A belügyminisztérium nem tervezi, hogy javaslatot tegyen az elnökválasztás és az európai parlamenti választások összevonásáról
A belügyminisztériuma jelenleg nem tervezi olyan módosítási tervezet újbóli benyújtását, amely lehetővé tenné az európai parlamenti (EP) választások összekapcsolását az elnökválasztás második fordulójával.
Képviselői javaslatként sem készítenek elő ilyen módosító indítványt.
"Az egyik ok az, hogy még mindig nem tisztázott az európai parlamenti választások időpontja"
- áll a minisztérium közleményében.
A parlament 2022 őszén elutasította az elnökválasztás és az európai parlamenti választások tervezett kombinációjával kapcsolatos törvényjavaslatokat. A képviselők nem hagyták jóvá az alkotmány szükséges módosítását, ezért a választójog gyakorlásának feltételeiről szóló törvény módosításából is kiesett a fogalomkombináció.
A törvényhozás eljárási szabályzata kimondja, hogy ha a parlament nem hagyta jóvá a törvénytervezetet, legkorábban a törvénytervezet elutasításának időpontjától számított hat hónapon belül lehet új javaslatot benyújtani ugyanabban az ügyben.
A belügyminisztérium még tavaly májusban azt állította, hogy a választások kombinációja politikai támogatottsággal bírt. Ebben a témában a belügyminisztérium és a koalíciós pártok képviselőinek kerekasztal-találkozójára is sor került.
Az európai parlamenti választások és az elnökválasztás is 2024-ben lesz. A megválasztott jelöltek mindkét esetben ötéves mandátumot kapnak. A választások kombinációjától azt várták, hogy jelentősen növeli majd a választói részvételt, és ezzel megerősíti a sikeres jelöltek mandátumát az alacsony részvételi arányú európai parlamenti választásokon. A másik érv a pénzmegtakarítás volt.
Szlovákiában 2022 októberében rendezték meg először az összevont választásokat, amikor a polgárok egy ciklusban döntöttek képviselőikről a települési önkormányzatok és a régiók önkormányzati testületeibe.
TASR/para
