Semmiségek

antalagi | 2010. július 7. - 01:28

Intézkedés,rohanás, tárgyalás megrendelővel,beszállítóval, bank,egy gyors kávé,rendőrség, és még millió gond,súlyos problémák, mind sorban figyelmeztet az okos telefonomban megoldásra várva. Egy óra előtt ismét jelez valamit,hogy találkozó itt és itt, mondom,jóvanna,megyek már! Épphogy leparkolok a resti előtt, ajtó finoman be,kifújom magam, már jön is elém egy hölgy,kezet ráz és kifejezi a mély háláját amiért meghívtuk ebédre azt a 35 gyereket, akiknek a szülei épp takarítják össze a romokat,amit maga mögött hagyott az árvíz...

Csak állok,teljsesen megszégyenülve,fejemet lehajtva ,egy szemvillanás alatt megérkezik az üzenet,a tanítás. Megköszönöm a Jóistennek hogy mindig elém dobja a  „gond-sorrendet“ a kellő pillanatban. A miheztartás végett. Hogy kapjak észbe,hol is kezdődnek a problémák. Kivették a bejárati ajtót az épülő házamból? Nagy ügy! Jön a víz ,és visz mindent. Nem lopakodik, nem oson,nem settenkedik be éjnek évadján ,kifigyelve,mikor a legkevésbé rizikós a tolvajlás. Ajtóstul betör a házba,kérdés nélkül,letaglózva mindent ,viszi , ami az útjába kerül. Az ember döbbenten figyel, tétlen szemlélője,ahogy a szeme előtt válik semmivé az addigi élete, hirtelen döntenie kell,mit tudna megmenteni. Bútort,szőnyeget,mikrót,á,ugyan,kit érdekel! Hol a gyerek? Hol az asszony? Gyerünk kifelé,aztán legyen,aminek lennie kell. Hirtelen rá kell eszméljen,nincs semmi, ami fölött rendelkezik,nics döntéshelyzetben,nem birtokol semmit. Megszűnik mindennemű tulajdonviszony. Magasabb akarat,elemi erő, meg hasonló fogalmak kerülnek előtérbe. A természet néha megnyilvánul és helyére rakja a viszonyítási pontjainkat. Sokkol,ledöbbent,letarol,mert máshogy nem képes figyelmeztetni.

Az ember meg ott áll egy szál semmiben a saját romjai fölött, keresi a megoldást, majd hálát ad a Jóistennek,miután megpillantja a szomszédját zokogni- a nagypapa nem volt hajlandó felkelni a foteljéből. Nincs semmije. A vég utáni és a kezdet előtti pillanat ez. Benne van a lehetőség az összezuhanásra,az önsajnálatra,a mások hibáztatásra és benne van a lehetőség mindezek elengedésére,letisztulásra, a felesleges sallangoktól való megszabadulásra, egy új nézőpont felismerésére ,egy újabb,tudatos élet felépítésére. Megvan hozzá minden eszköze. A semmi. Amiben ott leledzik az összes lehetséges variáció.

Szeretettel

Ági