A DAL: Nagy sztár, nagy sztár, nagy sztár, pár percig jár?

Az Euroviziós dalverseny nem Európa legrangosabb dalversenye. Legalább annyira nem, mint amennyire nem lovas nemzet a magyar. Avagy amennyire a szépséges Európét nem egy bika, hanem egy pulikutya rabolta volna el...

Nyilván lesznek majd, akik azt gondolják és akár meg is, jegyzik, ki ez a faszkalap, aki azt hiszi, hogy mindenhez ért...?

Én meg azt gondolom, kik azok a faszkalapok, akik azt gondolják és akár meg is jegyzik, hogy ki az a faszkalap, aki mindenhez ért...

Elöljáróban ennyit A Dal című műsorról, amelyet úgy hirdet a magyar közmédia, hogy Európa legrangosabb könnyűzenei izéjének izéje.

A továbbiakban meg annyit, hogy olyan volt az Európa legrangosabb dalversenyének beharangozott magyarországi izé (selejtező), mint amikor a magyar közmédia arról ömleng, hogy Magyarország jobban teljesít.

És ne hogy már most valaki Viktorék gyermeteg mantrájára gondoljon, hanem arra, hogy Magyarország mennyi fényévre lehet attól, hogy európai viszonylatban középhatalmi státuszról álmodhasson.

Az Euróviziós dalverseny különben sem Európa legrangosabb dalversenye. Legalább annyira nem, mint amennyire nem lovas nemzet a magyar. Avagy amennyire a szépséges Európét nem egy bika, hanem egy pulikutya rabolta volna el...

Innét most már a leghülyébbek, kérem szépen, ne is igyekezzenek követni...

Mindössze arról akartam itten szólni, hogy A Dal első, szombat esti nekifutása nem igazán hozott engemet lázba. Illetve nem miatta kapott el a szombat esti láz…

Az előadóktól legalább is nem. A zsűritagoktól meg pláne... Utóbbiak ugyanis épp azért szóra (saját nevükre) sem érdemesek itt, mert tagságot vállaltak egy szakmai szempontból teljesen impotens vállalkozásban. Akik meg szakmai szempontból teljesen impotensek, azokról ezért fölösleges beszélni...

Az esetlegesen naiv előadók egyetlen mentsége, hogy nagy sztárnak képzelhették magukat legalább egy percig a sanda kamerák előtt… Többségük remélhetőleg csak azért, mert nyilván van az a pénz, amiért egy akár többre érdemes akárki is képes lemenni kutyába, hogy legalább egyetlen percig valakinek higgyék őt holmi senkik ...