2020-as ismeretlenek

Ugyan még nem jelenthetjük ki egyértelműen azt, hogy nyakunkon a parlamenti választás, de azt viszont igen, hogy az ország polgárai jövő tavasszal ismét az urnák elé járulhatnak. A pártok számára a parlamenti választásokra nem elég az utolsó pillanatokban készülni, a kampányon és a mozgósításon már dolgoznak valamennyi párt háttéremberei. Az elmúlt közéleti időszakot olyan meghatározó események alakították (Kuciak-féle kettős gyilkosság, függetlenek megerősödése az önkormányzati választásokon, főügyészválasztás), amelyek nagyban befolyásolták a közvélemény megítélését a kormánypártokról, és az ellenzékről. Lássuk, milyen eséllyel vágnak neki a 2020-as parlamenti választásoknak az egyes politikai pártok.

Az biztos, hogy a Kuciak-féle kettős gyilkosságot követően a kormánypártok meggyengültek, ám nem törtek meg teljesen, a legfrissebb közvélemény kutatások szerint, még mindig a Smer-SD (Irány Szociáldemokrácia) a legerősebb párt, a maga 19,1%-ával.

A Smer választói a közép és az alacsony rétegből kerülnek ki, nagyrészt nyugdíjas szavazók, és inkább vidékiek, mint városiak. Látjuk, hogy a Smer a botrányok ellenére még mindig erős szavazóbázissal rendelkezik, amelyet még régen sikeresen kiépített azzal, hogy a HZDS (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) helyére léptek, akik a vidéki és népi szavazóréteget képviselték. A párt népszerűsége lassan, de biztosan csökken, hiszen nem könnyű helyzet előtt áll a baloldali alakulat.

A Smeren belül érdekes helyzet állt elő, hiszen a Kuciak-féle kettős gyilkosság után a kormánykoalíció átalakult, így Peter Pellegrininek kellett átvenni a kormányfő szerepét, viszont a párt elnöke továbbra is Robert Fico maradt. A Smeren belül kisebb törésvonalak alakultak ki, hiszen a párt egy szűk rétege máshogyan: Fico nélkül képzeli el a szociáldemokraták jövőjét. Többségben vannak viszont azok, akik továbbra is lojálisak Robert Ficóhoz, így úgy gondolom, hogy a Smer Ficóval az élen vág majd neki a következő parlamenti választásoknak.

Csakhogy az eddigi számok, nem azt mutatják, hogy Ficóból újra miniszterelnök lenne, hiszen a jelenlegi koalíciós partnereivel (SNS, Most-Híd) sem lenne meg a kormánytöbbség. A legközelebbi koalíciós partnere az SNS-nek (Szlovák Nemzeti Párt), jelenleg 8%-os a támogatottsága, amely az előző mérésekhez képest kevesebb, hiszen az SNS stabilan 9%-os részvétellel szokott bírni. Andrej Dankoék meglehetősen meggyengültek az utóbbi időben. A nemzetiek elnökét ráadásul sok botrány érte a közelmúltban, gondoljunk csak a plágium körüli esetre, ahol kiderült, hogy a doktori disszertációjának a 80%-át más munkákból másolta. Az ellenzéki újságok, mint a Denník-N, vagy a Sme, teljesen ráálltak a témára, így nem csoda, hogy az SNS egy kicsit megzuhant, ez viszont a párt számára nem jelent nagyobb visszaesést. Az SNS egy hagyományos párt, amelynek szilárdan ki vannak építve a regionális és helyi szervezetei, ezért a stabil szavazóit a párt nem fogja elveszíteni, úgy gondolom, hogy 6%-alá nem esnek vissza a nemzetiek.

Az  jobboldali platformnak egy kicsit biztatóbb a helyzete. A Focus felmérése szerint, az ellenzéki pártok kormányt tudnának alakítani. Az érdekesség az, hogy a magyar pártok nélkül is megvalósulna a kormányváltás, ugyanis az MKP jelenleg 3,2%-os, a Hídnak pedig  5%-os a támogatottsága. A Hídnál  ez a szám minden bizonnyal csökkeni fog, ha csak abból indulunk ki, hog az eltelt hónapok politikai történeseiből a párt negatívan jött ki.

A parlamenten kívüli KDH (Kereszténydemokrata Szövetség) népszerűségi mutatóit viszont fokozatosan a parlamenti küszöb fölé mérik, a kereszténydemokraták hosszú ideje stabilan tartják a 6,5-6,8%-ot. Érthető, hogy a többi jobboldali pártok is egy reális parlamenti szövetségesként tekintenek a konzervatív pártra.

A jobboldali vezető szerepéért úgy gondolom, három politikai egység verseng majd. Az Igor Matovič féle Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽANO) tömörülés népszerűségi mutatói mintha egy kicsit csökkennének, hiszen a legutolsó felmérések alapján csak 8,4%-ot mértek a közvéleménykutatók. Az OĽANO szorosan a SAS-t (Szabadság és Szolidaritást) követte 10,5%-al.

Az ellenzéki vezérszerepre a PS-Együtt pártszövetség pályázik, akik az utóbbi időszakban szinte berobbantak a politikai élbolyba, hiszen ősszel még alig érték el az 5%-os küszöböt, az utóbbi időszakban viszont megközelítették a 14%-ot. Véleményem szerint ez annak az eredménye, hogy a PS politikai kampánysorozata nagyon szervezett és intenzív volt. Már a novemberi önkormányzati választásoknál is sikert értek el azzal, hogy a PS jelöltjei sok helyen remekeltek. A párt legnagyobb népszerűségén egyértelműen Zuzana Čaputová megválasztásával dobott sokat, aki a kampányával a  pártját is jelentősen propagálta.

A jobboldali platform ezzel tovább erősödhet, ez mindenképpen jó hír a többi ellenzéki párt számára, viszont kevésbé jó hír  az SAS-nek, hiszen a PS és Spolu pártkoalíciója beelőzta a 13%-os Sulíkékat.

Bizonyos értelemben a PS-nek már van erkölcsi győzelme a SAS felett, hiszen a köztársasági elnöki választások előtt Robert Mistrík, az SAS jelöltje lépett vissza Zuzana Čaputová javára. Amíg a két liberális párt megvívja a maguk csatáit az ellenzék vezető szerepe címért, addig Kotlebáék szép csendben növekednek.

A szélsőséges ĽSNS-s (Mi Szlovákiánk Néppárt) tábor időközben megerősödött,a legfrisebb közvélemény-kutatások 13,9%-ot mértek Kotlebáéknak. A pártról gyakorlatilag alig hallani valamit, viszont a növekedésükről annál inkább. Ezért amíg a jelenlegi kormánykoalíció és az ellenzék pártjai között ilyen kiélezett a helyzet, addig könnyen meglehet, hogy Kotlebáék további növekedése még több ismeretlent hozhat a bizonytalan végkifejletbe. Egyáltalán nem könyvelhető el tehát a 2020-as parlamenti jobboldali kormányváltás, hiszen sok még az ismeretlen abban a bizonyos egyenletben.