1
6906375100_d0df82b0d6
Befejeződött Michelangelo firenzei Pietájának csaknem két évig tartó restaurálása; a munka során szerzett új ismeretek cáfolni látszanak azt a magát régóta tartó híresztelést, hogy a művész megpróbálta kalapáccsal szétverni a szobrot annak állítólagos tökéletlensége miatt.
A firenzei Dóm múzeumában lévő, Bandini Pietaként is ismert befejezetlen szoborcsoport helyreállítása 2019. november végén kezdődött, és az eredeti tervek szerint már 2020 nyarára elkészültek volna vele, de közbeszólt a koronavírus-járvány.
Ez az első alkalom, hogy a firenzei Pietán bármiféle állagmegóvási munkát végeztek, az eredményt pénteken mutatták be a dóm egykori építőcsarnokában, amely ma múzeumként (Museo dell'Opera del Duomo) működik. A Friends of Florence alapítvány által finanszírozta renoválást a látogatók szeme láttára végezték.
A Pietát, vagyis a keresztről levett Krisztust ölében tartó, fiát sirató Mária többalakos szoborcsoportját a reneszánsz géniusz már hetvenes évei végén, röviddel halála előtt, 1547-1555 között készítette. A hagyomány eddig úgy tartotta, hogy a kész műalkotás nem tetszett neki, ezért kalapáccsal esett neki, a darabokat pedig később összeillesztették.
A restaurálást végző szakemberek szerint a restaurálás "szertefoszlatta a kalapácsos támadás mítoszát", a munka során nem találtak kalapácsütésre utaló nyomokat, viszont annál több mikrorepedést a márványon, főleg a talapzaton, és Michelangelót inkább az alapanyag hibái kényszerítették a mű félbehagyására. Azt ugyanakkor nem zárják ki, hogy az állítólagos kalapácsütések nyomait esetleg Tibero Calcagni tüntette el, aki közvetlenül az alkotó halála után dolgozott a kompozíción.
Michelangelo világhírű római Pietája 1498 és 1499 között keletkezett. Készítésekor a művész húszas évei közepén járt, a remekmű hozta meg számára a hírnevet. A szobor a római Szent Péter-bazilikában áll. A reneszánsz mester harmadik ismert Pietája – a Rondanini Pietát – egy milánói múzeumban, a Sforza-palotában őrzik.
A másik két Pietával ellentétben, ahol Krisztus testét csak az anyja tartja, a firenzei Pietán Mária Magdolna és a bibliai alak, Nikodémusz is megjelenik, utóbbinak Michelangelo a saját arcát kölcsönözte.
A reneszánsz mester eredetileg egy római kápolnába szánta a szobrot, nem messze attól a helytől, ahová saját sírját képzelte.
(MTI)