Átalakítanák a tartós beteggondozási rendszert, havi 500-700 eurót kapnának a rászorulók

A lakosság elöregedése Szlovákiában is egyre nagyobb probléma, és az idős betegek gondozása egyre nagyobb terhet ró a rendszerre és a hozzátartozóikra. A súlyosabb állapotban lévő idősek gyakran egész napos gondoskodást igényelnek, amit a hozzátartozók csak nagy áldozatok árán tudnak vállalni.

A foglalkoztatáspolitikai Intézet (IZ) elkészítette a tartós beteggondozási rendszer reformtervét.

„Azt látjuk, hogy a jelenlegi rendszer nem megfelelő, alacsony hatékonysággal működik, és már ma sem képes teljesíteni a lakosság igényeit, az igények pedig a jövőben emelkedni fognak” – magyarázta Viliam Páleník, az IZ elnöke.

Az elképzelésüket a szomszédos országok – Csehország és Ausztria – rendszerei alapján dolgozták ki. „Elsősorban Csehország volt a példa, de a cseh rendszer német mintára készült, ahol létezik egy úgynevezett gondozási támogatás, amely azoknak jár, akik bizonyíthatóan ápolásra szorulnak” – tájékoztatott Páleník.

Nem az otthon, hanem a rászoruló kapná az állami támogatást

Ez lenne a legnagyobb változás a rendszerben, vagyis az, hogy a rászoruló kapja meg az állami támogatást. Jelenleg ugyanis az állam az intézményeket – idősotthon, gondozói szolgálat, kórház – finanszírozza, az IZ elképzelése szerint azonban a gondozott kapná kézbe az állami támogatást, és „vihetné” oda, ahová szeretné, olyan szolgáltatást vesz rajta, amilyen neki a legjobban megfelel. „Ez a rendszer bevált a szomszédos országokban, és összhangban van a kormány programnyilatkozatával is – állítja Páleník. – Az ügyfél dönthetné el, hogy kinek adja a pénzt: az intézeti ápolást választja-e vagy inkább az otthonába kéri a gondozást, és a gondozónak fizet.”

A csehországi tapasztalatok pozitívak, és ott már 10 éve működik ilyen rendszer. „Csökkent az intézeti kezelés aránya, kisebb idősotthonok jöttek létre, és sokkal nagyobb lett az otthoni ápolásban résztvevők aránya” – magyarázta az IZ elnöke.

Viliam Páleník, a Foglalkoztatási Intézet elnöke (Fotó: Paraméter)

Nem kerülne többe, mint a jelenlegi

A reformot szerintük nullszaldósan meg lehet valósítani, vagyis az újra sem kellene többet költeni, mint a jelenlegire. Olyan rendszert javasolnak, amely egy helyre összpontosítja a ma teljesen szétforgácsolt finanszírozási rendszert. „Egyfajta gondozási alapot kellene létrehozni, ebben összpontosulna a gondozásra fordítható valamennyi állami forrás” – ismertette elképzelésüket az IZ elnöke.

A rendszer fenntartása évente mintegy 650 millió eurót igényelne.

Ennek egy részét, 384 millió eurót az aktív korúak fizetnének be, a nyugdíjrendszer finanszírozásához hasonló módon – a fizetésük 1,5 százaléka menne az alapba.

Azért, hogy a lakosság járulékterhei ne emelkedjenek, 1 százalékponttal csökkentenék az adóterheket, 0,5 százalékponttal pedig az egészségbiztosítási járulékot, vagyis az alkalmazottak ezt a változást nem éreznék meg. A maradék mintegy 266 milliót közvetlenül az állami költségvetésből kellene hozzátenni.

Ekkora összeget azonban jelenleg is költ erre a célra az állam, csak a szociális ügyi minisztérium 550 millió eurót fizet ki erre a célra. A fennmaradó rész az egészségbiztosításban van – kórházak, hospice-ok finanszírozása –, valamint a helyi és a megyei önkormányzatok költségvetésében, de ezt a jövedelemadó csökkentése kivenné a büdzséjükből.

Havonta 500-700 euró gondozásra

„Az így létrehozott alapból az ügyfél havonta – a rászorultságának, a betegségének a figyelembevételével – 500-700 eurót kaphatna” – jelentette ki Páleník. A nyugdíjas – ha nyugdíjas igénylőről van szó – havi nyugdíja nem csökkenne, vagyis ez a pénz pluszbevételként jelenne meg. A támogatást azonban igényelhetnék az ápolásra szoruló rokkantnyugdíjasok is és folyósítható lenne kiskorú rászorulóknak is. A cseh példa alapján Páleník azt állítja, hogy ez az összeg a szlovákiai viszonyok között megfelelő.

Drágulnának a nyugdíjasotthonok

Ez azonban azt is jelentené, hogy például a nyugdíjasotthonok, az állami és az önkormányzati otthonok is, a teljes költséget kérnék el az ügyféltől, vagyis látszólag megdrágulnának, mivel sem az állam, sem az önkormányzat nem járulna hozzá a költségeikhez.

Az IZ igazgatója azonban úgy véli, hogy az új rendszer munkahelyeket is teremtene, itthon maradhatnának azok, akik jelenleg Ausztriába vagy Németországba járnak időseket, betegeket ápolni. „Ők itthon csinálhatnák ugyanazt, igaz, valószínűleg kisebb fizetést kapnának, de nem kellene elszakadniuk családjuktól, nem kellene ingézniuk” – véli a szakember.

Szociális ügyi minisztérium: 2022-től kezdődhet a reform

A szociális ügyi minisztérium megerősítette, hogy a tartós beteggondozás benne van a kormányprogramban. „Már jelenleg is folynak a tárgyalások az egészségügyi minisztériummal, az ügy az államtitkárok hatáskörébe tartozik” – válaszolta a Paraméternek a szociális tárca sajtosztálya. A megvalósításra azonban még néhány évet várni kell. A minisztérium szerint

a szociális szolgáltatásokról szóló törvény, amely már kliensközpontú rendszerként fog működni, csak 2022-ben készül el, és 2023-tól lesz hatályos. Az egységes állapotfelmérő rendszer, amely a a célzott támogatásokat is tartalmazza majd, várhatóan egy évvel korábban, 2022-ben léphet életbe.

„Az intézkedések célja a rászorulók életminőségének javítása úgy, hogy lehetőségük legyen minél tovább a korábban megszokott, otthoni környezetükben élni” – tájékoztatott a minisztérium.

A rászorulók gondozásának másik felelőse jelenleg az egészségügyi minisztérium, hiszen a tartós ápolásra szoruló kórházi osztályokat jelenleg az egészségbiztosítás finanszírozza. Ők is megerősítették, hogy már dolgoznak a jogszabályi háttér kialakításán. „Elsősorban a gondozói és a hospice-szolgáltatások megerősítését szeretnénk biztosítani a gondozói otthonok, az otthoni gondozóügynökségek és a hospice-ok közreműködésével” – tájékoztatta a Paramétert Zuzana Eliášová, az egészségügyi minisztérium szóvivője. Az ő elképzelésükben is szerepel a gondozás támogatása a beteg otthoni környezetében, de a válaszukból az nem derül ki, hogy a finanszírozási rendszert hogyan képzelik el.

Lajos P. János