Buzi-e vagyok?

Reklámszemétbe csomagolt levelet hozott a posta. "Tisztelt szomszéd! Mindannyiunk szabadsága és jövője forog kockán" – szóllít meg(sic!) Tomáš (Tamás) Bielik benne. Majd így tolja tovább:

„A soronkövetkező népszavazás történelmi jelentőségű Szlovákia számára. Döntés születik arról, hogy ki lesz a hatalomnál.“

Nocsak, kigombolva hagytad a sliccedet, eccsó? Merthogy ez utóbbi az egyetlen normális mondatod ebben az izében. Amelyből ezzel az egyetlen őszinte mondattal együtt is a meztelen egód ágaskodik bele a világba. A hazugság ordít róla. Meg a sötétséget pumpálja kifele, bele a világba...

Aki pedig esetleg nem tudná, egyik szomszédom sem hazug és nem is sötét! És nem is buzik...! Apa, anya, gyerekek, unokák élnek együtt, akárcsak minálunk... És egyiket sem hívják Tomáš (Tamás) Bieliknek, ugye. Ennek a Bieliknek tehát fogalma sem lehet arról, hogy ki vagyok én.

Buzi-e vagyok?

Akarok-e a hatalomnál(sic!) lenni, avagy sem? Ahogy a levélben áll: „elkényeztetett, elvárosiasodott-e a társaságom, akik azt hiszik, mindent megtehetnek és mindent elnéznek nekik“, vagy sem? “Média-gorillaként“ akarok-e eltéríteni bárkit a népszavazástól, vagy tökéletesen hidegen hagy, ki, hová veri bele az egóját…?