Tíz nemzetpolitikai bullshit, amitől sírni fogsz

Lehetetlen megunni a szlovmagyar közélet legviccesebb internetes felületét, az álértelmiségi legolvasottabb portált, muha. Az MKP-Via-Novás gyerekek egyszerűen képtelenek feldolgozni, hogy olyan emberek is élnek a világon, akik nem a Fideszre vagy a Jobbikra szavaznak, ráadásul Dél-Szlovákiában ők erős többségben is vannak. Azért írok most újra róluk, mert legutóbbi posztomban alaposan kivertem náluk a biztosítékot, mániákusan megpörgették a témát, és rengeteg coming outtal lettünk gazdagabbak.

Megunhatatlan szembesülni azzal, amikor a kirekesztő gondolkodású, mandatorikusan magyarságodat előíró gyerekek felháborodnak azon, ha néha odaszólnak nekik, hello, nem jött el a te világotok. Mint amikor a pincer vékony borravalót kap és még ő háborodik fel, ezek az injekciós turbómagyarok nagyon meg tudnak ám sértődni, ha nevén nevezik őket. Így ismerhettük meg Vésey Kovács Lászlót, a Via Nova sajtósát, aki szerint minden szélsőbal, ha nem az ő véleményét tükrözi, találkozhattunk Hodossy Péterrel aki elmondása szerint sem demokrata és a neonáci zenekarok szlovákiai koncertszervezője, és megismerhettük legújabb kedvencünk Csáji lelkésznőt, aki keresztyényi szeretettel patkányozta és kutyázta a vele nem azonos véleményt vallókat.

De még ők hárman összegyúrva sem tudják überelni a para egyik nagy nevettetőjét, Csonka Pincsikutya Ákost, aki nemrég egy olyan írást élesített, amelyben épp azért szép, mert úgy bizonygatja, hogy minden rendben van a Fidesz-Jobbik által erőltetett “nemzetpolitikai fordulattal”, hogy annak minden tétele hazugság és mint majom a zsebórát, könnyedén szétszedhető, ráadásul mindezt egy parlamenten kívüli, külföldi pénzeken vegetáló párt közeléből kiabálja. Aki nem fél a kalandoktól, az olvasson tovább! Most egy rakás nemzetpolitikai bullshit jön, legjobban akkor jársz, ha kiválasztod a kedvenced és nevetsz egy nagyot!

1.“A felvidéki magyarok nagy része nem tekinti hazájának Magyarországot”

Magyarországi mintára, jól megtanulták Csonkáék a leckét, összekeverik a nemzet és a különböző közösségek fogalmát. A szlovmagyarok hazája Szlovákia, Magyarország pedig egy szomszédos ország, amelyhez kulturálisan, nyelvileg és családi kapcsolatok révén, sok szállal kötődhetnek. A nacionalisták a magyarországi és a határon túli magyarok között szeretnének egyfajta azonosság-tudatot létrehozni. Rossz hírem van a számukra: ez a bizonyos azonosság-tudat közöttünk már régen létezik, amelyen csak rontani lehet. A Csonka által hangoztatott “paradigmaváltásnak” az a lényege, hogy olyan narratívákat neveljenek bele a szlovmagyar és a magyarországi magyar emberbe, hogy “külhonba rekedtek”, akik – ezt Trianon ünnepségeken tudhatjuk meg - “elrabolt területeken” élnek.

A magyarországi magyar számára, ebben a sémában, a hatuma, csak mint “elrabolt”, “külhonba rekedt” tárgy jelenik meg és egy ilyen kényszerű, traumatizáló identitást nyújt a szlovmagyarok számára is. Ezt szeretné a Fidesz-Jobbik-féle új nemzetpolitika is elterjeszteni. Kétezertizennégyben.

2. „Az a nemzetpolitikai irányzat, amely az elmúlt évtizedben kezdetét vette, egyelőre kielégítőnek tűnik”

Hol van az MKP autonómia-koncepciója? Hol vannak az Ipoly hidak? Hol van egy koncepció, amely a budapesti Fidesz székházzal való együttműködésen kívüli valódi közös munkáról szól – Budapesttel és Pozsonnyal? A zsebpénzeteken kívül, mi lehet még kielégítő ebben az irányzatban?

3. “Vissza kellene térni az egy és bonthatatlan magyar nemzet eszmeképéhez”

A nemzet felkent papjainak népszerű bullshitgenerátora visszatér Csonka írásában is. Ezek az emberek úgy látják, hogy az 1918-as területi dezintegráció előtt itt létezett valamiféle egységes nemzettudat, és csak Hungária felbomlása után kezdtek elkülönülni. Érdemes lenne a politikai lózungokat tartalmazó brozsúrákon kívül a kabinetvezető uraknak kezükbe venni demográfiai mozgásokról és a kulturális különbségekről szóló könyveket, tanulmányokat is. Csonka állításával ellentétben a “magyar nemzet”, mint olyan soha nem volt egyben, ezt a két világháború tudományos munkái és hivatalos politikája próbálták először összerántani. Kevesebb sikerrel.

4. „Le kell dönteni azt a téves képet, hogy a nemzetpolitika a külpolitika része, és más országnak a belügyeibe való beavatkozást jelent.”

Ez kérem, egy nettó jobbikos tantétel, Vona Gábortól Szávay Istvánig, ezt szajkózza minden kis barnainges. És most már a bohóc Csonka is. De mi mást is mondhatna, amikor évek óta sülve-főve együtt hányták le magyar közpénzen a szlovmagyar csűrt? Ki hiszi el ezek után, hogy nincs köze az MKP-nak a Jobbikhoz? Meddig akartok még hülyének nézni minket, Berényi?

Akinek nem tűnne fel, Csonka tételmondata a Putyin-féle oroszországi nemzetpolitika szellemében fittyet hány a nemzetközi államhatárokra, más államok szuverenitására. Etnikai alapon politizál, amely a hitleri, második világháborúhoz vezető nacionalista politika vonatára ül rá. Budapesten ennek megalapozása folyik évek óta, amelynek eredménye a Csonka Pincsikutya és a hozzá hasonló salakanyagok. Samu Pista, Gubík Lacika, Pallér Petike, mind ennek a nackó politikának termékei. Figyelem, időben szólok: ezek a fiatalemberek iskolákban a ti gyerekeitek gondolkodását mérgezik!

5. “Hogyan lehet a kommunista rendszer okozta károkat restaurálni a közgondolkodásban, ami mérföldes árkokat ásott a hazai és az elcsatolt nemzetrészeken élők közt”

Ezzel szemben a helyzet az, hogy már a Horthy-korszakban, a 30-as években “románozták” és “szlovákozták” az erdélyi és felvidéki magyarokat, gondolom Csonka a Horthy-korszakot nem tartja kommunista rendszernek. Azon kívül, hogy Pincsikutyának észérvek helyett egy velős komcsizásra futja, nem veszi figyelembe azt az életszerű helyzetet, hogy az 1918-as területi dezintegráció előtt, sem utána, a magyar nemzet nem volt egységes, ma pedig, etnikai elvre egységesítő politikát alapozni minimum anakronisztikus és értelmezhetetlen.

6. “Az ilyen személyes sérelmek pedig előítéletet állítanak fel az anyaországi társadalommal szemben, melyeket, miután rögzültek, rettentő nehezen ledönthetők – ez egy konkrét feladata a nemzetpolitikának”

Ezzel a butasággal szemben a tény pedig az, hogy a hatuma és a magyarországi magyar közötti elidegenedés pont az olyan realitásokat figyelmen kívül hagyó, nacionalista kalandorpolitikának köszönhető, amelyet a Fidesz-Jobbik tandem erőltet a hatuma különösebb társadalmi támogatottsága nélkül határon innen és túl. Hogy érthető legyek, Csonka: nem azért leszel te szlovák egy angyalföldi kocsmában, mert a Vasas-drukkerek azt hiszik, ott Cseszkóban csak tótul beszélnek, hanem, mert egy olyan közösség dolgába szólsz bele szavazatoddal, amihez semmi közöd és ez a kétkezi melósemberben ellenérzést szül. Nem élsz Magyarországon életvitelszerűen, nem oda fizeted az adódat és most a nyakukra hoztad az újabb kétharmadot. Köszönik szépen. Ez pedig nem “a komcsik”, nem “Trianon”, hanem a Fidesz-Jobbik tandem nemzetpolitikájának köszönheted, ergo magatoknak, csak szólok.

7. “2004. december 6 – korai volt”

Mindig csak mosolygok ezen a  bullshitten, hiszen nem is olyan sokkal a 2004-es népszavazás előtt a Fidesz is ellenezte azt, csak mikor látták, hogy elegendő népszerűséget (értsd: szavazatot a következő országgyűlési választásokra) hozhat a konyhára az eredetileg a Magyarok Világszövetsége által kiírt kezdeményezés, akkor áltak az akció mögé. Aztán 2006-ban a Fidesz nyíltan ki is mondta: nekik a hatuma csupán plusz szavazatokat jelent. Hogy eközben kineveltek olyan, Lenin szavaival élve, hasznos hülyéket, mint Pincskutya Csonka és társai, akik ráadásul a nemzetegyesítő bullshitet olyan szépen benyalják, mint aki először veszi a szájába a nyalókát, ez már az ő szopórollerük. Nekünk viszont fontos látni, ne dőljünk be ennek a szemfényvesztő és a szlovmagyar társadalmat fertőző, megosztó politizálásnak, mert nem a helyben, Szlovákiában élő magyarok érdekeit szolgálja.

8. “A külhonba rekedteknek idegen körülmények között kellet szocializálódniuk”

Ezzel a hamis narratívával szemben az, hogy a határok kinyíltak Szlovákia az EU tagja lett. Az elmúlt évtizedekben mindenki képességeinek megfelelő karriert csinálhatott, ha akart. És megismerhettünk igazán sikeres szlovmagyar embereket, akik vagy Szlovákiában vagy Magyarországon, esetleg Csehországban vagy az Egyesült Államokban és szerte a nyugati világban futottak be, váltak sikeressé. Márpedig ők – ellentétben a Csonka által sulykolt tétellel – bizony ebben a csúnya Szlovákiában szocializálódtak, amely kegyetlenül elnyomta őket és szüleiket.

Az MKP-Jobbik-Fidesz Búvalbaszott Magyarok Propagandája azt próbálja fejetekbe sulykolni, hogy milyen rossz nekünk itt élni. Nem ad pozitív jövőképet, nem ad életigenlő válaszokat, szomorkodjatok, búsongjatok a múlt felett magyarok és akkor majd,  ha együtt sírunk, biztosan sokkal jobb lesz. Beveszi ezt még valaki Csonkán kívül? Esetleg nem arról van szó, hogy az ilyen Csonka Pincsikutya féléknek magyar állami pénzen fizetik a bulit és ezért lettetek hirtelen ekkora nemzetpolitikusok?

9. “2004 előtt csupán a kissé hamis propaganda miatt alakult ki az a fajta kivitelezhetetlen elvárás, hogy a határok megszűnésével a magyar nemzet is egyesül”.

Ha esetleg eddig arra gondoltál, hogy a határok átjárhatósága segít a magyar-magyar együttműködésben a határ menti településeknek, rokonok meglátogatásának és a mindennapi átkelés könnyebbé tételén, akkor hülye vagy! Érted, hát nem!. Azt már meg sem merem kérdezni Csonka Pincsikutyától, hogy vajon az Ipoly-hidakkal mi újság? Tudják, ez egy olyan project, mint az MKP autonómia-tervezete, beszélnek róla, de igazából nem létezik. Aki még emlékszik rá, a két nacionalista bálvány, Orbán és Fico pálinkázgatva egyeztek meg a Még több hidat Magyarország és Szlovákia közé projektben, a vége egészen csodálatosra sikerült. Egy híd sem épül meg.

10. “Magyarországon a közoktatásban a nemzeti nevelésnek ma már egyértelmű jelei vannak, ami biztató a jövőre tekintve.”

Erős gondolatot fogalmaz meg Csonka Pincsi az oktatásügyi elképzeléseivel kapcsolatban is, a mindig stabilan retardált Samu Pista stílusában. Köszönjük Emese, a Hoffmann Rózsa jó ötlet a tankönyvkiadás államosítására tetszik gondolni? Tudjátok, Magyarországon a következő tanévtől pontosan megszabja a kormány, milyen tankönyvből taníthatnak a tanárok az általános iskolában. Vajon akkor is ilyen lelkesen bólogatna Csonka Pincsikutya, ha Dušan Čaplovič szlovák oktatási miniszter egy napon kitalálná, ő mondja meg, milyen könyvet vehet kezébe Csonka tanár úr?

Ugye, kispajtások?