Akkor tehát mit akar az MKP

Bósza János | 2010. január 5. - 10:49

Akkor tehát mit akar az MKP



2010.01.05.
Egy a kukac.sk fórumban megjelent költői kérdésre szeretnék reagálni, amire valójában, aki nyitott szemmel jár ismeri a választ, mégis néhány mondatban reagálnék.



Vajon mi a szánalmasabb: az, hogy én csaknem minden nap leírom, hogy az MKP politikusai megélhetési politizálást folytatnak, vagy az hogy ők megélhetési politizálást folytatnak?


Ezt döntse el a kedves olvasó.



Idézet a kukacból:


elemző


2010. Január 4. Hétfő, 21:27


(mikulas írta:

...„A Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem lesz senkinek a kapcája, hideg fejjel, a választóink érdekeit szem előtt tartva fogunk értékelni minden lépést” ...


...A párt prioritása az, hogy a 2010-es parlamenti választások után ne a jelenlegi kormány­koalíció kerüljön hatalomra, ezért ennek fogják alárendelni minden lépésüket.)



(Elemző szerint)Szerintem ez a két mondat ellent mond egymásnak, vagyis következetlenek. Akkor tehát mit akar az MKP

...............??????



abraka


2010. Január 5. Kedd, 10:40



Mit akarnak, ez egyértelmű, a megélhetési politizálást folytatni, most ez Ficoval, vagy nélküle, vagy hazudozás árán, vagy látszattevékenységek segítségével érik el, az számukra mindegy. Aki ezt nem látja, az azért nem ismeri be, mert vagy közéjük tartozik, vagy mert fél (ami érthető is).



A fő ok az, hogy az MKP házatáján baj van a szabad akarattal, zavar van a szívekben, zavar van az igazmondással.



Tipikus kukacos esetek, Attila (Petheő Attila fiatal komáromi mkp-s politikus) Vencel (Mede Vencel volt pozsonyi mkp-s, ma bugárista politikus) és Hazafi (Hrubík Béla a Csemadok elnöke, MKP-s vezetőségi tag). Ahogyan figyelem, a hozzászólásaikat és az igazi tevékenységüket, mindezt csak két csoportba tudom besorolni.



Első a karrieréptés mindenáron, ami a megélhetési politizálás egyik tünete, másik az igazmondás és az önkritika hiánya. Az igazi vitákat elkerülik, ha mégis válaszadásra vannak kényszerítve, azt hazugságokkal, féligazságokkal és sértegetésekkel egészítik ki.



Második a szív igazságának a mellőzése, ami az ész kiszámíthatóságának a térnyerését eredményezi. Ott minden szabad akarat megszünik létezni.



Másképpen mondva úsznak az árral és gyáván meghunyászkodnak, s mindezt látszattevékenységgel álcázva teszik.

 

Uraim, a szabad akarat és a szív igazsága, az mindig ott van a szemünk előtt, csak alázatosan és figyelmesen körül kell néznünk.



Kedves Elemző ez itt a baj, a karrierépítés fontosabb számukra, mint a magyarság megmaradásának az igazi ügye. Magyarság megmaradásának ügye? Micsoda fennkölt szavak. Pedig a bajainkra egyszerű a megoldás, oda kell állni a rajtvonalra és nem az a lényeg, hogy célba is érjünk, hanem az, hogy mindent megtegyünk a siker érdekében, tapossuk a járatlan utat, kitapossuk azok számára, aki majd utánnunk jönnek és célba érnek. Ha ez nincs, akkor marad számukra, a megélhetési politikusok számára a meddő szavak és a benevezés nélküli küzdelem.



Az MKP politikusai elfelejtették, vagy nem akarnak tudomást venni arról, hogy a küzdelem nélküli győzelem egy elérhetetlen cél, egy vágyálom marad, ha igazi tettek, tanulás, cselekvés, tanítás nem követi.



“Önmagunk megtalálásának a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában.” (Mahatma Gandhi)

A duraysták elfelejtik azt, hogy szolgálni csak úgy lehet, "Ha tudni akarod a jövődet, figyeld meg a jelenlegi cselekedeteidet!” (kínai közmondás)


Hogyan mindezt? Így !!!

“Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindekivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé – és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van. Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd… A gondolat minden, őrizd meg e helyes lelki magatartást: a bátorság, az őszinteség, a jó kedély szellemét. A gondolkozás szinte alkotás. Minden jó dolognak a vágy a szülője, és minden őszinte imádságot meghallgat az ég. Olyanokká leszünk, amilyenekké szívünk mélyén lenni szeretnénk.” (Elbert Hubbard)


Tehát a megmaradásunk egyedüli záloga a szív igazságában lakozik, nem pedig az ész kiszámíthatóságában.

 



BJ