Bevállalták, akik szemet szúrnak – mivel bökték meg a környező országok és a világ vezetőit?

2021. május 3. - 07:00 | Külföld

Az egyes országokban értelemszerűen sajtóesemény az állami vezetők beoltása, noha eltérő, hogy melyik milyen stratégia alapján jutnak hozzá a vakcinához. Van, ahol az elsők között, mivel elnökként, miniszterelnökként kulcsfontosságú szerepet töltenek be az állam működésében, vagy épp azért, hogy azzal növeljék a lakosság oltási kedvét, máshol úgymond kivárják a sorukat, és az adott ország oltási stratégiáját követve, korosztályukhoz érve oltják be őket.

Bevállalták, akik szemet szúrnak – mivel bökték meg a környező országok és a világ vezetőit?
Eduard Heger (Fotó: TASR)

Eduard Heger szlovák miniszterelnök ez utóbbi elvet követte, és a hétvégén kapta meg az első AstraZeneca-vakcinát. Noha még csak néhány hete miniszterelnök, kormánytagként már korábban is beoltathatta volna magát, korát tekintve viszont a fiatalabbak közé tartozik, 44 éves, a 40 felettiek számára pedig csupán néhány hete nyílt meg a lehetőség regisztrálni.

Vele szemben Zuzana Čaputová Szlovákia köztársasági elnökeként az elsők között kapta meg az oltást még december 27-én – amikor még csak Pfizer állt rendelkezésre – míg január 21-én már másodszor bökték vállba.

A környező országok vezetői közül ugyanezt az elvet követte Andrej Babiš cseh miniszterelnök, aki szintén december 27-én kapta meg az első oltást, ugyancsak a Pfizer vakcinájából. Hozzá képest csaknem egy hónapot várt Miloš Zeman államfő, aki január 20-án kapta meg az első adag Pfizert.

Magyarországon február végére maradtak az állami vezetők. Áder János köztársasági elnök február 26-án, Orbán Viktor miniszterelnök két nappal később kapta meg az első adag vakcinát, az EU-s vezetők közül egyedüliként a kínai Sinopharm oltóanyagából.

Orbán Viktor (Fotó: MTI)

Északi szomszédunknál, Lengyelországban bő egy héttel ezelőtt, április 24-én bökték meg először a miniszterelnököt, Mateusz Morawiecki AstraZenecából kapott szurit. A köztársasági elnök, Andrzej Duda beoltásáról egyelőre nem adtak hírt.

Ugyancsak nem kapott egyelőre oltást az osztrák kancellár. Sebastian Kurz azonban még január végén közölte, hogy a kora alapján „áll sorba” AstraZenecára, 34 évesen viszont erre még várnia kell. Beoltották viszont már a Pfizer oltóanyagával az osztrák szövetségi elnököt, Alexander Van Der Bellent, közel egy hónappal ezelőtt, április 9-én.

Keleti szomszédunk, Ukrajna első embere, Volodimir Zelinszkij elnök két hónappal ezelőtt kapta meg az első adagot a Covishield nevű vakcinából, ami lényegében indiai gyártmányú AstraZeneca. Miniszterelnöke, Denisz Szmihal beoltásáról egyelőre nem tudni.

Európában egyébként a legtöbb vezető a Pfizer vagy az AstraZeneca oltóanyagait kapta. Több trend is felfedezhető abban, hogy ki melyiket. Egyrészt a nagyobb, erősebb gazdaságok vezetői nem vádolhatók azzal, hogy a javarészt legnépszerűbb, leginkább piedesztálra emelt Pfizer-vakcinához keresték az utat. Ugyanis például Angela Merkel német kancellár, Frank-Walter Steinmeier államelnök, Boris Johnson brit, Jean Castex francia és Mario Draghi olasz miniszterelnök is AstraZenecát kapott.

Boris Johnson (Forrás: BBC)

Másrészt ez attól is függött, hogy ki mikor kapta meg az oltását. Kelet-Közép-Európa országainak némely vezetői ugyanis gyakorta az elsők között, decemberben vagy januárban, amikor még csak a Pfizer oltóanyaga állt rendelkezésre, míg a nagyobb országoké más stratégiát követtek, és csak márciusban vagy áprilisban oltatták be magukat.

Előbbi csoporthoz tartozik a már említett Čaputován, Babišon és Zemanon kívül a szerb miniszterelnök, Ana Brnabić, aki ugyancsak Pfizert kapott még december 24-én, vagy román kollégája, Florin Cîțu, illetve a román államfő, Klaus Johannis, akik január közepén kapták meg az első adagot az amerikai vakcinából. Kilóg ebből a sorból a horvát miniszterelnök, Andrej Plenković, aki AstraZenecát kapott március végén.

A közép-kelet-európaiak javához képest a brit és a francia miniszterelnök csak március 19-én oltatta be magát, az olasz kormányfő március 30-án, a német elnök április 1-jén, a kancellár asszony pedig április 16-án. Emmanuel Macron francia elnök egyelőre azért nem oltatta be magát, mert csak néhány hónapja esett át a fertőzésen, az olasz elnök, Sergio Mattarella pedig azzal lóg ki a sorból, hogy Modernát kapott (március 9.)

A Pfizer és az AstraZeneca fölénye egyébként a világ további vezetői között is megfigyelhető. Az amerikai oltóanyagból kapott (értelemszerűen) Joe Biden amerikai elnök (és elődje, Donald Trump is), továbbá például Ferenc pápa, Benjamin Netanjahu izraeli, Scott Morrisson ausztrál, Szuga Josihide japán miniszterelnök, illetve Szalmán szaúdi király is.

Joe Biden (Fotó: AP/TASR)

Az említettekkel szemben viszont AstraZenecával oltották be a dalai lámát, Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, Mun Dzsein dél-koreai elnököt, illetve Európából még a balti államok vezetőit is.

Akiről tudni, hogy a Moderna vakcináját kapta, az olasz államfőn kívül Antonio Guterres ENSZ-főtitkár. Nem tudni, milyen vakcinát kapott II. Erzsébet brit királynő vagy Ursula Von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A kínai Sinopharm oltóanyagával bökték meg a magyar vezetőkön kívül a szerb elnököt, Aleksandar Vučićot, valamint az arab emírségek alelnökét, a bahreini trónörököst, a perui elnököt vagy a pakisztáni miniszterelnököt.

A másik kínai, Sinovac nevű vakcinával oltották be Recep Tayip Erdogan török elnököt, valamint a zimbabwei, indonéziai, uruguayi és a chilei államfőket.

A Szputnyik V vakcinából kapott értelemszerűen Vlagyimir Putyin orosz államfő, de Nicolas Maduro venezuelai elnök is, továbbá például a bolíviai, a kazah, az argentin és a guineai elnök, illetve a líbiai miniszterelnök.

(SzT)