Ugorjunk tüzet!

...úgy, ahogy azt a dédapáink,nagyanyáink tették az év legrövidebb éjszakáján. Miért cselekedtek így évről évre?

Az év első felében terveztek, magokat ültettek, palántáztak, óvták, vigyázták a termést. Ahogy hosszabbodtak a nappalok, egyre több időt lehetett kint tölteni dologgal, munkával. Majd jött a nyári napforduló. Tudták, hogy ezután beköszöntenek a sötétebb éjszakák. Tüzet gyújtottak hát, gyógynövényeket áldoztak a tűzre, hogy illatukkal, füstjükkel tisztítsák meg a lelküket, védjék meg őket az ártó szellemektől, hogy fel tudjanak készülni a nehezebb napokra. Ültek a tűz körül, meséket mondtak, énekeltek, vagy csendben ültek és nézték a belső mozit, amit a tűz fénye, melege és varázslata fényesebbé, láthatóbbá tett számukra a belső képernyőn. Élesebb képet kaptak, mint máskor. Feltették a kérdéseiket, meglátták, meghallották a válaszaikat.

A tüzet a négy égtáj felől négy szűzlány gyújtotta meg fáklyával. Az asszonyok egy tál cseresznyét adtak körbe. Figyelmeztették a lányokat, óvatosan a csereznyézéssel, figyeljenek oda, mit, hogyan, mert ha „véletlenül“ lefut a csersznyemag, az a kislány abban az évben elveszíti ártatlanságát. Szóval,lányok, itt a lehetőség, okosan meg lehet tervezni a dolgokat. Majd ha leégett a tűz, körbeálltak, megkérték a tűz szellemét, varázsolja össze ami összetertozik,tartsa egyben a meglévőket. Összeénekelték a párokat, szerelmeseket, testvéreket, barátokat, apákat, fiúkat, anyákat, lányokat... ők pedig kézen fogva átugortáka  tüzet, ezzel rituálisan és konkrétan is megpecsételték kapcsolatukat. Ha a lány, vagy az asszony szoknyája kicsit megpörkölődött az ugrás közben, mindenki tudta, hogy bizony boszorkány a lelkem.

Június 21-én újabb varázslatra készülünk a holdfogyatkozás és a gyönyörűséges teliholdas éjszakák után. A Sárga Kastély udvarán meggyújtjuk a szerelem, a szeretet, az együvé tartozás tüzét. Varga Mónika táncával megidézzük Tündér Ilona szellemét, a tűz szellemét, hogy töltse velünk ezt az éjszakát. Kiss Szilvia, Gál Tamás és a Kor-Zár együttes előadjaák Nagy László : Rege a tűzről és jácintról szóló verskölteményét, amit a költő édesanyjához és édesapjához fűződő viszonya ihlette, s melyben édasapja  a tűzet- állandó viaskodást,  édesanyja pedig a jácint- odaadó feltétel nélküli szeretetet szimbolizálja. Nagy Iván dudál, és segít összeénekelni a párokat.

Szeretettel várunk mindenkit június 21-én este nyolcra a Sárga Kastély udvarába. Lehet hozni cseresznyét, mezei virágot, gyógynövényt... ki milyen áldozatot szeretne a tűzre dobni. A belépés díjtalan.

Szeretettel

Ági