1
Fotó: TASR/AP
Megosztás
És most nem a vallás kérdéséről beszélek. Noha – látva a vallásháborúk, valamint az egyes egyházak kulturális-társadalmi hatásait – lehetne, ám az nem férne bele ebbe a szövegbe, s nem is vagyok szakembere a vonatkozó tudományágaknak.
A kulcsszavak: szakember, tudomány. Kimentek a divatból. Azért is, mert az oktatási tárcák a világ kormányainál országonként hol kevésbé, hol jobban, de nem élveztek prioritást az utóbbi évtizedekben, s így az iskola, a tanulás, a tudás és a tudás közvetítésének ázsiója ma egy közepesen debil instagram-bejegyzés értéke alá került. Nem csupán a „fejlettek” által elmaradottnak titulált államokban, hanem a „fejlettekében” is.
Agymosásra hajlamosak voltunk mi tömegek mindig a történelem során. Erre példa maga a történelem (kulcsszó: hatalomtechnikai eszközök). Most oda jutottunk, hogy már nem kell drága és szofisztikált módszerekkel mosni az agyunkat, a folyamat elkezdte önmagát gerjeszteni: önszorgalomból is vagyunk olyan hülyék, mint amilyennek lennünk kell. Nem valami világhatalmi konstrukció miatt, hanem pl. csak azért, hogy a legközelebbi fölöttesünk vagy nagyon örüljön, vagy teljesen megőrüljön tőlünk.
Amióta az európai ember nem csupán rendszerezi, hanem széles tömegek számára közzé is teszi tudását (kulcsszó: könyvnyomtatás), valamint – ha az ókort épp nem számolom ide, pedig bizonyos szempontok alapján lehetne – szisztematikusan elkezdte a tudományokat, igen a nem egzaktakat is racionális mérce mellé állítani (kulcsszó: felvilágosodás), még sosem hittünk el annyi baromságot, mint az internetrobbanás óta.
Szilveszterkor akár röhöghetnénk is, ám elkeserítő, mit hozott ki belőlünk a koronakrízis. Már félni sem tudunk rendesen, és ellenséget választani sem. Pedig ezek a kulcsfogalmak elengedhetetlen feltételei annak, hogy bármiféle hatalom érvényesüljön, de még annak is, hogy az összeesküvés-elméletek működjenek.
Mert ha nem attól félünk, amitől meghalhatunk, hanem attól, ami segíthet nem meghalni, akkor már elmentünk a falig.
A volt rendőrfőnök öngyilkosságáról természetesen minden országban kispekulálnák, hogy gyanús. Ő maga is gyanús volt, azért tartóztatták le… Csakhogy ha valaki meg akarta volna ölni, akkor azt sokkal könnyebben megtehette volna még a letartóztatása előtt. Ráadásul nem is érdeke a kormányfőnknek – bármilyen is ő, az érdekeit legtöbbször még felismeri –, hogy ártson annak, aki számára trófeaként és tanúként hajthat hasznot.
Éppen hogy a jelenlegi ellenzék egy részének állhatott érdekében Lučanský halála, nem a kormányfőnek. Sok mindent lehet és kell is mondani Matovičról, ám épp a rendszer megtisztításában éri el az általa „vezetett” garnitúra a legjobb eredményeket.
Persze, hittel vitatkozni nem lehet. Aki hiszi, hogy azért kel fel a nap, mert a kakas kukorékol, azt az összes kakas hajnal előtti levesbe főzésével sem győznénk meg az ok-okozat fordított voltáról. Aki hinni akarja, hogy a rendőrfőnököt egy konkrét személy gyilkoltatta meg, az el fogja hinni. Nincs rá rapid gyógyszer, sem vakcina, csak az évezredeken át való tanulás.
Aki nem hisz pl. az oltásban, s így az orvostudományban, a mikrobiológiában sem, annak adjuk meg az ehhez való jogot. Viszont igenis használjunk fel minden alkalmat arra, hogy közzétegyük, ha úgy tetszik, akár pellengérre állítsuk, amennyiben közben a kutyáját veszettség vagy a gyerekét tetanusz ellen beoltatja. Mert következetlen, tehát nem hűséges a saját elveihez, következésképpen mind a tudása, mind pedig a viselkedése gyalázatos.
Tudjon róla mindenki, ne lehessen őt jó példaként állítani. Ez nem megbélyegzés, hanem logika.
Hitele kell legyen ugyanis annak, akit követünk, akár szellemi, politikai vagy más vezető az illető, akár egy fészbuksztár. Akinek nincs hitele, az csak összezavarja az embert.
Lásd pl. a szlovák kormány zavaros, logikátlan, a kiválasztottak számára előnyöket biztosító (nem csak járvány-)intézkedései miként tették hiteltelenné a kabinetet. Nem csoda, hogy nem neki hisznek a könnyen vezethető megvezethetők, hanem történetesen valaki veszélyesebbnek.
Pl. a köztiszteletben álló Pista bácsinak, aki úgy posztol a FB-on húszpercenként egy álhírt, mintha robot lenne. Pedig őt nem nanocsipp irányítja, hanem a kölcsönszoftver mellé járó, az infóháborúban való részvételért kapott havi apanázs! Vagy ez is csak hoax lenne? Ki tudná megmondani? Pl. Pista bácsi… ha ő nem tudja, akkor senki, mindig ő vót az uccába’ ja legokosabb ember.
Már nem ott tartunk, kérem – ismét éljen a Szilveszter –, hogy Krčméryt és Čaputovát Covid-vakcina helyett csak vitaminnal, vagy mi rosszabb: desztillált vízzel oltották be, hanem ott, hogy Krčméry és Čaputová létezését is kétségbe vonhatja, aki … aki csak akarja. Ugyebár film trükk ez a két ember. Iróniának szuper, de az iróniával ma vigyázni kell, mert a hinni akaró, iróniát nem értő ember képes elhinni.
Mint a nanocsippet. Kérdem én: kedves felnőtt hoaxhívők, még sosem kaptatok semmilyen injekciót? Mert ha igen akkor ugyebár már régen bennetek lehetne az a nem létező nanocsipp. Vagy nem ettetek még szalámit, virslit, pástétomot? És tudjátok, mi van benne? És ha gyomorfalba épülő, saválló nanocsippet használnak benne pirospaprika helyett? Akkor most mi lesz?
Ugyan kérem… Ebben az országban arra sincs pénz, hogy az állami hivatalokban működjön a nyomtató… Egyes kórházakban rohad az ételszállító… A parlamentben full analóg fóliát szigszalagoznak a falra, hogy elzárják a fertőzött képviselőket… Erre jut (nem jut) pénz és agykapacitás.
Jut viszont eszembe, mekkora arrogancia kell ahhoz, hogy bejelentsék: azért nem képes a parlament kb. 10 hónappal a járvány kitörése után online összeülni és szavazni, mert nincs rá technikája és felkészültsége??? Azt hiszitek, elhisszük? (El.)
Miközben márciusban egy éjszaka alatt kellett ugyanennek a garnitúrának a parancsára átállni a komplett iskolahálózatnak az online oktatásra, gyűlésezésre, szavazásra, ha van rá technika és pénz és felkészültség, adatvédelmi biztonság, ha nincs… Megoldották. A parlament viszont – ugyebár az ország legszegényebb eklézsiája – nem képes közel egy esztendő alatt…
Vagy ahhoz milyen vastag bőr kell, hogy kiválasztottak bizniszei értelmetlen kivételeket kapjanak a szigorítások alól. Vagy ahhoz, hogy … sorolhatnám, de majd megteszi más.
Akármekkora, és megmondom miért.
Azért, mert már nem kell minket meghülyíteni. Már (kulcsszó: critical mass) elég hülyék vagyunk.
Mindenki abban hisz vagy nem hisz, amiben akar, legyen, vagy ne legyen az racionális dolog. Még a rációban sem kell feltétlenül hinni – no, nincs is nagy divatja.
Egyre azonban jó lenne figyelni az ilyen privát hitek felépítésénél és alkalmazásánál: legalább másoknak ne ártson az, aki akár meghalna a saját vélt igazáért. Mert bár az ostobaság se nem erkölcsi kategória, se nem a jóság dilemmája, ám a jelenlegi helyzetben sorsokba, életekbe kerülhet.
A tudás nem menthet meg, ha nem hagyod. A tudatlanság viszont bármikor ölhet.