Betett a Kuciak-ügy Szlovákia megítélésének
Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása korábban nem tapasztalt politikai földrengést okozott az országban – ezzel a felütéssel indít a sajtószabadság állapotát minden évben értékelő nemzetközi szervezet, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) a legújabb kiadványának Szlovákiát elemző részében.
Az Aktuality.sk újságírója és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolása után Pozsony tíz helyet esett vissza a sajtószabadság állapotáról szóló ranglistán, így jelenleg a 27. helyen áll a világon. Ami, tegyük hozzá, elég jó teljesítmény, főleg, ha összemérjük a kommunista terhet cipelő szomszédainkkal. A nagymácsédi szörnyű tragédia meg úgy függ össze a sajtószabadság szintjével, hogy – ahogy az RSF rámutat – a hírlapírók védelmét ellátó erős hazai intézmények hiányában a zsurnaliszták ki vannak téve a megfélemlítésnek és zaklatásnak.
A nemzetközi sajtószervez azt is megjegyzi, hogy a közelmúltban megváltozott a szlovákiai sajtó tulajdonosi struktúrája, és a nemzetközi médiavállalatok kezéből olyan helyi oligarchákhoz került néhány orgánum, akik korábban ebben a szektorban nem fejtettek ki tevékenységet. A közszolgálati médiában sem fenékig tejfel a helyzet, utalva az STV Riporterek című műsorára (Reportéri), a beszámoló megjegyzi, az RTVS egyetlen oknyomozó programjának gyártását a vezérigazgató még tavaly felfüggesztette.
Szlovákiával ellentétben Magyarország a tavalyihoz képest csupán két grádiccsal került lejjebb az RSF nemzetközi újságíró-szervezet felmérése szerint, de ez így is csak a 73. helyhez volt elég. A kimutatás szerint a Fidesz-közeli üzletemberek nem csak újabb médiumokat vásároltak 2017-ben, de külföldi befektetőket is kiszorítottak a magyar médiapiacról. A magyar piacon két médiatömb létezik egymás mellett, az egyiket a kormány- és Fidesz-párti kiadványok alkotják, amelyek lelkesen visszhangozzák a vezetés migrációellenes szólamait, és támogatják a Soros György elleni gyűlöletkampányt. A másik a korrupciós botrányok felderítésére összpontosít. Csehország szintén rontott a tavalyi teljesítményhez képest, vagy 11 hellyel lépett hátrább, de ezzel együtt is a 34-ik, míg Lengyelország az 58.
A sajtófigyelő civil szervezet a közzétett jelentésében aggályát fejezi ki az iránt, hogy nemrég két európai oknyomozót is megöltek – az egyiket Nagymácsédon, a másikat Máltán. Christophe Deloire, az RSF főtitkára a szervezet jelentése kapcsán arra figyelmeztet, hogy az újságírók ellen tanúsított ellenségeskedés megnyilvánulások a demokrácia legnagyobb veszélyei közé tartoznak. Elmondta: Nagy a felelősségük azoknak a politikai vezetőknek, akik az újságírók elleni ellenségeskedést táplálják, mert ezzel aláássák a tényeken alapuló nyilvános vitát a propaganda javára. „Az újságírás legitimitásának megkérdőjelezése ma játék egy rendkívül veszélyes, politikai jellegű tűzzel” – figyelmeztetett Deloire.
Az RSF szervezet szerint világszerte erősödik az újságírókhoz való ellenséges hozzáállás. A politikai vezetők ellenséges viszonya a sajtóhoz már nemcsak olyan tekintélyelvű országokra korlátozódnak, mint Törökország vagy Egyiptom.
Az RSF megállapítja, hogy Európa sem kivétel, ami az újságírók elleni szóbeli támadásokat illeti – főleg a populista pártok esetében. Említik Robert Fico, volt szlovák kormányfőt is, aki az újságírókról mint „piszkos szlovákellenes prostituáltakról” vagy mint „egyszerű buta hiénákról” beszélt.
A Riporterek Határok Nélkül minden évben megpróbálják felmérni a sajtószabadság állapotát a világ 180 országában. A felmérés alapját egy kérdőív képezi, amelyet az RSF 2002-től a világ újságíróival, tudósaival, jogászaival és az emberi jogok védelmezőivel töltet ki. Az RSF szerint a legnagyobb sajtószabadság Norvégiában van, mögötte Svédország és Hollandia áll, majd Finnország, Svédország, Jamaica, Belgium, Új-Zéland, Dánia és Costa Rica következik. Az utolsó helyet Észak-Koreának sikerült elcsípnie.
(sárp)
