Szlovákia a szlovákoké!

Nem lennék most az egyszerű Fidesz-, vagy Jobbik-szimpatizáns szlovmagyar helyében. Éles felismeréssel hasíthatott beléjük a tudat: a kettős állampolgárság intézményét, a „nemzetegyesítés” címszava alatt, még Orbán elhitette velük, valahogy megmagyarázták maguknak. És most jön egy olyan kirekesztő nacionalista politikai jelszóval, amelyet épp rajtuk, szlovmagy polgárokon már jó néhányan teszteltek korábban Szlovákiában. A magyar kormány kisebbségpolitikája, a saját kliensrendszer kiépítésén kívül, totális csődöt mondott.

Aki még emlékszik a korra, ilyen szövegek felvállalásáért undorodtak Szlovákiától, sőt: NATO és EU csatlakozása jelentős késést szenvedett, az országot Európa fekete lyukának tartották.

Mindennek ellenére, emlékszem, milyen jó érzés volt akkor átjárni Szlovákiába. Minden héten alig vártuk, hogy megjelenjen a Domino Fórum, vajon kivel lesz a középső nagyinterjú, ha kiolvastad, add már kölcsön. Persze, nacionalista vadhajtások már akkor is léteztek, de kit érdekelt, mikor szinte minden magyar a szlovák demokratikus erőkkel szimpatizált és egyhangúan küldtétek 1998-ban el a sunyiba a rendszert, amelyre most 2015 Magyarországra kísértetiesen emlékeztet.

Gondoltátok volna akkor, hogy Magyarországnak tíz évvel később, sikerül kitermelni egy Mečiar kaliberű elmebeteget?

Orbán kétségbeesett brüsszeli hőbörgése persze több mindent jelenthet. A látszattal ellentétben Európa és az EU kohéziója köszöni szépen, de rendben van, az ellenvéleményeket meghallgatjuk, de az alapelveinkből nem engedünk, amellyel ráadásul korábban Magyarország is egyetértett.

Látjuk azt is, hogy Orbán hátországa, a nem kötelező klubtagsággal járó EU-val szemben, meggyengült: rövid idő alatt otthagyta 1 millió szavazója, és az országból is lelépett mintegy 600 ezer ember. De úgy is mondhatnám, hogy az EU-n belül, szabadon mozogva talált jobb munkát és életkörülményeket, mint Magyarországon.

Ez már nem az az Brüsszel vs. Orbán csata volt, mint korábban. A totális párhuzamos valóságban élő és láthatóan alapjaiban megrendült magyar miniszterelnököt otthon már a vele az utolsó utáni lépésig is lojális, szervilis pártsajtó egy része is – haloványan, de kritizálni kezdte. Úton-útfélen kőkemény fideszesektől látok facepalmokat, amikor a magyar miniszterelnök képes a magyarok nevében a multikulturalizmus és a bevándorlás ellen beszélni, sőt, a kormánypárti média egyes munkatársai egyenesen a Fasznak hívják, kiröhögik, mint egykor az öreg Kádárt, valójában már semmibe veszik.

Mert mi az, hogy keresztény Magyarország, Viktor?

Hol élsz Viktor, amikor talán a társadalom hét százaléka jár templomba? Nagy összegekben mernék fogadni bárkivel, ha kimennék egy random szlovákiai vagy magyarországi település utcájára és megkédeznék tíz embert, abból kilenc nem fogja tudni ki volt Jozsué és Tamás miért hitetlen. Persze, ha Orbán itt a „keresztény” szót úgy érti, hogy „nem zsidó” vagy „nem muszlim”, akkor elnézést kérek tőle, ebben az esetben valóban az egyik „legkeresztényibb” területe vagyunk Európának. Csakhogy ebben az esetben a fogalmat már nem vallási értelemű... És az még csak a kisebbik baj, hogy egy miniszterelnök nem tudja értelmesen kifejezni magát. Nagyobb para, hogy úgy gondolja: a „keresztény Magyarország” jelige alatt majd ő eldönti, ki a bevándorló, ki a menekült. Halló.

Mi az, hogy Magyarország nem multikulti?

Többek között ezért kaptuk meg száz évvel korábban a Trianon-csomagot, mert nem sikerült a többi nemzetiséggel együttélni. Mindeközben a magyar történelem másról sem szólt, csak az országban lezajlott nagy népmozgásokról, pusztulásokról és betelepülésekről, amikor a magyar történelem régi századaitól napjainkig végighúzódik közéletünk, kultúránk és politikai szereplőink többes identitása? Ráadásul Orbán mindezt úgy jelenti ki a magyarok nevében, hogy mindeközben Magyarországról kivándorolt magyarok százezrei színesítik és gazdagítják Európa más országait, ellentétben Magyarországgal, megbecsülve munkájukat?

Tetszik Orbánnak vagy sem, mi is bevándorlók vagyunk Európában, ahogy az őseink is csak bevándorlók voltak a Kárpát-medencében. Vagy kérdezzük meg az akkor már földművelést végző, egyistenfélő szlávokat, mit szóltak ehhez a sudribunkó, rosszarcú, Slota után szabadon, görbelábú ázsiai menekültáradathoz, akik jajveszékelve, nem csónakba, hanem lóra pattanva menekült a Kárpát-medencébe a besenyők elől? Ezek után, az Elsőmagyar azt mondja, hogy az EU klasszikus emberjogi elvek mentén megfogalmazott bevándorlás politikája, a halál torkából menekülő szerencsétlen afrikaiaknak egy olyan felhívás, amely alapján hátrahagyják otthonuk, és egy billegő csónakon, életüket kockáztatva vagy a zöld határon az avarban kúszva eljöjjenek a rasszista, xenofób magyarokhoz, alamizsnáért. Ébresztő!

A miniszterelnöknek legalább a nemzete múltjával kellene tisztában lennie, ha a jövőre nézve már nincs egy épkézláb üzenete a mai magyaroknak!

Mert a dolog úgy áll, hogy a hülyemagyarok vezére megijedt háromszázvalamennyi emigránstól. Orbán Viktor be akart vonulni a történelembe, most ez sikerült neki az egyik legaljasabb politikusként. Brüsszelbe vonult be kivont karddal a hülye, hogy megmutassa, miként kell lesoványodott, beteg külföldiek elől eltitkolni, amit eddig magunkról terjesztettünk: hogy mennyire vendégszerető, kedves és mosolygós nagyvonalú nemzet és a Tudás Népe vagyunk…

Csődött mondott egész Kelet-Európa?

Természetesen a bevándorlással kapcsolatban felmerült kvóta-megoldásokra adott magyar (és más kelet-európai) reakciók több szempontból is tévesek és hibásak.

25 évvel a rendszerváltás után már kicsit mintha fárasztó lenne elcsúszni minden európaiságból kiírt apró, kis vizsgán, de természetesen a magyarok (és más kelet-európai népek is) megint csődöt mondtak. Ha őszintén belegondolunk már a kvóta-rendszer felállítása is szánalmas. No, nem azért, amit most sokan gondolnának vagy amit mondanak Brüsszelben, hogy ez akkor a szolidaritás kifejezését szolgálja. Bullshit. Gyenge, magatehetetlen, beteg embereken nem az EU-alapok megnyitása miatt kell segítenünk, hanem azért, mert mi is emberek vagyunk. És ehhez nem kell a Biblia, ez már régen egy ösztönös érzés kell, hogy legyen – szolidaritás, hello! - mert ezért vagyunk többek, mint egy wifi-jelszóval rendelkező emlős.

Az persze egyértelműen látszik, hogy Orbánon kívül, a több európai ország is meglehetősen ideges a kialakult helyzet miatt. Csakhogy elsősorban nem azért, mert kvótákat kellene bevezetni, hanem mert érzi mindeki: a helyzetre adott bármilyen válasz meglehetősen korlátozott hatást fog elérni. Hibás az a gondolkodás, hogy minden csak erő és akarat kérdése. Ideje lenne felfogni: a menekültekkel kapcsolatban minden javaslat csak részleges és meglehetősen ellentmondásos. De ezek közül is a legrosszabb ötlet az ún. "Európa-erőd" minden áron történő fenntartása az „Európa az európaiaké” jelszó hangoztatása. Az európai társadalmak egyszerűen nem fordíthatják el a fejüket az életüket kockára tevő emberekkel teli csónakokról. Ha ezt megtesszük, akkor szűnünk meg európaiaknak lenni!

***

Magyarország lakosságának döntő többsége már egy etnikai homogénnak mondott, többségi társadalomba született. Hatrárokon belül nincs valódi kisebbségérzékelése. A „tizenötmillió” határokon túli magyar romantikus elképzelése pedig megakadályozza a magyarországiakat a határon túli (román, szlovák, szerb) többség érzékelésében.

Most, hogy ezt a status quo-t egy reflektorral a falra kivetített veszély fenyegeti, Magyarország - pontosabban Orbán Viktor - gyanakvó, bizalmatlan és bezárkózó lett. A magyar társadalom jelenlegi homogenitását többen olyan értéknek gondolják, ami egyenesen üdvözlendő, holott, ha a magyar történelmi dimenziókban tekintünk a mai korra, látni kell, hogy a bevándorlók befogadásával csak visszatérnénk abba a normális kerékvágásba, amely mindig is jellemző volt a magyar történelemre az elmúlt évszázadokban.

Tegye fel a kezét, akiben nincs egy kis multikulti!

A magyar (hungarus) nemzet mindig is befogadó volt, többnemzetiségű, a homogenizáló kísérlet csak nemzeti tragédiához - Trianon - vezetett. A jelenlegi elképzelés, hogy a mai Magyarország, adminisztratív úton, valahogy megőrizheti a magyar területek "tisztaságát", órási naivitás és az álom kategóriája.

Még akkor is, ha a tömeggyilkos Breivik most biztosan megveregetné Orbán vállát...