5
A fényképek a fotósorozat közben készültek - Továbbiakért kattints!
Megosztás
A dunaszerdahelyi Magyar Szimona szakmáját tekintve könyvelőnő, ám a legtöbben mégis az általa készített csodaszép fényképek révén ismerik őt. Riportfotók, esküvőről, születésnapról, családi eseményekről készült képek, portéfotók, családi fotók egyaránt kerültek már ki a kezei közül. Az elmúlt időszakban kevesebbszer került elő a fényképezőgépe, hiszen lassan egy éve, hogy életet adott első gyermekének, Gábornak. Az anyasággal töltött időszak alatt azonban kreativitása nem lankadt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az augusztus 1-jén, a dunaszerdahelyi Buena kávézóban megrendezésre kerülő kiállítása, mely a Bárhol, bármikor, szabadon! címet viseli.
Honnan ered a fotózás szeretete?
Kislánykorom óta oda vagyok érte. Anno volt egy sorozat, aminek egy körülbelül akkor velem egyidős pubertás lány volt a főszereplője, aki fotókon keresztül fejezte ki az érzelemvilágát. Ez nagyon megtetszett, ezért anyukámtól elkértem a régi családi kompakt gépet, s mentem fényképezni.
A nemsokára megnyíló kiállításod a szoptatás fontosságát és természetességét hivatott népszerűsíteni. Miért tartod ezt fontosnak?
A szakemberek ajánlása szerint féléves korig kizárólag szoptatni kellene egy csecsemőt. Én ezt be is tartottam. Nyáron, a nagy melegekben született a kisfiam, így sokszor megesett, hogy épp séta közben, vagy egy bevásárlóközpontban kezdett el sírni, mert megéhezett, vagy épp megszomjazott. Ilyenkor számomra teljesen egyértelmű volt a megoldás, megálltam és megszoptattam a kicsit. A körülöttem lévők azonban nem így gondolták, sokszor kaptam ezért rosszalló pillantásokat. Természetesen diszkréten tettem mindezt, mégis úgy éreztem, mintha szégyellnem kellene magam emiatt. Idén februárban, a közösségi hálón találtam egy másik anyuka által megosztott linket, mely egy külföldi, szoptatásról készült fotókiállítást hirdetett. Nagyon jó ötletnek találtam, elhatároztam, hogy én is megvalósítok egy ilyet. Meghirdettem a lehetőséget, s meglepetésemre sok édesanya jelentkezett, hogy szeretne részese, szereplője lenni a fotósorozatnak. Összesen 24 anya és gyermekeik szerepelnek a képeken.
Volt kritériuma a felhívásnak?
Csupán annyi, hogy szoptató anyukák legyenek a jelentkezők. Volt egy édesanya, aki egyszerre két babát szoptatott, egy három és fél, valamint egy egyéves apróságot. Ő a legidősebb gyerkőc a képeken, a legfiatalabb pedig most tízhónapos.
Örülök, hogy nem csupa aprócska baba gyűlt össze, mert így az emberek láthatják, teljesen természetes, hogy nemcsak egy csecsemőt kell/lehet szoptatni, hanem a nagyobbacska gyermekeket egyaránt.
Hogyan zajlottak a fotózások?
Sokszor nehéz volt összeegyeztetni az időpontokat, mivel kisgyermekekkel dolgoztunk együtt, valamint a saját kisfiamra is oda kellett figyelnem. Több alkalommal ő is velem tartott. Ez szerencsére nem okozott problémát, mert szereti az embereket, szívesen van társaságban. Ha épp úgy adódott, hordozókendőbe tettem őt, s úgy fotóztam, hogy közben a hátamon pihent. Minden nehézség ellenére nagyszerű élmény volt. Csodás embereket ismerhettem meg, akik elárulták a saját kis történetüket. Eleinte nem mindenkinek ment zökkenőmentesen a szoptatás, különleges élmény volt megismerni az ő útjukat.
Le tudták küzdeni a gátlásaikat a modellt álló édesanyák?
Tudták, hogy miért vannak ott, mi a célunk a fotósorozattal, így nem okozott számukra különösebb problémát. Egyetlen édesanya kérte, hogy az ő arca ne legyen felismerhető a képen.
Bárhol, bármikor, szabadon!- Mennyire értendő szó szerint e cím?
Abszolút! Három témakörön belül mutatja be a kiállítás a szopiztatást. Egy része a mindennapokra helyezi a hangsúlyt. A bárhol kifejezést sugallva a természetben is készültek képek, valamint a műteremben egyaránt, hogy a kis művészi vonal szintén megjelenjen.
Te magad meddig tervezed szoptatni a kisfiadat?
Nincs kikötésem. Addig szeretném őt szopiztatni, amíg csak tudom, s amíg neki igénye van rá. Amikor majd azt mondja, elég volt, akkor fogom abbahagyni.
Úgy gondolom, ezek rendkívül értékes pillanatok.
Szlávik Cyntia