Befutott a hír, hogy megjelent a majomhimlő Magyarországon, a Népegészségügyi Központ először cáfolta, majd megerősítette

camera

1

Befutott a hír, hogy megjelent a majomhimlő Magyarországon, a Népegészségügyi Központ először cáfolta, majd megerősítette

Fotó: TASR/AP 

Megosztás

Müller Cecília tisztifőorvos kedden jelentette be, hogy Magyarországon is azonosították a majomhimlőt egy 38 éves férfinél – írta elsőként a Tények.hu.

Bár az nem derült ki, hogy az országos tisztifőorvos mikor és hol közölte, hogy megjelent a betegség, a Tények.hu szerint arról beszélt, hogy a kór nem terjed könnyen, csak szoros kontaktussal.

Az Index később felhívta a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), akik cáfolták a hírt. "Nem, ez nem igaz" – nyilatkozta az NNK munkatársa.

Ezt követően az MTI már arról írt, hogy egy 38 éves férfinél diagnosztizálták a betegséget.

Müller Cecília elmondta: azt, hogy a férfi járt-e külföldön, most vizsgálják a járványügyi szakemberek, illetve a beteggel kapcsolatos egyéb körülményeket is. A szakember ismertetése szerint a férfitől levett vizsgálati minták hétfőn érkeztek a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), kedden pedig elvégezték a mintákon a teljes vírusszekvenálást, így nyert teljes bizonyosságot, hogy majomhimlő-fertőzésről van szó.

A majomhimlő, amelynek több esetét fedezték fel Európában és Észak-Amerikában, ritka afrikai betegség, amelyből a beteg általában spontán módon gyógyul meg. A vírus állati szervezetből terjed emberre.

Nagy-Britanniában újabb 71 esetet azonosítottak – közölte az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Hivatala hétfőn, így május 7. óta 179-re nőtt a fertőzöttek száma. Spanyolországban a hét végén huszonkettővel nőtt a fertőzöttek száma és elérte a százhúszat – közölte hétfőn a spanyol egészségügy-miniszter. Portugáliában péntektől hétfőig huszonkettővel, kilencvenhatra nőtt a fertőzöttek száma.

A betegséget, amelyet első ízben 1970-ban azonosítottak embernél a Kongói Demokratikus Köztársaságban, jelenleg tucatnyi afrikai országban tekintik endemikusnak, azaz csakis az adott helyhez kötődőnek.

A tünetek közé a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartoznak. Az ember és ember között nehezen terjedő betegségnek nincs ellenszere, az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal bizonyos fokú védelmet nyújtanak ellene.

Rosamund Lewis, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) vezető majomhimlő-szakértője hétfőn egy londoni tanácskozáson arról beszélt, hogy a WHO "nem gondolja", hogy a majomhimlő Afrikán kívüli megjelenése világjárványhoz vezetne. De hozzátette: továbbra sem világos, hogyan adják tovább a betegséget a tüneteket nem mutató fertőzöttek.

Arra kérdésre, hogy a járvány átalakulhat-e pandémiává, Rosamund Lewis, aki a WHO Egészségügyi Vészhelyzeti Programjának technikai vezetője is, kijelentette: "nem tudjunk, de nem hisszük". Majd ismételten hangsúlyozta: "jelenleg nem tartunk globális világjárványtól".

Májusban több mint 300 majomhimlős fertőzöttet jelentettek, többségében Európából. A WHO jelenleg azt vizsgálja, hogy a járvány minősíthető-e "nemzetközi aggodalomra okot adó lehetséges közegészségügyi veszélyhelyzetnek". Egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése, mint történt az új típusú koronavírus okozta Covid-19, vagy az ebola esetében, felgyorsítaná a kutatást és a járvány fékentartásának finanszírozását.


(24.hu/Index/MTI)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program