Bagossy Norbert: A belső világom tükröződését hallhatjuk a szövegekben 

2020. augusztus 7. - 17:40 | Kultúra

Az Erdélyből induló Bagossy Brothers Company  dalait egyre többen dúdolják. A banda jelenleg gőzerővel koncertezik, a pár hónapos bezártság pedig kifejezetten jó hatással volt rájuk és sok új dal született. Többek között erről is beszélgettem a zenekar frontemberével, Bagossy Norberttel teltházas koncertjük előtt a komáromi Monostori Erődben.

Bagossy Norbert: A belső világom tükröződését hallhatjuk a szövegekben 
A szerző felvételei (Kattints további fotókért!)

Mi ösztönzött arra, hogy bandát alapítsatok? Nehezebb erdélyi zenekarként ismertté válni Magyarországon?

Mindannyian ismertük egymást a zenekarból már nagyon rég. Öcsémmel együtt kezdtünk el zenélni. Szilárdot 13-14 éves koromban ismertem meg, ő akkor tanult dobolni én pedig gitározni. Atával később jöttünk össze, amikor már tudtam több dalt is játszani gitáron. Aztán együtt zenéltünk mindenféle fura felállásokban, gitárestektől kezdve kocsmai bulikig mindent elvállaltunk. Reméljük a jelenlegi öt fő a Bagossy Brothers Company a végleges felállása.

Mindig otthonról építkezik az ember, onnét ahol elkezd zenélni. Először a helyi kis klubokban, aztán nagyobb és nagyobb szórakozóhelyeken léptünk fel. Azért volt nehéz, mert nem tudtuk, hogy az erdélyi nagy klubokból hogyan jövünk át a magyarországi nagy klubokba. Amikor otthon már nagyobb helyeken játszottunk, és elég sok ember járt a koncertjeinkre, például Kolozsváron 800 ember előtt is felléptünk, akkor Magyarországon újra kellet kezdenünk 50-70 fős helyeken. Én ezt pozitív dologként éltem meg, hogy újra vissza kellett lépni picit, ilyenkor az ember rájön arra, hogy honnan indult, hol a gyökerei, miért jött.

Gyergyószentmiklós többször is szerepel a klipjeitekben. Mit jelent számotokra ez a város? Gyakran jártok haza?

Egy kis város ez, ami az otthont jelenti számunkra, hiszen mindannyian ott nőttünk fel. Én mindig is szerettem azt az életérzést, ami ott van, a fenyőfák, a hideg, a hó. Pár percre van minden, a helyi kocsma, a gyógyszertár, minden iskola ahova jártam, és nincsenek közlekedési dugók. El szeretnénk minél több helyre vinni ezeket az érzéseket, amiben felnőttünk, amit megtapasztaltunk.

Egyre ritkábban járunk haza a koncertek miatt. Ha otthon vagyunk, szeretnénk minden időnket a szeretteinkkel tölteni. A jelenlegi a vírusos helyzet persze nem segített. Én Magyarországon maradtam, de többen közülünk hazamentek Erdélybe. Nagyon-nagyon sokat utazunk, de valójában már itt lakunk Magyarországon, ha tetszik, ha nem.

Jelenleg Ti vagytok az egyik legnépszerűbb banda Magyarországon. A dalaitokat játsszák a rádiók országszerte, sőt külföldön is, például nálunk Szlovákiában. Hogyan élitek meg a sikert?

Nagyon sokan úgy gondolják, hogy gyorsan elértük ezt a szintet. Mi belülről egyáltalán nem így éljük meg, szerintünk teljesen normális, lépcsőzetes út áll mögöttünk. Először kis kombiban utaztunk minden héten, ahova öten fértünk be, a gitárok meg keresztbe voltak rakva. Így utaztunk 750 km-t Gyergyószentmiklóstól Budapestig. Olyanra is volt példa, hogy 1500 kilométert tettünk meg egy tízperces interjúért. Majd jöttek az újabb és újabb dalok. Eleinte stábunk sem volt, majd egyre többen lettünk. Tehát egészen más volt a fejlődésünk, mint egy tehetségkutatót abszolváló előadő esetében, hogy egyből országos népszerűségre tesz szert az ember. Nekünk szép lassan, valahogy az életünk részévé vált ez a munka és az a normális, ami most van.

Mi a zenekar sikerének a titka?

A siker titkát mindenki keresi, szerintem olyan nincs. Nagyon sok körülményt lehet említeni, hogy mi, miért történhet, de alapvetően nincs bizonyosság. Valószínűleg jól sikerültek a dalok és nincs mögötte semmiféle matek. Ezek vagyunk mi, nem szeretjük újra csinálni a már meglévő dalainkat, hanem mindig egy kis extrát adunk hozzá. A szövegvilág és a dallamvezetés alapvetően mindig ugyanaz és mindegyik dalunkban vannak bagossys motívumok. Szerintem minden egyes dalunk befutott a maga idejében. A legelső Magyarországon a Van egy ház volt, Erdélyben pedig az Add vissza.

Könnyen írsz dalszöveget? Mi inspirál? Van kedvenc helyed, ahol garantált az ihlet?

Vannak pillanatok, amikor igen, és van olyan is, amikor kezembe veszem a hangszert és egy-két óra próbálkozás után elengedem. Nem adok neki tovább aznap esélyt, mert nem volt meg a megfelelő pillanat, hogy kibontakozzon. Általánosságban, mikor összejön akkor meg egymás után jönnek a szavak a dallammal együtt, ez nagyon jó érzés tud lenni. Mindig is büszke voltam, hogy ahány dalt írtam, annak a 95 százaléka ott van a Bagossy-lemezeken, a maradék meg más zenekarnál. Én nem vagyok olyan, aki leül reggel nyolckor és délután ötig ír. Dalszövegírás közben a belső világom inspirál. Az, hogy éppen abban a pillanatban, abban a helyzetben, amikor a kezembe veszem a gitárt, miként reflektálok a körülöttem levő dolgokra, vagy akár a bennem levő személyes érzelmekre. Igazából a belső világom tükröződését hallhatjuk a szövegekben.

A természetből merítek egyértelműen. Sokkal szívesebben írok egy tóparti házban, vagy erdei viskóban. Konkrét hely nincs, a régi próbatermünkben írtam több dalt is, ami annak idején egy istálló volt. Télen, ha odamentem dalt írni, nem volt fűtés és melegebb időszakokban is csak 5-6 fok volt, nagykabátban ültem és úgy írtam dalokat. Hívtam Szilárdot, mert ő ott lakott a szomszédban, övék volt ez a régi istálló, lejött és borral melegítettük magunkat.

Milyen hatással volt rád a bezártság zeneileg?

Teljesen pozitívan éltem meg ebből a szempontból a bezártságot. Nagyon sokan mondták, hogy nincsen olyan atmoszféra, amiből meríteni tudnának. Ügyeltem arra, hogy ne a betonba legyek bezárva arra a pár hónapra és próbáltam olyan helyet keresni magamnak, ami kreatívan hat rám és ki tudok bontakozni. Születtek elég jó dalok, valószínűleg nem lesznek azok a bulis, könnyed kis vidám dalocskák, hanem majd sokkal jobban oda kell figyelni a szövegekre, de szerintünk nagyon jók lettek. Sőt, megvan az új lemezünk anyaga, amit remélünk, hogy jövő évben ki is adunk. Legalábbis ez a terv.

Komáromban, a Monostori Erődben adtok koncertet. Hogyan élitek meg ezeket a kisebb, 500 fős koncerteket, éreztek különbséget?

Mi már a legeslegelején neki is fogtunk szervezkedni, ahogy rebesgették a hírt, hogy 500 fő alatt meg fogják engedni a koncertezést. A közönségen nem érzem, hogy visszafogottab lenne. Ugyanúgy örülnek nekünk, ahogy mi is nekik, és annak, hogy több hónap kihagyás után újra találkozhatunk. Ennél rosszabb is lehetne és lehet is is, ezért ezt a lehetőséget most ki kell használni. Reméljük, hogy egyelőre legalább így tudunk koncertezni.

Ha minden jól alakul, akkor decemberben lesz az eddigi legnagyobb koncertetek, az Arénában. Hogyan készültök rá?

A nagykoncertekre való készülődést felváltotta a kisebb koncertek lehetősége és megszervezése. Ebben a helyzetben semmit sem lehet megjósolni, hogy melyik koncertünk valósul meg és melyik nem. A napokban töröltük már a második dátumát a Budapest Park-beli koncertünknek. Viszont mi magunk sem tudjuk még pontosan, hogy mikor kerül megrendezésre.

Mit lehet tudni a hamarosan megjelenő új dalotokról és a klipről?

A dal címe Fekszünk a strandon lesz. A karanténban írtam ezt is, öcsém pedig meghangszerelte. Nagyon izgalmas Balaton-feelingű, nyári dalocska lesz, nem a szokásos bagossys. Remélem, hogy a közönség is úgy gondolja, ahogy mi, hogy egyik dal sem ugyanolyan, mint az azelőtti. Kíváncsian várjuk a közönség reakcióját. Ha minden igaz, akkor egy-két héten belül megjelenik. A kliphez szereztünk egy régi zsigulit. Egy párocska fog autókázni a Balaton körül, de megjelenünk mi is benne, mint egy igazi retrós, vicces „selyemfiú” banda. Kifigurázzuk picit magunkat és a dalt is, jól szórakozunk és szeretjük, mert közben meg van benne mondanivaló is.

Virág Csenge