Beváltak az óvintézkedések, a legutóbbi tesztelésen már egy koronavírusos esetet sem találtak a Tallós melletti Jegenyésen
A Tallós község melletti Jegenyés lakótelepen január végén regisztrálták az első koronavírusos esetet. Horváth Zoltán polgármester (Híd) ekkor már aggódni kezdett, hiszen a lakótelep 54 lakását 330-an lakják, és vannak 6-8 tagú családok is, ami arra engedett következtetni, hogy az említett közösségben az átlagosnál is gyorsabban terjedni kezdhet a vírus. Nem is történt ez másképp, egy hét múlva egyre többen keresték fel Csiba Éva tallósi körzeti orvost a panaszaikkal. A tesztelések eredményei egyre rosszabb számokat mutattak, így a polgármester a válságstábhoz fordult.
Összeült hát a helyi válságstáb, melyen részt vett Ján Duranský, a járási hivatal elöljárója, valamint Iveta Šuleková regionális tiszti főorvos is, majd megszületett a rendelet, mely alapján karantén alá helyezték a jegenyési lakótelep pozitív lakóit és közvetlen kontaktjaikat, tehát azokat a háztartásokat, amelyekben megjelentek a fertőzés tünetei. A telepet csupán azok hagyhatták el, akik egy hétnél nem régebbi negatív teszttel rendelkeztek. Ezután a lakosok részt vettek egy PCR-tesztelésen is. A vesztegzár ideje alatt a telep lakóinak az egészségügyi tárca intervenciós csapata segített, az Orvosok Határok Nélkül (Lekáry bez hraníc) nevű szervezet tagjaival együtt. Összesen 12-en voltak jelen, volt köztük amerikai, svéd, osztrák, szlovák és cseh orvos is.
„Ők komplexen oldották a problémát. Kimentek a lakótelepre, személyesen látogatták meg az érintett családokat. Beszélgettek velük, megtudakolták tőlük, hogy mi jelent gondot a számukra. Ezután összeültünk a községi hivatalban és összegeztük az információkat. Ezek értékelése alapján hoztuk meg a szükséges óvintézkedéseket.
El kell mondani, hogy ezek az intézkedések beváltak, effektíven javították a helyzetet. Olyannyira, hogy az utolsó tesztelésen egyetlen pozitív esetet sem találtunk Jegenyésen”
– kezdte a pénteki sajtótájékoztatót Horváth Zoltán. A polgármester továbbá kifejtette, a tapasztalataik azt mutatják, hogy az említett lakótelepen
a legnagyobb problémát a nem megfelelő higiéniai körülmények és a kellő információ hiánya okozta. Ezen túl, a gyerekek akár 30 fős csoportokba szegődtek, együtt játszottak, és a lakók nem tartották be a karantént. Ezek tudatában készítettek egy tájékoztató szórólapot, amelyet eljuttattak minden egyes háztartásba. A kétnyelvű tájékoztatón szerepelt minden fontos tudnivaló és tennivaló, ami a koronavírust illeti.
„A célunk nem az volt, hogy minél több lájkot szerezzünk a közösségi oldalon, hanem az, hogy az egészséges lakosokat megvédjük, a pozitív eseteket pedig abban segítsük, amiben tudjuk” – húzta alá Horváth, majd hozzátette, a legnagyobb problémát jelenleg abban látja, hogy nem tudják kellőképp nyomon követni, ki mindenkinek is kellene karanténban lennie.
„Előfordul, hogy például a férj pozitív, a felesége negatív, ezért a hölgy elmegy bevásárolni. A rendőrök nem tudnak mit tenni, hiszen nem tudják, hogy az illetőnek a férje miatt karanténban lenne a helye.”
Iveta Šuleková regionális tiszti főorvos megerősítette a polgármester szavait, majd hangsúlyozta, éppen elég, ha saját magunkra vigyázunk. „Ha magunkra vigyázunk, azzal vigyázunk a körülöttünk lévőkre is. Én magam is látom, hogy az emberek a legalapvetőbb óvintézkedéseket sem tartják be. Tudom, hogy mostanra elfáradtunk, hiszen már nagyon hosszú ideje tart a járvány.
Azonban a helyzet sajnos nem javul kellőképp. Éppen ezért, ha nem akarjuk, hogy még több áldozata legyen a vírusnak, akkor tartsuk be az első számú szabályt és figyeljünk oda saját magunkra!”
Csiba Éva elmondta, sokan telefonálnak a rendelőbe, hogy segítséget kérjenek. „Mindenkinek részletesen elmondjuk a teendőket, de annyi minden van, hogy egyesével lehetetlen mindenkit tájékoztatni. Ezért van szükség a komplex tájékoztatásra” – fogalmazott.
A sajtótájékoztató után a helyi községi hivatal egyik munkatársa, Kosár Gita osztotta meg velünk személyes tapasztalatait. „Először a férjem lett pozitív, majd utána én is elkaptam a vírust. Nem akartam kórházba menni, féltem, mert folyamatosan azt hallani, milyen sokan meghalnak azok közül, akik orvosi ellátásra szorulnak. Végül azonban nem volt más választásom, muszáj volt befeküdnöm a galántai kórházba. Kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak nálam, a kórház kilencedik emeletének egyik kórtermébe kerültem. Hat napig oxigénmaszkra volt szükségem. Vitaminokat, antibiotikumos kezelést, láz- és köhögéscsillapítót, valamint infúziót kaptam.
Nagyon hálás vagyok az ott dolgozóknak! A takarítónőktől kezdve, az ápolókon át, az orvosig mindenki végtelenül türelmes és kedves volt velünk. Megtettek értünk mindent, odafigyeltek ránk. Óriási köszönet illeti őket! Azt szeretném üzenni az embereknek, hogy ne féljenek orvoshoz fordulni. Tőlük biztosan megkapják a kellő kezelést.”
(SzC)
