Addig jár a korsó

antalagi | 2011. május 21. - 19:43

Vajon mit csinált volna a világbank elnöke, ha valaki lefotózza amint a felesége félig spicces állapotban megfogja a pincér fiú fenekét egy csajos buliban?

Mit tesz a feleség, amikor valaki veszi a bátorságot és feljelenti az emberünket molesztálásért? Bedugja a fejét a homokba, megvédi a  férjét. Persze, tételezzük fel, hogy nem sima csapda  volt, hanem valóban megtörtént. Több dolog miatt  érdekes a sztori számomra. A hatalom, a pénz nagyot torzít a személyiségen. Egy idő után emberünk őszinte meggyőződése, hogy neki mindent szabad, mindenhez és mindenkihez joga van, amit csak és amikor csak megkívánja. Ékes példája ennek Klaus esete a töltőtollal. Zsigerig beépül a tudatába ez a hit, és észre sem veszi már magát.

Arról is meg van győződve, hogy neki nem lehet nemet mondani. Akkora a hatalma, olyan komoly a háló körülötte, hogy ha nem is egyenesen az illető, akkor az illetőnek valakije biztosan az emberünk lekötelezettje, alkalmazotja. Ha pedig éppen külföldön tartózkodik temérdek üzleti útjai közül valamelyiken, akkor meg a „van az a pénz“ elve érvényesül. Tehát : bemegy a szobába, a csinos takarítőnőnek épp kivillanik  a harisnyája csipkeszegélye a fodros köténykéje alól. Emberünk nem hezitál, ráveti magát, majd teljesen ledöbbenve tapasztalja, hogy : Nem! Nincs az a pénz, haver! Leszarom, ki vagy! ...és elkezdődik a kálvária. Emberünk tudja, hogy ebből baja lehet, lenyilatkozza, hogy nemsokára jelentkezik egy nő, aki azt állítja majd, hogy...

Hazamegy, ordít a zene( amit ő ki nem állhat egyébként), mindenhol gyertyák, az asszony feje kivillanik a fürdőből, amint egy pohár borral a kezében teljesen ellazulva fekszik a habok között a márványkádban.  Lehunyt szemmel élvezi a zenét - ez a látszat, amúgy meg pontosan tudja, hogy nem fog ordibálni a férjeura, hogy már megint mit bolondulsz erre a vad zenére, hanem fülét-farkát (haha) behúzva beoson a fürdőszobába, lesütött szemmel ül majd le a fotelbe, és csak annyit mond: ugye számíthatok rád. Hát persze - feleli az asszony.

Természetesen külön hálójuk van már évek óta. A látszat kedvéért ugyan fenntartanak egy közöset is, de most épp nem oda mennek lefeküdni . Az asszony már nem sír. Rég túl van rajta. Tudta, pontosan érezte már évek óta, hogy addig jár a korsó a kútra... Mivel lehet valakit csapdába ejteni? Hát csakis olyan dologgal, amit amúgy is megtesz. Ő megtette számtalanszor. Tele a sajtó a nőügyeivel. Az asszony minden esetet megérzett, de nem szólt semmit.  Inkább vasaltatott egy sort az arcán, mosolygott (ha ugyan maradt még valami a mimikai izmaiból ennyi beavatkozás után) . Lenyilatkozta húsz női magazinba, tévéinterjúba, hogy összeesküvés folyik ellenük. A riporternő meg úgy tesz, mint aki elhiszi. A nők, a nézők meg el is hiszik talán, hiszen,aki mondja, fontos, tekintélyes üzletasszony. Mi vezeti ilyenkor az asszonyt, mik a motivációi? Persze, van pár válaszom, de nyitva hagyom inkább...

Szeretettel

Ági