Balhéval indul egy, még nem is létező világháborús emlékmű története Dunaszerdahelyen

Egy első és második világháborús emlékmű elhelyezése kapcsán tartott ülést a városi képviselő-testület kulturális bizottsága, ám nem épp úgy ment az egész, mint a karikacsapás.

Balhéval indul egy, még nem is létező világháborús emlékmű története Dunaszerdahelyen
Fotó: Cséfalvay Á. András (Archívum)

„Elénk tártak egy anyagot, ami arról szólt, hogy emlékművet szeretne állítani a város az első és második világháborús hősök emlékére. Tartalmazta az anyag az emlékmű kinézetét, helyszínét és tervezőjét, nekünk pedig csak rá kellett volna bólintani”

– árulta el Antal Ágota független képviselő, a bizottság tagja.

Az emlékművet a tervezet szerint a Jesenský utcai parkban (a buszpályaudvarral szemben) helyeznék el, megalkotója pedig egy magyarországi szobrász- és éremművész, Lebó Ferenc volna, aki már egy vizuált el is készített mindehhez. Néhányan azonban nehezményezték, hogy egy ilyen nagy horderejű döntést nem előz meg egy szakmailag is megalapozott folyamat.

Az emlékmű tervezett helyszíne

„Kifogásoltuk többen is, hogy miért lett megbízva az alkotó, hiszen nyílt pályázatot kellene kiírni, mint például a holokauszt vagy a szabadságharc emlékműve előtt” – magyarázta Jarábik Gabriella (Híd) képviselő.

Éles vitába keveredett az emlékmű kapcsán a bizottság MKP-s tagjaival Beke Zsolt irodalomtörténész, aki külső, meghívott szakértőként vesz részt a bizottság munkájában. Illetve csak vett, ugyanis információink szerint helyenként személyeskedésbe forduló vita után kilépett.

„Kész tények elé voltunk állítva egy már létező látványtervvel, a képviselőtestület jóváhagyása nélkül, amihez – meglehetősen amatőr módon – utólag kezdte el megtervezni a hivatal a környezetet, szökőkúttal stb.” – reagált a történtekre.

Hozzátette, ezután javaslatot tett arra, hogy kezdjék újra a folyamatot szakmai szempontok alapján.

„Vagyis legyen egy kutatás szociológusok segítségével, hogy mégis mit is gondol a város a két világháborúról, a háborúról egyáltalán. Erre vannak módszerek, amik segítségével jól feltérképezhető egy közösség véleménye, s nem utolsó sorban az emlékműhöz is sokkal szervesebben fog kapcsolódni ilyen módon a város lakossága. Ezt követően egy szakmai bizottság álljon fel, amely a kutatások eredményei alapján írjon ki pályázatot, s válassza ki a legmegfelelőbbet. Sajnos erre a szakmai útra nem nyílt lehetőség, ezért kiléptem” – fogalmazott érdeklődésünkre.

Az emlékmű látványterve

Érdeklődtünk az emlékmű kivitelezője, a városi hivatal vezetőjénél, Bubniak Júliánál is a történtekről. „Felkértünk egy szobrászt, aki egy polgármesteri döntés alapján készített egy vizualizációs tervezetet” – válaszolt.

Kérdésünkre, hogy volt-e már valamilyen költségvonzata az emlékmű látványtervének, a hivatalvezetőnő azt állította, hogy nem.

„Minden pályázati munka ingyen készül. Az alkotók a javaslatért nem szoktak előre anyagi juttatást kérni” – fogalmazott. További kérdésünkre kifejtette, hogy tudomása szerint más alkotót nem kértek fel látványterv készítésére.

Jarábik Gabriella szerint ugyanakkor szükség volna arra, hogy többen pályázhassanak, vagy pedig több alkotót szólítsanak meg, és egy városi szakemberekből, építészből, képzőművészből, történészből és esztétából álló bizottság bírálja el, hol és milyen emlékművet helyezzenek ki. „Nem kell az ilyesmit elsietni. Nem hinném, hogy Dunaszerdahelyen volna olyan család, amely vagy az első vagy a második világháborúban ne vesztett volna el valakit. Igény tehát bizonyára volna rá” – húzta alá.

Antal Ágota hozzátette, nem azzal van probléma, hogy legyen-e emlékmű, hanem hogy „erről vitát kell indítani, meg kell beszélnie a hozzáértőknek, és be kell tartani a normális eljárást”.

„Megint a fejünk felett döntenek olyasmiről, amit majd a gyerekeink, unokáink fognak látni egy életen át”

– húzta alá Jarábik Gabriella, végül született egy javaslat arról, hogy a téma kerüljön a képviselő-testület elé, Karaffa Attila, a bizottság MKP-s elnöke pedig javasolta ez ügyben az építészeti és a kulturális bizottság közös tanácskozását. "A téma nincs lezárva, mert még lesz újabb bizottsági ülés az építészeti szakbizottsággal közösen" - reagált.

Bubniak Júlia, a hivatal vezetője megerősítette, hogy az emlékműállítás szándékáról képviselő-testületi határozat fog születni.

(SzT)