Az egységes magyar képviselethez nem a kirekesztő hozzáállás vezet

Simon Zsolt | 2019. február 14. - 16:11
AZ MKP a megosztás és a kirekesztés útján halad.

Minden magyar, magyar érzelmű és magyar kötődésű választópolgár számára fontos, hogy legyen egységes és egyben karakán magyar képviselet. Ennek lényegét az MKP és a Híd sem vitatja.

Az erős képviseletet nemcsak szavakban kell deklarálni, de tettekben is. A magyar kissebség érdekvédelme Szlovákiában nagyon sok kompromisszumot igényel. Csakis akkor tud erős képviseletet biztosítani ha gyűjtőpártként tud működni. Ahol helyet kap a jobb- és a baloldal képviselete a liberálissal együtt. Nemcsak a magyar mivoltunk /kultúránk, nyelvünk/ megőrzése a fontos, de az is, hogy élni és boldogulni tudjunk egy jogállami rendszeren belül. Fontos, hogy egyenlően legyenek garantálva jogaink. Nem szabad közömbössé válnunk és engedni az egyenlőségből.

A 2002-es és 2006-os választásokon az MKP húsz parlamenti képviselői helyet szerzett, amivel egy erős és nehezen megkerülhető politikai tényezőként szerepelt. A parlamenti többséghez egy 150-es testületben 76 mandátum szükséges. Az már más dolog, hogyan tudja ezt az erőt a párt hasznosítani a hatékony képviselet érdekében. Ez külön is megérne egy misét.

Nézzük csak az MKP hozzáállását 2006 óta. Az épp aktuális párton belüli tisztújítás előtti időszaktól kezdve a megosztás és a kirekesztés volt a jellemző. Minden tapasztalt politikusnak, így Bugárnak, Csákynak és Duraynak is tudni kellett, hogy a szoros verseny töréshez vezethet. Ennek tudatában cselekedtek, amikor az utolsó pillanatban Csáky Pál bejelentette indulását Bugárral szemben.

Ez volt az a pillanat, amikor az MKP-ban a megosztás politikája gyökeret eresztett. Csáky pár szavazatos győzelme tulajdonképpen két táborra törte az MKP tagságát és választó bázisát. Ezt követően a párt új elnöke és elnöksége nem az egység visszaállításán dolgozott, hanem a kirekesztésen.

Mindenkit, akinek más nézete volt, mint Csákynak, kirekesztésre ítélték. Emlékezzünk csak vissza, mikor Csáky újonnan megválasztott elnökként fölkínált Bugárnak “,egy széket és egy szivart a sarokban”, úgy, hogy már nem teljes jogú tag az elnökségben.

Ekkortól vannak jó és rossz magyarok. A kirekesztő és megosztó politika, amit a Csáky-féle elnökség bevezettett, három év alatt a parlamenten kívülre vitt egy sikeres, 20 fős parlamenti képviseletet. Nem a politikusok döntöttek, hanem a választók. A választót pedig nem lehet leváltani.

A hibákból illő tanulni. Ez viszont az MKP-nál nem következett be. Berényi vezetése alatt csakis arra öszpontosított, hogy megőrizze, amije maradt. Berényi tisztességére legyen mondva, ez sikerült is neki. Ez az eredmény viszont nem elegendő a parlamentbe jutáshoz. A Híd a 2010-es és a 2016-os választások között cca 67 000 szavazót vesztett. Ebből az MKP nem tudott szert tenni jóformán semmire, és a parlamenten kívül rekedt.

A 2016-os tisztújítás teljes mértékben kivezette a szlovák sajtóból az MKP-t, és már alig számolnak a párttal, mint releváns képviselettel. A felelősség csakis az MKP vezetését terheli, hogy a népszerűségi mutatókban nem négy, nem öt, hanem három százalék felé haladnak.

Az elnökválasztásnál sem az egységet keresték hanem a megosztást a testvérharcot.

A soron következő parlamenti választás előtt egyre gyakrabban hallani, hogy az MKP a Matovič-féle OĽANO listáján szándékszik indulni. Amennyiben ez igaz, ugyanazt fogja megcselekedni mint korábban az általa kifogásolt Híd. Szlovák honatyákat fog a parlamentbe bejuttatni. Ebből volna egységes és erős képviselet? Gondolom, minden magyar és magyar kötődésű választó elgondolkodik azon, hajlandó-e szlovák szekeret tolni.

Ilyen hozzáállás miatt veszítette el a Híd a magyar szavazóit.

Érdemes mindezen elgondolkodni, és megtalálni a szerencsétlen helyzetből kivezető utat.