1
csa014_oltas_nadasd_2021_05_19_csefalvay_img_2480
Megosztás
Richard Kollár és Martin Šuster matematikusok kiszámolták, hány beteg lenne a kórházakban és hányan fertőződtek volna meg, ha magasabb lenne a lakosság beoltottsága. Megdöbbentő eredményre jutottak, a magasabb átoltottság a hétfői, rendkívül magas fertőzöttségi adatokat is jelentősen javította volna.
Ha ma a lakosság fele be lenne oltva, a kórházakban ezer COVID-beteggel kevesebb feküdne, állítja elemzéseikre hivatkozva Richard Kollár matematikus és Martin Šuster közgazdász. A két szakember szerint 50 százalékos beoltottság mellett jelenleg kevesebb, mint 1600 ember feküdne kórházban, ellentétben a jelenlegi 2626-tal.
„A számok valóban megleptek. A magasabb beoltottság hatása sokkal nagyobb, mint ahogyan képzeltem” – írta a Facebookon Kollár.
Jelenleg az országos beoltottsági szint mintegy 45 százalékos, amihez társul a már említett 2626 kórházban ápolt beteg, 1052 fertőzött 100 ezer emberre, míg a delta – vagyis a jelenlegi – hullámban összesen 8700 kórházi kezeltre számítanak.
A sokkal jobb számokat több tényezőnek tulajdonítja Kollár.
„A kórházban kezeltek száma esetében látható 41 százalékos visszaesést két tényezőre bonthatjuk – írja Kollár. – 7 százalékpontot tesz ki a beoltottság közvetlen hatása, a beoltottak esetében 6-7-szer alacsonyabb a kórházi kezelés kockázata, még ha meg is fertőződnek. További 34 százalékpont a beoltottság közvetett hatása, amely lassítja a fertőzés terjedését az emberek között.”
Ha alacsonyabb lenne a beoltottság, már bedőlt volna az egészségügy
Öt százalékkal alacsonyabb csökkenés esetén viszont szinte megkétszereződött volna a kórházban kezelt betegek száma, és a napokban már 4500 körül járt volna a kezelésre szorulók száma. A kezelést azonban szinte biztosan nem kapták volna meg mindannyian, mivel a kórházak elméleti kapacitása is alacsonyabb ennél.
60 százalékos beoltottságnál viszont szinte észre sem vennénk a delta-hullámot, kórházban kevesebb, mint 600 ember lenne, ami nem korlátozná az egyéb kezelések, műtétek számát sem.
Az emelkedő átoltottsággal egyetlen szám nőne: az oltottaknál jelentkező komolyabb mellékhatások, de ez 5 százalékpontonként mintegy 100 komolyabb esetet jelent. Szerintük azonban sokkal fontosabb lenne a fertőzés terjedésének lassításával jelentkező pozitív hatás.
Nem előrejelzés, csak a jelenlegi számok elemzése
Az elemzők szerint az elemzésük nem használható előrejelzésként, vagyis nem érvényes, hogy ha a következő napokban-hetekben 5 százalékponttal nőne a beoltottak aránya, akkor a modelljükben látható számokra esne vissza a fertőzöttek aránya.
„A becslés feltételezi, hogy sokkal rosszabb és sokkal jobb járványhelyzetben is ugyanazokat a megszorításokat alkalmaznánk, mint ahogyan ez eddig történt” – magyarázta Kollár azzal, hogy ez feltehetően nem lenne érvényes.
Sokkal jobb járványhelyzetben ugyanis enyhébbek lennének az intézkedések, rosszabb helyzetben viszont szigorúbbak.
Szerintük ezt mutatja Ausztria és Csehország esete is, ahol ugyan magasabb az átoltottság, de viszonylag a szlovákiaihoz közel áll a napi fertőzések száma. (Ausztriában 60 százaléknál kicsit magasabb, Csehországban viszont 60-nál kicsit alacsonyabb az átoltottsági arány. Ami azonban különbség mindkét országban Szlovákiával szemben, hogy a kórházban kezelt betegek száma alacsonyabb, mint nálunk.
– lpj –