Húsvét kapcsán-kicsit másként

antalagi | 2010. április 3. - 23:36

Húsvét kapcsán –meg ezen fura hangulatú és töltetű napok kapcsán eszembe jutott,mit élhettek át az emberek,miután keresztre feszítették Krisztust. Az ellenség ujjongott,örült, hogy megszabadult egy gondtól. A hívők csalódottak, elhagyatottak voltak, ám egyben dühöngtek is,mivel csakis önmagukra gondoltak és mérgesek  voltak Jézusra, hogy csak úgy, simán hagyta,hogy ezt műveljék vele,hiszen csak egy szavába kerül és nem feszítik keresztre. Mi lesz ezután Velük?! A Szerető siratta a kedvest, az Anya fájdalmába belerengett a föld és a világ össszes anyája bele gondolt abba, hogy ez Vele is bármikor megtörténhet. Tehát ezekben a napokban csupa keserűség, bánat, bizonytalanság, kétségbeesés uralkodott a lelkekben. Mindaddig,amíg el nem jött a feltámadás. A feltámadás fizikai megnyilvánulása és kivetülése volt a lelkek feltámadásának, hiszen mindenki nagyon intenzíven megélte az elmúlt napokat, és akarva-akaratlanul dolgozott önmagán. Pár napra kizökkent a biztonságosnak tűnő burokból, felborult a rend,amiben hitt,magára maradt, széthullottak a kapaszkodói,és kénytelen volt önmagában keresni a megoldást.

Jók az ünnepek,kellenek az ünnepek,kellenek a rituálék,mert hordozzák az ősi információkat. Biztos vagyok benne,hogy mindenki leszedi és megéli ezeket az infókat a saját szintjén.

...mert ébredeznek a lelkek, de vigyázat, a tisztánlátás intenzív történéseket hoz.Lehull a fátyol, Izisz leple alól kibújik az igaz, kiderül, mi a talmi és mi a valóságos, és ez bizony nem mindig kellemes. Ilyenkor vissza vágyjuk a homályt,mert kényelmesebb csak sejteni,mint megbizonyosodni.Ahhoz nagy bátorság kell,mert ha lehull a lepel,egyszercsak szembe kerülünk a fájdalmainkal, félelmeinkel és az összes többi belső démonnal,amivel dolgunk van.A kérdés az, akarunk-e fejlődni,akarunk-e tudatunkra ébredni,vagy csak vegetálni tovább...

Szeretettel

Ági