30 euró és ami mögötte van

Több változást terveznek az illetékesek az egészségügyi ellátásunkban. Ezek közül leginkább a délutáni különrendelés lehetősége váltotta ki a legnagyobb vitát a polgárok, de az érintett orvosok között is. A tények ismertek: aki ezt a nyártól tervezett, a hivatalos rendelő időn kívüli szolgáltatást szeretné igénybe venni, annak minden egyes alkalomkor fizetnie kell, a törvénytervezet szerint 30 eurónál nem nagyobb összeget. Sokan úgy gondoljuk, hogy átgondolatlan és diszkriminatív ez a megoldás. Alkotmánysértő különbséget tesz tehetős és anyagiakban éppen nem dúskáló polgárok között. Ugyanis a legtöbb beteg sajnos, a nyugdíjasok közül kerül ki, és nekik bizony nincs többször 30 eurójuk orvosra. De nemcsak nekik, hanem másoknak sem, mert ugyan Szlovákiában már 900 euró az átlagos havi bér, de a Csallóközben -- és máshol is -- nem mindenki keres ennyit. Nem minden orvos örül ennek a többletmunkának, némi többletpénznek, hiszen ezeket a vizsgálatokat, a drága műszerek délutáni használatát és az akkori más járulékos költségeit nem térítik meg nekik az egészségügyi biztosítók. A tervezet szerint a különrendelésen elvégzett ellátás díját az orvos és a páciens egyezsége alapján szabják meg. Ezért akár az is előfodulhat, hogy az orvos különböző hivatkozással négyszemközt és számla nélkül 30 eurónál több pénzt kér majd...Ezer sebből vérzik hát ez a törvénytervezet, amelyet Robert Fico még kormányrendelettel módosítani akar. 

Akkor mégis mi a megoldás? Miként lehetne csökkenteni a rendelők zsúfoltságát? Kellő jóakarattal és némi kreativitással lehetne elkezdeni. Jó példaként említem a Somorján működő egyik szemorvost, aki internetes oldalára hetenként kiteszi, hogy mikor van szabad időpont. Fél óránként fogad egy pácienst. Akinek annyi a dolga, hogy a neki megfelelő szabad idősávba beírja a nevét. Ezért semmit sem kell fizetnie, és a megadott időpontban várakozás nélkül kivizsgálják. Vajon más szakorvos miért nem alkalmaz ilyen betegbarát módszert? A házi (nálunk körzeti) orvosok meg feltüntethetnék, hogy a délelőtti hivatalos rendelő idejük első óráiban csak a magas lázzal érkező, azonnali ellátást igénylő pácienseket fogadják, a többi  járóbeget később. Máris kevesebb lenne a várakozási idő. Csak változtatni kellene a sok évtizedes megrögzött, mára már elavult módszereken. Talán több empátia és segítő szándék kellene a betegek iránt. Ha az érintett orvosok mindezeken elgondolkoznának, biztosan találnának eredményes megoldásokat. Amelyekért  még 30 eurót sem kellene fizetnünk!