Melegskanzen Budapesten

Csehszlovák Kém | 2015. július 13. - 13:53
Beérett a klerofasiszták homofób aknamunkája.

Minden évben kimegyek a prágai melegfesztiválra. Direkt nem felvonulást írok, hiszen a teljes rendezvénynek a városon átvonuló menet még csak egy nem is olyan fontos részét képezi. Annál fontosabb, hogy nincsenek rácsok és hermetikus rendőri zár, a menethez bárhol, bármikor csatlakozhatsz, illetve kiválhatsz, a rendőrség a közlekedési rendet biztosítja. Egyébként is, a Prague Pride nem okoz a város életében nagyobb fennakadást, mint mondjuk a Roma Pride, egy kerékpár-, vagy futóverseny, illetve a Sparta-, vagy a Slavia ultráinak meccs előtti vonulása.

Miután átsétálunk Prága belvárosán, az utóbbi években a hatalmas Letna parkba érkezünk, ahol sátrak és fabódék tucatjai várják az érdeklődő melegeket és heteroszexuális vendégeket. A nagyszínpadon zenekarok lépnek fel, tűzoltó kocsiból locsolják a fesztiválozókat, sörcsapok előtt hosszú sorokban áll a tömeg az árnyékos részeken pedig többféle streetfood közül lehet választani. Mindeközben a tömeg élvezi magát, egymást fotózzák a vagányabb és extrémebb jelmezbe, ruhába öltözött résztvevők, hátul pedig kereskedők árulják színes portékájukat a különböző sátrakban pedig szakemberek és önkéntesek beszélgetnek az érdeklődővel. Egy kicsit olyan az egész, mintha a Sziget Fesztiválról a Civil Sziget átköltözött volna egy napra Prágába.

Természetesen a prágai rendezvény alkalmával is hallatják hangjukat a melegfelvonulás ellenzői. A klerofasiszták Csehországban is megírják homofób cikkeiket vagy kimennek agresszív jelszavakat tartalmazó tábláikkal az utcára. Nincs ezzel baj, hiszen azt látni kell, hogy a homofóbok részéről érkező pszeudoérv kizárólag a tudatlanságra, a kirekesztésre és legvégül a vulgáris agresszióra épül. De még ezeknek az embereknek is joguk van megszólalni és véleményüket kifejteni. Ők általában a belváros egy frekventált terén csinálnak magukból bohócot, amikor pedig a melegek menete elindul rendszerint már el is tűnnek, hiszen véleményüket elmondták, a fizikai erőszak pedig itt nem opció.

Éppen ezért is volt furcsa nézni a magyarországi rendezvényt és olvasni a rendezvénnyel kapcsolatos különböző véleményeket. Ami első pillanatra lejött: a Budapest Pride elvesztette varázsát, szereplői úgy viselkedtek, mint a szentendrei skanzenba zárt és nemzetiségi népviseletbe öltözött nénik és bácsik. Lekerítve, és eljelentéktelenedve – lám ilyen formában máris elviseli a másságot az intoleráns, homofób többségi társadalom is. Mert mit is láthatott a streameken a gyanútlan bámészkodó? Találkoztatok az Octogonon háromkor, négykor elindult a menet, hat órakor pedig már vége is volt mindennek, mindenki ment haza. Ez nem ünnep, ez nem pride, ez egy gyorsan letudott, kötelező kör, sok és felesleges feszültséggel.

Látni kell, a magyarországi homofóbok sok éven át tartó és kitartó aknamunkája sikeres volt, elég megdöbbentő volt látni, hogy egy rendező például összecsavartatja az antifasiszta zászlót az egyik felvonulóval és a tavaly még sikeresen és találóan provokáló talján, idén már csak valami értelmezhetetlen bullshittel jött ki idén. Se bőrtanga, se extrém viselet, az egész rendezvény annyira NER-korrektre sikeredett, hogy már azon sem lepődtem volna meg, ha Rogán Cecília is feltűnik a menetben, akiről ugye annyit kell tudni, hogy természetesen toleráns, csak az öncélú magamutogatást gyűlöli. Persze Rogán Cili nem volt ott, mert ennek a politikai hatalomnak soha nem tudtok olyan kedvesek lenni, hogy megfeleljetek neki. A rendezők ugyanis nem értik: a NER-nek nem az a célja, hogy jófiúként viselkedjetek, hanem az, hogy eltűnjetek. Lehetőleg, örökre.

Olyan érzésem volt a 2015-ös budapesti Pride-ot nézve, mintha a rendezvény szervezői és résztvevői elfelejtkeztek volna, miért is és kinek szervezik ezt az egészet. Nagyfokú megfelelési kényszert, becsicskulást és egy megalázott tömeget láttam, akik lábujjhegyen járták végig a várost, nehogy meghúzzák a fehér, keresztény, homofób oroszlán bajszát. Pedig a homoszexualitás a szexuális orientáció egyik természetes változata. Nincs semmilyen köze a szexuális devianciákhoz. A homoszexualitás morálisan teljesen neutrális jelenség, nincs köze az erkölcsi romlottsághoz sem. Senkit nem fenyeget, nem korlátozza senkinek a jogait, nem fertőző. A homoszexualitás az emberiség története óta jelen van, és soha, senki, nem tudott feljegyezni az emberiség története során esetleges káros hatásáról sem semmit.

A modern korban, a 20. század közepéig, a homoszexuálisok amolyan szürke zónában éltek, hátrányosan megkülönböztették és elítélték őket. Ennek a "természetesnek" tartott állapotnak a fenntartója, elsősorban és mindenek felett, a bigott kereszténység és a katolikus egyház volt. Az emberiség történetének utolsó hatvan éve már arról szól, hogy a homoszexuális kisebbség hogyan integrálódik fokozatosan jogilag és társadalmilag a polgári élet mindennapjaiba. Ez a folyamat az egész világon észrevehető és jelenleg is működik. Sőt: amennyiben a világ nem változik néhány éven belül kalifátussá, ez a folyamat feltartóztathatatlanul működni fog tovább. Budapest nem lett kalifátus, de a folyamatot érezhetően visszavetette az agresszív homofób ellenforradalom. Nem megszüntette, erre nincs esélyük már és nem is lesz soha, de megakasztotta. Éppen ezért jövőre sokkal bátrabban és harcosabban kell jelen lenni a budapesti utcákon!

Aki unja vagy nem szereti a banánt, a narancsot, a paradicsomot vagy a tenger gyümölcseit, az nincs rákényszerítve arra sem, hogy ezeket szeresse, hasonlóan a homoszexualitáshoz. De tiszteletben tartani egy akármilyen szempontból fakadó, ellenkező álláspontot az emberi élet területén, az emberi kultúra alapvető kötelezettsége. Mindenkinek joga van szervezni egy tetszőleges és nyilvános, önkifejezésről szóló programot. El kell menni a hivatalba és előre bejelenteni, a hatóságoknak pedig kötelességük a rendezvény zökkenőmentes lebonyolításának biztosítása. Ha önt zavarja egy akármilyen zenei fesztivál, a szent istváni körmenet, a fradisták vonulása vagy éppen a melegek vidám ünnepe, legjobb ezeket a rendezvényeket elkerülni. Egyébként pedig nincs miről beszélni. Az ellentüntető söpredék esetleges akcióira pedig itt van a rendőrség, ezért fizetjük őket, ez a dolguk. De a társadalom egyik tagjának sincs joga diktálni a másiknak, hogy mit lehet nyilvános térben tenni, vagy mit nem.

Egy erős, kiegyensúlyozott és magabiztos embernek ezzel nincs is semmilyen problémája, mivel ismeri érzéseiért és tudja, hogy gondolataiért saját maga felel.

Egy gyenge, konfliktusos vagy gyűlölettel teli ember mindig a másikat fogja vádolni. Meg kellene értenie, hogy hiábavalóan.