Mit akart Orbán Viktortól a belga rendőrség?

Olyan nagy neveket hívtak meg, mint Nigel Farage volt európai parlamenti képviselő, a brit Brexit Párt alapítója; Suella Braverman volt brit belügyminiszter; Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök; Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció volt prefektusa; Éric Zemmour, aki negyedikként végzett a 2022-es francia elnökválasztás első fordulójában; és egyetlen kormányon lévő európai vezetőként Orbán Viktor.

Két tekintélyes helyszín, a Concert Noble rendezvénytér és a Sofitel Brussels Europe illetékese – politikai nyomásra – bejelentette, hogy nem ad helyt a konferenciának, végül egy Claridge nevű egység vállalta. Máskor esküvőket és egyéb nagyszabású partikat szoktak itt tartani, de van egy ötszáz fős színházterme is.

A konferencia már elkezdődött, Farage mondta is a beszédét, amikor megjelent egy rendőr, fölolvasta a háromoldalas indokolást – a lényeg a közrend védelme volt, meg állítólag az, hogy a később kezdődő szélsőbal tüntetés miatt nem tudnák garantálni a résztvevők biztonságát –, majd leállította a rendezvényt. (A londoni konzervatív The Times megjegyzése szerint mindemellett „okos húzással” megakadályozták, hogy a cateringcég enni- és innivalót vigyen a helyszínre. A később érkezőket, így Zemmourt meg abban akadályozták meg, hogy egyáltalán belépjenek.)

Namost a közhiedelemmel ellentétben 1. a gyülekezési jog definíciójában nincs benne, hogy csak közterületi rendezvényekre vonatkozhat, s az egyes államok jogalkotói döntik el, pontosan mire terjed ki a hatálya; 2. a gyülekezési szabadság nem abszolút; az idevágó európai egyezmény szerint is teljesen törvényes korlátozni, ha a közrend, közbiztonság, közegészség, közerkölcs forog veszélyben.

Most azonban legálisan tevékenykedő politikusokat akadályoztak meg a semmilyen törvénybe nem ütköző nézeteik kifejtésében, ráadásul előre, mielőtt még bármit mondtak volna. A rendőri beavatkozás annyira otromba és átlátszó volt, hogy minimum európai méretű felhördülés fogadta, részben azok között is, akik ezekkel a nézetekkel nem értenek egyet.

Tiltakozott Rishi Sunak konzervatív brit miniszterelnök, Alexander De Croo (konzervatív) liberális belga miniszterelnök, nekem is megdöbbent több, nem éppen Orbán-hívő barátom, meg hát az Önök alulírott híve is értelmetlen és káros lépésnek tartotta. Természetesen szemben állt a döntéssel a Claridge tulajdonosa (tunéziai bevándorló üzletember, Facebook-oldalából ítélve a palesztin ügy nagy pártolója).

A szervezők az ADF amerikai keresztény konzervatív jogászcsoport támogatásával megtámadták a végzést, és az Államtanács nevű belga legfelsőbb közigazgatási bíróság azonnal meghozta a határozatot: az alkotmány mindenkinek megadja a békés gyülekezés jogát, erőszak nem fenyegetett, a rendőri fellépés indokolatlan. Másnap rendben folytatódott a konferencia.

A kimaradt fél-háromnegyed nap viszont alkalmat adott a magyar propagandagépezetnek az örömtáncra. Minden klappolt: nem máshol, mint az Ellenség fellegvárában, Brüsszelben erőszakosan korlátozzák a keresztény-nemzeti eszmék híveinek szólásszabadságát. Orbán Viktor ismét a szabadságharcosok élén küzd, és győz!

Mindenki megtalálhatta azt, akit utál, és akiről, íme, kiderült a teljes utálatossága. Orbán úgy fogalmazott az X-en (szül. Twitter), hogy „a belga rendőrség” döntött a konferencia leállításáról. „Utoljára akkor akartak elhallgattatni a rendőrséggel [kik? – SZJ], amikor '88-ban a kommunisták küldték rám.” Zseniálisan kapóra jött egy kis új üldöztetés az EP-választások előtt.

Menczer Tamás Facebook-felhasználó, aki külügyi államtitkárból bukott át a Fidesz kommunikációs igazgatójává, a következő ármányt fedezte föl: „Egész Brüsszel azon dolgozik, hogy elhallgattassa Orbán Viktort”. Kovács szóvivő „a brüsszeli baloldal”-ról beszél, a miniszterelnök ezenkívül még „brüsszeli bürokratákról”.

A blaszfém módon elnevezett „Alapjogokért Központ” szakértője, Dornfeld László a „globalista liberálisokat” okolta a királyi tévéhíradóban. Láthatóan teljes az egységfront Orbánnal szemben: kommunisták, szocialisták, globalisták, liberálisok, Brüsszel és a bürokratái, mind egykutya.

Dornfeld vezető elemző különben megemlíti, hogy a döntést a kerületi polgármester hozta, aki egyrészt szocialista, másrészt „migrációs hátterű”, a felmenői törökök. Ezzel már tökéletesen kerek a kép: nemcsak szocialista, ami ebben a világképben egy kontinuumot alkot a libsivel és a komcsival, hanem Migráns is, a Migráns pedig Rossz, attól semmi jó nem telik ki.

Itt álljunk meg egy pillanatra. A brüsszeli Saint-Josse/Sint-Jost-ten-Node kétnyelvű kerület polgármestere, Emir Kir már nem szocialista, ugyanis négy éve kizárták a pártból, miután olyan török polgármesteri delegációval találkozott, amelynek két tagja az MHP nevű, rossz hírű – történelmileg a Szürke Farkasok terrorszervezethez kapcsolódó – szélsőséges nacionalista párt tagja volt. (Amúgy Kir tagadja az örmények elleni török népirtást. Amit egyébként a vérmes török iszlamonacionalistával, Erdoğannal bratyizó magyar kormányzat sem hajlandó elismerni.)

Ami pedig a török-belga polgármester Rossz Migráns mivoltát illeti, nem első generációs muszlim arab bevándorló, mint a konferenciának helyt adó tunéziai-belga üzletember, de pontosan annyira migrációs hátterű, mint Rishi Sunak (Afrikából bevándorolt indiai etnikumú szülők fia); vagy Éric Zemmour (Francia Algériából bevándorolt berber zsidó szülők gyermeke).

Vagy éppen a konferencia még talán Farage-nál is jobban ünnepelt angol vendége, Suella Braverman. (Sunakhoz hasonlóan Afrikából bevándorolt indiai etnikumú szülők gyermeke, de amellett annak a saját politikai oldalán is vitatott és kivihetetlennek látszó ötletnek az apostolnője, hogy a menedékkérő illegális bevándorlókat röpítsék el Ruandába, és maradjanak is ott, akár megkapják a menedékjogot, akár nem. Amióta 2023 novemberében a Legfelsőb Bíróság történytelennek ítélte a tervet, pingpongozás folyik a Parlament két háza között a Ruandát biztonságos országnak minősítő törvény ügyében. Sunak legújabban beígérte, hogy az Alsóház addig fog ülésezni, amíg el nem fogadják, ami azt jelzi, hogy kormányoldalon is vannak nézetkülönbségek.)

Bonyolult a világ.

Megjegyzem, bármennyire úgy látszik innen sokaknak, a Föld nem Orbán Viktor körül forog, és a saint-josse-i polgármester nem őt akarta főként elhallgattatni, és valószínűleg nem is annyira a várhatóan elhangzó beszédek ideológiai tartalma miatt küldte ki a rendőrséget, hanem mert a szervezők gondosan meghívták a Vlaams Belang (VB; Flamand Érdek) nevű párt képviselőit.

Ez a párt nemzeti is meg társadalmi és kulturális ügyekben konzervatív is, meg euroszkeptikus, úgyhogy teljesen beleillik a konferencia vendégseregébe, csak éppen szeparatista (célja a flamand terület leválasztása a francia ajkú Belgiumról, azaz Vallóniáról), valamint a kétnyelvű Brüsszel régió Flandriához csatolása. Nett konzervatív célok.

Belgiumban június 9-én tartanak parlamenti választásokat az EP- és helyhatósági választásokkal együtt, és pillanatnyilag a Vlaams Belang a legnépszerűbb párt. Egyelőre politikai karanténban van ugyan, de a győzelme pofont jelentene a demokratikus belga politikai nemzetnek („erős nemzetállamok”, ugye), ha pedig kormányhatalomhoz jutna, az nagy eséllyel a többnemzetiségű Belgium végét jelentené s azt, hogy az európai integráció megannyi intézményének nem lenne többé helye Brüsszelben. Talán ez magyarázza De Croo miniszterelnök gyors és kemény elhatárolódását a helyi polgármester ostoba intézkedésétől: a mártírgyártás csak a VB-nek használ.

Bonyolultabb a világ, mint Magyarországról látszik.

Abban még nincs semmi furcsa, ha Orbán és a propagandaipari munkásai mást nem tudnak elképzelni, mint hogy Emir Kir valamilyen egységes, parancsteljesítő globálkomcsi-szoci-libsi-migráns tömb apró alkatrészeként hívta rá a nemzeti konzervatívokra „a belga rendőrséget”. Mindenki magából indul ki, nekik az a normális, ha egységes politikai erő van, és az parancsokat teljesít.

De az már aggasztó, hogy sem Orbán Viktornak, sem a bírálóinak nem fér a fejébe, miszerint a huszonhétezres lakosságú fővárosi kerület polgármestere nem valamely magasabb hatalom képviseletében (nem a „nevére vette” valaki másnak a döntését, ahogy a tévéhírnemadó műsorvezetője véli) és nem „a belga rendőrséget” hívta ki. „A belga” (szövetségi) rendőrség ugyanis nem foglalkozik a helyi közbiztonság és közrend ügyeivel, sem a rendezvények megtarthatóságával. Az a helyi rendőrségek dolga, azok pedig a helyi önkormányzat szervei.

Bármilyen nehéz is ezt innen elképzelni, nem működnek központosított országos katonai parancshierarchiában, hanem a polgármester ad nekik utasítást. Ha ostobát, alkotmányelleneset, kontraproduktívat, akkor olyat. A polginak tényleges, végrehajtó politikai hatalma van, nem kér a helyi rendőröktől ezt meg azt, nem egyeztet velük, hanem utasítja őket. Lehetne Magyarországon is így, de a jelek szerint nem látták értelmét a 89-es átmenet idején, hogy ezzel vacakoljanak.

Arra a kérdésre tehát, hogy mi történt, az a rövid válasz adható, hogy egy helyi politikus a jogkörével élve hozott egy rossz döntést, de ezt, Belgiumban joguralom lévén, a megfelelő bíróság azonnal korrigálta. Ilyen egy demokratikus intézményrendszer, ha valóságos és működik. Belgiumban ugyanis – éljen még soká – nemcsak joguralom van, hanem hatalommegosztás is, egyfelől a helyi és a központi végrehajtó hatalom között, másfelől a végrehajtó és a bírói hatalom között. Ellentétben Magyarországgal. Végül Orbán is elmondta beszédét, szólásszabadsága Saint-Josse-ban sem csorbult, meg vélhetően a svédasztallal sem volt hiba.

Tessék ezt megfontolni, mielőtt ki tetszik oktatni „Brüsszelt” a demokráciáról.

Arról pedig inkább nem mesélek a NatCon megpróbáltatásai miatt kesergőknek, hogy olyan magyar politikai társulás, amiben a kormány a legkisebb veszélyt láthatja, hányadik próbálkozásra talál olyan vendéglátóst, aki be meri fogadni a nagyobb rendezvényét.

Ja és még egy történet. Emlékszem rá, hogy 2014-ben Magyarországon a belügyminiszter tiltott be egy amerikai oroszbarát neonácik szervezte konferenciát, szintén előre, mielőtt még bármi elhangozhatott volna. Nem a közrendet és közbiztonságot fenyegető veszély miatt, hanem – nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértésére hivatkozva – amiatt, amit a szervezők egy részéről kormányzati körökben olvastak vagy hallottak; bár ez így semmiféle jogszabályban nem szerepel mint indok. Nem is a jogszabály betűje a fontos, hanem hogy mikor mi az érdek.

Egy vékony szál köti össze az akkor tervezett és most megtartott rendezvényt: Budapestre eljöttek volna a flamand Nacionalista Diákegylet (NSV) képviselői – ez a szélsőjobb ifjúsági szervezet, ami a Vlaams Belang számos vezetőjének volt a politikai iskolája. Mostanra felnövekedtek.

A szerző az Élet és Irodalom (Budapest) rovatvezetője.