyalni fognak arról, hogyan áll majd pártjuk ehhez a javaslathoz a parlamentben.

(Denník N)