Levelek Indiából - Gandhi hamvai ...és egyebek

Jó tanács kéretlenül Indiailag (főleg hölgyeknek) : üres bőrönddel tessék nekivágni az útnak. Az a helyzet, hogy ezt már nekem is mondták,akik megjárták,de hát :ez is fog kelleni,meg e nélkül a cucc nélkül ugyan mit is kezdenék a nagyvilágban...

Szóval, vettem egy s mást. Mert nagyon olcsó,mert nagyon szép ,mert - miért is ne? Mivel kb 20 kilóval több a csomagom a megengedettnél,úgy gondoltam,feladom postán. Na és itt be is kéne,hogy fejeződjön kis történetem,ha a logikai utat követem. Na de őszintén, látott-e már valaki nőt logikai utat követni (elnézést a kivételtől). Külföldön meg pláne . Indiában meg még inkább. Mert itt semmi sem  logikus. Az alapelv,hogy mindenkinek legyen valami megélhetése,ezért aztán köztünk,és a között a dolog között,amit szeretnénk sok –sok kis emberke sok -sok kis félmegoldással teszi a dolgát. Mi meg, fene nagy civilizált európaiak azt hisszük,hogy ez azt jelenti,hogy nem működik az infrastruktúra,tele vagyunk előítéletekkel, és majd mi,mi biztosan megtaláljuk a helyes utat. Az intézetben tuti tippek vannak bizonyos helyekre,éttermekre, boltokra, telefonkártya vásárlásra. Csomagküldésre is. Itt egy telefonszám,felhívod, odaadod neki a cumódat,kifizeted,és kábé 20 napon belül csenget a postás( postás-már megint a varázsszó,és én még mindig nem eszméltem fel). Oké.  Elviszem,leadom egyik nap,jöjjek másnap,addigra megméri,megmondja mennyibe kerül. Jövök. Nehéz , ki kell belőle venni. Az lehetetlen,nem lehet több húsz kilónál! Csakhogy 15-ig mehet a your country-ba. Na jó. Akkor szelektáljunk... ez már biztos jó lesz. Mondja,wait for five minute, elmegyek,megmérem. Jaj,hát Ágika megy veled. Kimegy az ajtón, bemegy a szemben lévő enyhén romos házba,ott-mily meglepő- sürögnek-forognak a dolgozók. Ráteszi a postai mérlegre. Mint amilyen a postán van. Uppsz,nicsak, egy posta! Nem is kell folytassam,ugye? Megint sikerült beiktatni a folyamatba egy teljesen felesleges láncszemet. Illetve ,nem is. A külföldiek előítéleteihez igazodván az emberek szemfülesek ,és kitalálják maguknak a kis bizniszeiket,  okosan el is adják azt . Mi meg megvesszük. Nem baj. Legyen nekik. Majd legközelebb okosabb, bölcsebb leszek...

UI. Tudtátok,hogy Mahatma Ghandit, szeretett hitvesét Kasturba Gandhit és hűséges titkárát Mahadev Desait Puneban tartották házi őrizetben,az Aga Khan Palace-ban? Sajnos  a felesége és a titkár  meg is haltak a fogságban. A hamvaikat is itt őrzik. Mikor Gandhi meghalt, a hamvai egy részét szétszórták a folyókban, ám „szemfüles“ emberek maguknál tartottak egy-egy maroknyit ebből a nagy emberből, amit aztán egyikük nagylelkűen felajánlott az államnak, végül mind a hárman itt pihennek a kastély kertjében .  A néni mesélte nekünk, aki szenvedélyesen beszélt a palotáról, az építtetőjéről, Gandhiról. Itt született, itt járt iskolába,ugyanis az állam iskolának használta később a palotát, miután az megszűnt, idegenvezetőként dolgozik. Egy mondata a fülemben cseng azóta: India egy nagyon gazdag ország, sok-sok nagyon szegény emberrel.   http://en.wikipedia.org/wiki/Aga_Khan_Palace

Szeretettel

ági

UUI
Ez csak a durva felszín,amit megosztottam most- szórakozásképp, az igazi dolgok, történések, harcok legbelül zajlottak ez idő alatt...de erről majd máskor, más formában :-)