Bár a gazdasági miniszter bízik a gáz árának uniós maximalizálásában, a szakértők a fejüket ingatják

2022. október 3. - 22:27 | Belföld

Közvetlenül az EU-s tagállamok energiaügyekért felelős minisztereinek pénteki tanácskozása után úgy tűnt, hogy az energiaválság kezelésére jóváhagyott intézkedések nem segítik Szlovákia helyzetét. A pesszimista értékelést, amelyet Eduard Heger miniszterelnök is megfogalmazott, Karel Hirman gazdasági miniszter tette helyre vasárnap. Szerinte a vártnál jobban sikerültek a tárgyalások Szlovákia számára. A szakértők viszont szkeptikusak.

Bár a gazdasági miniszter bízik a gáz árának uniós maximalizálásában, a szakértők a fejüket ingatják
Illusztráció (AP/TASR)

Pénteken Brüsszelben az alábbiakról állapodtak meg:

- A piaci bevételeket megawattóránként 180 euróban maximálják azon villamosenergia-termelők esetében, amelyek alacsonyabb költségű technológiákat alkalmaznak a villamos energia előállítására. A 180 eurós határ feletti összes bevételt az államok saját intézkedéseikre fordíthatják.

- Csökkentik a villamosenergia-keresletet. Eszerint azon nappali órákban, amikor az energiafogyasztás a legdrágább és a gáztüzelésen alapuló villamosenergia-termelés jelentősen kihat az árra, legalább 5 százalékos kötelező csökkentés lép életbe bizonyos csúcsidőszakokban.

- A fosszilis tüzelőanyagot előállító cégek rendkívüli bevételeit legalább 33 százalékosan megadóztatják.

- A Bizottság becslése szerint az intézkedések 140 milliárdos bevételt hoznak a konyhára, amely összeget a tagállamok a végső felhasználók támogatására és védelmére használhatnak fel.


Szlovákia azonban keveset nyerne a megszabott korlátozásokkal, hiszen a Szlovák Villamosművek és más helyi termelők a későbbiekben esedékes villamosenergia-termelés nagy részét már eladták olyan áron, amely a tőzsdéken nemcsak jóval alacsonyabb a mainál, hanem jóval a megállapodás szerinti határérték alatt van.

A kormány ezért 14 másik országgal együtt árplafont szorgalmaz az összes Európába áramló gáz esetében. Ennek automatikusan le kellene nyomnia az áram árát is. Ha az EU nem így döntene, akkor a szlovák gazdaságot súlyosan érintené a megemelkedett áramár, hiszen a cégek kétharmada még nem vásárolt be a jövő évre. A kormánynak nincs elég új forrása a kompenzációhoz. Heger miniszterelnök ezért azt szeretné, ha Brüsszel három-négymilliárd eurót szabadítana fel a fel nem használt európai forrásokból éppen erre a célra. Ellenkező esetben szerinte Szlovákia kész aktiválni a B tervet, amely a megtermelt villamosenergia államosításából állna, beleértve a már eladott áramot is.

Hirman vasárnap azt mondta, hogy meglepték a pénteki megállapodásra adott reakciók, és hogy a kritika korai volt. Szerinte a miniszterek tisztában voltak azzal, hogy az EU-tagok többsége nem elégedett a javaslattal, de nem volt értelme javítani rajta. Így ezt bár hivatalosan is jóváhagyták, ami nem jelenti azt, hogy nem lesznek további intézkedések.

A tárgyalások pozitív eredménye viszont, hogy a Bizottság már most is intenzíven dolgozik a földgázárak korlátozásán, Szlovákia és más országok szándékainak megfelelően és az új mechanizmust ezen a héten kellene ismertetni.

Hirman szerint a plafont úgy fogják meghatározni, hogy az továbbra is vonzó profitot hozzon a beszállítóknak. A javaslat szerint a cseppfolyósított LNG-gáz ára az ázsiai árindextől függ majd, hogy ne fordulhasson elő, hogy hirtelen Európából Ázsiába irányítsák át a tankereket, ahol mondjuk magasabb lenne az ár. A gazdasági miniszter úgy véli, ez sokkal hatékonyabb és gyorsabb megoldás, mint a jóváhagyott intézkedések bevételeiből létrehozott európai alap által kezelt pénzek újraelosztása.

Közben a hvg.hu azt írja, hiába sürgeti néhány tagállam,

az Európai Unió valószínűleg nem fog egyhamar a földgázra árplafont bevezetni – ez áll a Stratfor geopolitikai műhely elemzésében.

Az árak okozta keresletcsökkenés – valamint az európai országoknak az Oroszországtól eltérő kínálatdiverzifikálása és gázkészleteik feltöltése terén elért előrehaladása – az elmúlt hetekben ugyan enyhítette az európai energiapiacra nehezedő nyomást, és a gázárak az augusztusban mért történelmi csúcsról is csökkentek, de a közelmúltban az árak ismét emelkedtek, mivel az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeken jelentős gázszivárgásokat fedeztek fel, és az orosz energiaipari óriás, a Gazprom azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja az Ukrajnán átmenő gázáramlást. A szeptember 26-án és 27-én bejelentett gázszivárgások ugyan nem befolyásolták közvetlenül az Európába irányuló gázszállításokat, mivel a két vezeték működését már leállították, ám az, hogy feltehetőleg szabotázscselekményekről van szó (valószínűleg Oroszország részéről), megrázta a piacokat: szertefoszlottak az Északi Áramlat 1 közeljövőben történő újranyitásával kapcsolatos reményeket. Ezen kívül rávilágítottak az európai energiainfrastruktúra nagyobb sebezhetőségére az orosz agresszióval szemben. Ráadásul alig néhány órával az Északi Áramlat szivárgásának bejelentése után az orosz állami tulajdonú Gazprom tovább fokozta a piaci aggodalmakat, amikor arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnán keresztül történő áramlás megszakadhat a Naftogaz ukrán energiaipari vállalattal folytatott jogi vitája miatt.

A jelenleg Brüsszelben tárgyalt tervek szerint az Európai Unió dinamikus árplafont hozhatna létre. Ez a többi importőr által fizetett áraknál valamivel magasabb mobil árkorlátokat állapítana meg azért, hogy Európa megőrizze piaci előnyét a versenytársakkal szemben, és elkerülje az ellátási kockázatokat. Bár az uniós importőrök továbbra is az ázsiai versenytársaiknál magasabb árakat fizetnének, ezek még mindig alacsonyabbak lennének a jelenlegi európai áraknál. Egy ilyen árplafon az uniós vevők között is kiegyenlítené a fizetett összeget, ami megszüntetné a belső versenyt.

Ugyanakkor egy ársapka bevezetése a fogyasztás ösztönzésével a kereslet növekedésének kockázatával járna, ami éppen az ellenkezője annak, amit Brüsszel el akar érni. Bármilyen árplafonnak tehát hatékonyan kellene mérsékelnie az árszinteket és az áringadozásokat, ugyanakkor minimalizálnia kellene a keresletre és az ellátás biztonságára gyakorolt káros hatásokat – vagyis a 15 tagállam - beleértve Szlovákia - által szorgalmazott, minden nagykereskedelmi gázügyletre vonatkozó teljes árplafon nem valószínű.

(dennikn/hvg)