„Beszólt” az Európai Uniónak Hájos Zoltán polgármester, lehúzatta az uniós zászlót a dunaszerdahelyi városháza előtt

2021. január 22. - 16:06 | Belföld

Pénteken lehúzatta Hájos Zoltán (MKP) az Európai Unió zászlaját a dunaszerdahelyi városi hivatal előtt, mivel az Európai Bizottság múlt héten úgy döntött, hogy nem javasolja új uniós jogi szabályok elfogadását kisebbségvédelmi területen. A Bizottság úgy látja, hogy különböző uniós programok már most is segítik a kisebbségeket.

„Beszólt” az Európai Uniónak Hájos Zoltán polgármester, lehúzatta az uniós zászlót a dunaszerdahelyi városháza előtt
Fotó: Cséfalvay Á. András / Paraméter

„Az Európai Bizottság elutasította az európai polgárok kezdeményezését az őshonos kisebbségek megmaradását megcélzó európai szintű jogszabályok meghozását illetően. Tiltakozásul levontuk az Európai Unió zászlaját a dunaszerdahelyi Városháza melletti zászlórúdról” – írta ki posztjában Hájos.

Hájoshoz már csatlakozott Izsa polgármestere, Domin István (MKP) is.

EB: új jogszabály nem kell

Az EB azonban magát a kezdeményezést támogatandónak tartotta, csak különböző uniós programok segítségével, nem pedig újabb normák elfogadásával. „A már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához” – véli a Bizottság. Szerintük 2013, a kezdeményezés eredeti előterjesztése óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra. A Bizottság egyébként a kilenc egyedi javaslat mindegyikét értékeli, figyelembe véve a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

Az Európai Parlament határozatban támogatta a Minority SafePacket

Az unió másik fontos testülete, az Európai Parlament viszont tavaly támogatta a Minority SafePacket. Határozatában ugyan elismerte, hogy a „a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme a tagállami hatóságok elsődleges felelőssége”, de ugyanakkor felszólította a „a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos bevált gyakorlataikat, az EU-t pedig kéri, hogy segítse elő az ilyen gyakorlatok cseréjét”.

Fiala-Butora János nemzetközi jogász, emberi jogi szakértő szerint viszont az EB többet is tehetett volna a kisebbségek jogaiért. „Jó lett volna látni, hogy a Bizottság amellett kötelezi el magát, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogokon belül kiemelt terület lesz, amire oda fognak figyelni. Úgy látszik, nem ezt választották” - mondta Fiala a Paraméternek adott interjújában.

A Minority SafePack kilenc javaslata:

1. EU-s ajánlás a kulturális és nyelvi sokféleség védelméért és előmozdításáért az Unióban

2. Támogatási programok biztosítása a nyelvi közösségek számára,

3. Nyelvi sokféleségi központ létrehozása

4. A támogatási programok módosítása úgy, hogy azok a kis régiókban élő és kisebbségi nyelvet beszélő közösségek számára elérhetőek legyenek

5. Kutatás a kisebbségek Európa szociális és gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulásának értékéről

6. Az állam nélküli kisebbségek (pl. romák) egyenlősége

7. Egységes európai szerzői jog, amely értelmében a szolgáltatásokhoz és közvetítésekhez anyanyelven lehessen hozzáférni

8. Szolgáltatói és hozzáférési szabadság az audiovizuális tartalmakhoz a kisebbségi régiókban

9. A kisebbségi közösségeket, médiát és örökségvédelmet támogató tevékenységek tömbösített felmentése.

- lpj -