Bár olyan főügyészünk lenne, mint köztársasági elnökünk
Ma a köztársasági elnök asszony szolgáltatott apropót ahhoz, hogy ismét https://parameter.sk/politikai-bunozoket-mosdatjak-tisztara elővegyem itt a 363. paragrafus témáját.
A legfőbb ügyész ugyanis nem csupán túlzásba vitte a használatát, ráadásul állítólag nem is következetesen mér politikus és nem politikus között, amikor beveti, hanem már az előkészítő eljárás után is használja.
Arra, hogy a szerinte törvénysértő rendőri vagy ügyészi határozat felfüggesztésén túl Žilinka alárendeltjei már a bíróságon, tehát egy következő stádiumban lévő ügyekben is beavatkoztak, a speciális ügyészségről Vladimír Kuruc, Matúš Harkabus, Ondrej Repa, valamint maga a főnök, Daniel Lipšic hívta fel a figyelmet. https://dennikn.sk/3208822/specialni-prokuratori-toto-uz-je-za-ciarou-zilinka-zasahuje-do-pripadov-aj-ked-su-uz-na-sude/?ref=list
Valóban igaza van Zuzana Čaputovának, most már ideje lesz megvizsgálni, vajon kaphat-e ekkora felülbírálhatatlan hatalmat a legfőbb ügyész, vagy sem. Hiszen az igazságszolgáltatás függetlensége a tét.
Nem pedig az előrehozott választások, a nyugdíjbefagyasztás kérdése vagy bármi más, ami miatt e hír kapcsán ekézik finoman szólva laikus, kevésbé finoman szólva tök analfabéta kommentelők Čaputovát a neten. Čaputová azzal foglalkozik, ami a dolga – noha az alkotmánybírósági beadvány valószínűleg korábban is időszerű lett volna… Jogorvoslat ugyanis korábban sem létezett a 363. paragrafus bevetése ellen.
Mindenesetre örülnünk kellene, hogy a közvélemény, valamint a szakmai körök jelentős részében látványos gyanút keltő főügyészi eljárás jogosságának kontrolljára sor kerül. Szlovákiában – aki csak egyszer kénytelen volt itt törvényt értelmezni, tudja – általában elég silány, sokszor pedig logikátlan vagy nem egyértelmű szövegek jelennek meg a törvénytárban. Egyes jogszabályokat évente akár 4-5 alkalommal is módosítanak. Ez baj. Megnehezíti az életet. De amikor a független és demokratikus igazságszolgáltatás hitele válik kérdésessé egy jogszabály alkalmatlansága miatt, akkor az fundamentális jelentőségű.
Ezért aztán egy ilyen beadványt nevetséges összetéveszteni pl. egy gyakorlatilag selejt népszavazással. Amelyet viszont sokan a már megbukott kormány megbuktatásával tévesztenek össze…
Ideje lesz megbecsülni nem csak azokat a tanárokat, aki képesek megtanítani az embereket írni, olvasni, szöveget értelmezni, hanem azokat is, akik lelkiismeretesen és jól végzik a dolgukat a polgári nevelés órákon. Hogy az istenadta nép megtanuljon végre különbséget tenni kormány és parlament, ügyészség és bíróság, rendszertől függően kormányfő és államelnök, miniszter és képviselő között. Valamint demokrácia és diktatúra, szabadság és elnyomás között.
Már csak azért is, amiért egy normális társadalomban ugyanolyan igazságos eljárás jár mindenkinek: Akkor is, ha az illető nem politikus, vagy ha urambocsá’ túlontúl együgyű.
Ma ez nálunk kevésbé múlik a főügyészen, mint az államfőnkön.
