Jótanácsok kéretlenül karácsonyilag
A kenyérsütés rituálé. Jól gondoljuk át tehát, ha ilyesmire vetemedünk, mert belekerül a hajnal, belekerül az egész nap, rohanás, jövés-menés, intézkedés, jó – és rossz hírek, pillanatnyi érzések,behatások, szervezés, napi millió döntés, amit meghozunk fontosabbnál fontosabb ügyben (menjek-e a gyerekért most azonnal, vagy előbb átfussam a plénum anyagot, amit az imént tett elém a postás…).
A kenyérsütés megköveteli az odafigyelést, rá kell szánni a kellő időt. Hazaérek, lepakolom a napi csomagot, és elkezdődik a flow (má megin - a barátosném azonnal hívni fog, amint elolvassa, hogy menjek a fenébe ezzel a fowval,mert évek óta várja,mikor fogja megérezni befőzés közben, és hogy ez csak egy csali,mert miközben ezerszázhúsz befőtt sorakozik a polcain, ő még mindig bízik benne,hátha megérkezik a fíling...)
Eltűnik a hajnal, az egész nap, csak a cselekvés van. Előkerül a háromfajta liszt , élesztőt felfuttat, magokat megpirít, Rozit beizzít a dagasztáshoz(RobOtgép husZonegyedik századi háziasszonyok Igénye szerint). Persze a miből mennyi érzés szerint adagolódik, ezért állandó a kétség, vajon elég lágy-e a tészta, nem túl sós-e, stb.A sütő ajtaján át látszik, ahogy dagad még kicsit sütés közben, kiszivárog az illata, ami beragyogja az egész házat, néha megjelenik valamelyik gyerek, az orra vezeti ,ez teljesen egyértelmű, nyammog, hogy jajdejó, friss kenyér! De anya,ugye a köménymagot megdaráltad,mert tudod,hogy nem szeretem ,ha egészben kerül bele...És fehéret is sütsz,vagy megint „csak” bio lesz?? Aztán, amikor kihűl, és vágná az első szeletet, rászólok, hogy fiam, keresztet vessél a késsel a hátuljára ááám!!
Igen, keresztet vet az aljára, megtiszteli, megszenteli, érzi, hogy ez nemcsak egy kenyér. Ez az otthon íze. Viszi magával, bárhová is repíti a sorsa.Fel tudja majd idézni a nehéz pillanatokban, és töltekezni képes belőle, mert az élmény, az íz, a szag beleivódott a zsigereibe, a bőre alá, olyan nyomógombokat hozva létre, ami bármikor az öröm, a szeretet forrásává válhat számára.
Ezt kívánom minden karácsonyi sütés-főzéshez. Izzadságszagú krumplisaláta helyett csak annyi kaját, amit szeretettel, odafigyeléssel, boldogan készítünk el. Biztos vagyok benne, hogy jobban ízlik egy szeretettel elkészített rántotta,mint egy terülj-terülj asztalkám, amiben egy csomó morgás, sietség,elégedetlenség van.
Szeretettel
Ági