Cosa Nostra (Mi ügyünk)

Szigeti Attila | 2019. április 18. - 11:55
A minap sikerült élőben figyelemmel követnem Dunaszerdahely önkormányzatának testületi ülését, és mivel néhányan nem tudtátok elindítani a linket, így pár fontos eseményt megosztottam a fészbukon. Előterjesztettek, vitáztak, eszmét cseréltek és fontos kérdésekben döntöttek a „városatyák”.

Szinte mindent megszavaztak, amit a választott többség szeretett volna, és úgy söpörtek le változtatási indítványokat az asztalról, mintha csak egy kocsmai asztaltársaság szkander partijára készülnének. Erőből.

Az előző év zárszámadásából megtudhattuk, hogy Dunaszerdahelyen fideszesen jobban teljesít, dübörög a gazdaság, és a 73%-ra teljesített beruházási terv az éppen elég legjobb, kicsit negatív, de feltétel nélkül elfogadható sikerstory. Ez persze kicsit fennakadt a régi újaknak. Hakszer Rolandnak nem volt elég az előző négy ciklus, hogy a feltétel nélkül elfogadandó ne legyen gyanús, főleg, ha az előző mondatban a negatív szót használták valamire. Így felszólalt. Értelme sok nem volt, mert ezt nem a papírról olvasta fel, el meg nem magyarázták még neki, hogy a zárszámadás a könyvelési záráshoz kapcsolódik, s ha abban hibát ő nem talál – márpedig birkózóként nem fog, „mentora” meg még nem talált - akkor pont semmit nem ér az ő véleménye.

Az első szópárbaj akkor alakult ki, mikor az iskolakonyhának szánt villanyautóról, bicikliutunkról és a GASTRO DS által ez idáig felemésztett 2 millió euróról kezdtek eszmét cserélni a képviselők. Néhányan rákérdeztek a polgármester urunktól, hogy mégis hány nap a világ.

Hihetetlen, de igaz, hogy türelmesnek látszó, privátban is makulátlan polgármester urunknál felment a pumpa, és olyan hangnemben utasította vissza a kérdezőt, amit csak ritkán látunk egy város első emberétől. Egy asztaltársaság meg is jegyezte: mióta Fortissimo koncertre jár, milyen magabiztos lett, és fel is szedett pár kilót a választások óta.

A képviselőasszony, aki ugyan nem szorul az én védelmemre, s a polgármester székére is aspirált korábban, megjegyezte, hogy a stílus kocsmai, de annyit tehetett, hogy elcsendesedett. Így megy ez Dunaszerdahelyen kérem…

H.R. nehezen viseli, ha a polgármesteri viadal konkurenciája többet beszélhet, így nem akar alulmaradni a szereplésben. A GASTRO DS mindig bejött. Így mi következhet? Mindenkit sért a 2 millió eurós felvetés, amit már a GASTRO DS felemésztett. Hosszú, gesztikulációkkal kísért monológjában védte a védhetetlent.

És következett az a bizonyos városi rendelet előterjesztése, ami szabályozza a hajléktalanok, és a közterületeken nem a többség igényeinek megfelelően viselkedők fegyelmezését. Ellenvéleményt itt Antal Ágota fogalmazott meg, aki hosszan, jogászokkal konzultálva taglalta, hogy a rendelet, amit elfogadni készülnek az alkotmányellenes. A polgármester urunk csípőből - mert ő úgy is tud - csak annyit válaszolt, hogy jó maga is prókátor, azaz ügyvéd a javából, így milyen jó, hogy neki nincs szüksége a kollégák véleményét meghallgatni. Önmagától is a legjobban tudja, és a mindenhez is ért. Ekkor szót kért az egyik matuzsálem, hogy elmesélje a tanulatlan népnek, valójában milyen is a többségi igény.

Itt is megjegyezte valaki: Dik, a kisbajszos burkoltan, de cigányozik?!

Miután polgármesterünk elmagyarázta, hogy a hajléktalanság igazából csak életérzés, rájött, bevételre kell szert tenni, mert a szemétdíj és ingatlan adó emelésével már ugyan megbosszulta „szavazatait”, de a felújított halottasházra még nem szabta ki a vámot. A lakosok pénzéből 550 ezret fájdított rá a felújításra tavaly, de most kér tőlük még bérletet. 84 EUR a kedves özvegy bérleti díja. Ebben a városban lehet ingyen a sportcsarnok, ha jól tolják, meg házasodni is lehet városi ingatlanban, de temetni nem! Polgink az ellenvéleményt nem tűrte ez alkalommal sem. Antal Ági felvetette, hogy a város pont most talán meg is engedhetné magának, hisz jók a mutatók, s megbecsülhetné a lakosokat akár gesztus értékkel, ha ettől az összegtől eltekintene. A szlogenek azonban csak választási időszakban igazak, a gyakorlatban már nem fontos a „szépkorúak gondjaira” és „méltó öregkorra” gondolni. A téma végül elnapolva.

A vitát nem egyszer polgármester uruk jókedve övezte. Nem tudom pontosan megítélni, hogy az látszólagosabb-e a türelménél. Néha a számok tengerébe gabalyodva döntöttek még, hogy idén még a helyén lesz a fröccsfeszt, ezután széles mosoly közepette az ülést berekesztette.

Nincs új a nap alatt Dunaszerdahelyen, kedves Olvasó. Minden megy a régiben, ahogy már évtizedek óta megszokhattuk. Nincsenek olyan emberek megválasztva a képviselőtestületünkbe, akik a többségben lévők kiskirályoskodásaiknak gátat tudnának szabni. Sőt, egy kicsit annál is súlyosabb a helyzet: néhányan az MKP frakcióból jó érzésű emberek, akiknek egyre inkább kellemetlenebbé válhat saját jó hírüket is kockára tenni. Az egyensúly a lopás, hazudás és csalás felé billen, amire gyanútlanul nem voltak felkészülve, hogy ez ezzel jár.