Vigyázat! Az ördög a részletekben rejlik...
Azonban az a kevés, amit tudunk, is aggodalomra ad okot. A kiszivárgott információk alapján félő ugyanis, hogy a szabadkereskedelmi egyezség legnagyobb nyertesei a nagy globális vállalatok lesznek. Ezt a félelmet legjobban a születendő egyezség azon része erősíti, amely lehetővé teszi a multinacionális vállalatoknak, hogy államokat pereljenek be, ha úgy ítélik meg, hogy egy bizonyos kormány intézkedéseiből gazdasági káruk származott. A cél természetesen a pénzügyi kártérítés, melynek felső határa jelenleg nincs korlátozva. Mivel a javasolt szabályozás homályosan és terjedelmesen van megfogalmazva, elképzelhető, hogy egy multinacionális vállalat beperli majd valamelyik résztvevő állam kormányát, ha az megemeli a minimálbért vagy egyéb olyan gazdaságpolitikai döntést hoz, amely negatívan érintené a külföldi befektető vállalat profitját.
Minden szabadkereskedelmi egyezség kényes pontja a mezőgazdaság, és nincs ez másképpen a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény esetében sem. Az USA és az Európai Unió jelenleg teljesen eltérő állásponton van a genetikailag módosított organizmusok és a hormonkezelt hús terén. Az Európai Unió szabályozása ma sokkal keményebb, mint az USA-ban, ahol a genetikailag módosított haszonnövények ma már szerves részei a mezőgazdaságnak. Félő tehát, hogy a szabadkereskedelmi zóna létrehozása után Európát is elárasztja majd a genetikailag módosított élelmiszer és a hormonkezelt hús. Az amerikai élelmiszeripari vállalatok nem titkolt célja az, hogy USA–EU szabadkereskedelmi egyezményt arra szeretnék kihasználni, hogy eltöröljék az élelmiszereken a most kötelező GMO-jelölést. Az Európai Bizottság természetesen mindig leszögezi, hogy az európai fogyasztók védelme nem csökken majd a szabadkereskedelmi zónában sem, de az eddig megkötött szabadkereskedelmi egyezmények mind azt mutatják, hogy bizonyos kompromisszumokra szükség van mindkét tárgyaló fél részéről.
A fenti példákból is látható tehát, hogy a szabadkereskedelem terén sem árt az óvatosság. Egy olyan szerződésre van szükség, mely nem csak a multinacionális vállalatoknak, hanem az EÚ lakosságának is hasznára válik majd. Ezért is hasznos lenne, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások transzparensen menjenek végbe. A titkolódzás ugyanis csak azt erősíti meg, hogy a tárgyaló felek olyan dolgokról egyeztetnek, melyeket a közvélemény aligha támogatna.