Szellőlány

antalagi | 2009. december 31. - 13:50

Rájöttem,miért intézte a Jóisten a Karácsonyt a Szilveszter elé pár nappal. Nemcsak azért,mert időrendben így a logikus,á dehogy!

Karácsony előtt mindenféle trükkökkel-ádvent,miegymás- megpróbálkozik  megnyitni a szívünket, hogy így év vége felé járva még képesek legyünk befogadni a jót, a szépet, az igazit, a szeretetet. A szeretetet, ami a lelkünk megnyilvánulása, és ahhoz, hogy ezt megérezzük, különféle külső kapaszkodókat kínál- ajándékozás, gyertyafény, közös vacsorák, baráti jövés-menés. Ügyesen beépítette az életünkbe,hagyományokat teremtett, szokásokat, amikhez ugye ragaszkodik az ember fia,mert így szokta meg,ezt látta otthon. Mindig jó érzéssel töltötte el a szívét. Pár napig ellubickol ebben az élményben, amikor jóllakottan beül a kedvenc foteljébe, körülnéz ,és hirtelen látni kezd. De nem ám a szemével,  a szívével! Azt látja ,hogy a gyerek játszik a játékkal a fa alatt, de hirtelen a sík kitágul  körülötte, érzi, finoman érzékeli,hogy ez jó, ez bensőséges,még az illatát is érzi a pillanatnak,nem fogalmazza meg magának,de a gyerek megkapja a jelzést, vissszanéz az apjára, az ő szemében ott a hála, a boldogság , a harmónia.

Megérzi a szíve lüktetését, nagyobbat kell lélegeznie,mert olyan súlya van a szeretet fizikai megnyilvánulásának, szinte elnehezedik a mellkasa, arra kényszerül, hogy kihúzza magát, teret adjon,hadd áramoljon szét mindenhová ez az érzés. Egy nagyot sóhajt, a szíve körüli tér megtelik élettel, energiával, megtapasztalja,hogyan képes egy levegővétel megnyitni a bordákat, szinte roppanik egyet a szegycsontja, csontig hatol az élet lehellete. Lehunyja a szemét és folytatja. Kilégzés, belégzés. Belégzéskor  a levegő szellőlánnyá változik,aki megérkezik egy csarnokba,templomba. Végigjárja minden zegét-zugát. Suhan  a borda-oszlopok között, és ahogy a  finom uszályával  végigsimítja a felületüket, a súlyos ,ezeréves pattogzó vakolat elkezd levállni róluk, és fénnyé változik. Minden belégzéskor egy újabb rétegtől szabadul meg, a csarnok ettől egyre fényesebb, világosabb lesz, tele élettel,energiával. Minden belégzéskor mélyebbre képes hatolni a szellőlány. Még olyan helyekre is besurran,ahová eddig nem volt bejárása. Megcsiklandozza a felszínt, majd a következő belégzéskor feltárja azt és ott is fénnyé változik a hét lakat,  ami súlyos fájdalmakat őrzött, könnycseppként gördul le az arcán. Felszabadul,megkönnyebbül,és csendben üldögél még egy kicsit.

Jóesetben kitart ez az élmény Szilveszter napjáig, amikoris számot vet az emberünk, és még az is megtörténhet, hogy akár bizakodva tekint a jövője felé. Na, szerintem ez a trükkje a Jóistennek.

Ennek tükrében kívánok mindenkinek egészséget, tisztánlátást.

De  nehogy  ám bétakarotinért futnak a patikába, mert akkor hiába írtam a fentieket.

Szeretettel

Ági