Bársonyos forradalom – Így dőlt meg a kommunista rendszer Csehszlovákiában

2016. november 17. - 09:33 | Belföld

Az ún. bársonyos forradalom kifejezés az 1989. november 17-e és december 29-e között azon eseményeket foglalja magába, mely során Csehszlovákiában viszonylag békés keretek között átadta a kommunista párt a hatalmat az emberjogi mozgalmaknak.

Bársonyos forradalom – Így dőlt meg a kommunista rendszer Csehszlovákiában
Fotó: TASR/ČTK

A prágai és a brünni tüntetéseket a kommunizmus lengyel és kelrt-német bukása indította meg (1989 augusztusától októberéig). Eleinte ezeket a tüntetéseket sikerólt elfojtani, azonban az állambiztonsági erők egyre nehezebben léptek fel az egyre több tüntető ellen. Olyan is volt, hogy a békés tüntetők virágot nyújtottak át a velük szemben álló, felfegyverzett rendőröknek.

1989. november 18-án megalakult a Civil Fórum, aminek tagjai lettek a Charta ’77 emberjogi vezetői is. A Civil Fórum azt tűzte ki célul, hogy összefogja, megszervezze az egyes ellenzéki csoportokat, s hogy elkezdjenek tárgyalni a kormánnyal.

November 27-én társadalmi sztrájkot hirdettek, ami megmutatta, hogy a kommunista rendszernek már szint nincs támogatója, s emiatt pár nap múlva össze is omlott, ez pontosan november 29-én történt meg. Dél-Szlovákiába városaiban (Dunaszerdahely, Komárom, Érsekújvár, Vágsellye) megalakítják a Független Magyar Kezdeményezés első helyi csoportjait. December 10-én új kormány alakult, aminek nagy része már nem kommunista volt.

December 28-án megválasztották Alexander Dubčeket a parlament elnökének, Václav Havel lett Csehszlovákia köztársasági elnöke. 1990. júniusában megtartották a parlamenti választásokat, aminek sikerült megerősítenie a bársonyos forradalom vezetőit.

Wikipédia/Fórum Intézet