Esterházy János hamvai

Néhány napja Esterházy Jánosra emlékeztek Morvaországban, a megemlékezés kapcsán írja Csáky Pál: “S még egy adósságunk van Esterházyval kapcsolatban: meg kell tennünk, hogy a hamvai legalább szimbolikusan visszatérjenek szülőföldjére. A motoli temetőben is maradhat nyom utána, de ő nem a kommunizmus, hanem a szlovák nacionalizmus áldozata. S maradjon meg utána a nyom Mirovban is. Az is helyes. De a szimbolikus urnája – végakaratának megfelelően – térjen vissza a szülőföldjére.
Ennyivel tartozunk neki – és családjának.”

Paulisz Boldizsáron kívül ki mindenki tart majd igényt a “szimbolikus urnára”?
De a Paulisz rancsé az elsőség, mert már néhány éve a Felvidék.ma-n olvastam egy Paulisz rancsot és Boldizsárt glorifikáló cikkben egy utalást Esterházy János hamvaival kapcsolatban: “mikor Rómában a pápánál jártak, Alíz grófnő beleegyezését adta, hogy Alsóbodokon legyenek elhelyezve édesapja hamvai”. Körülbelül ez a hírfoszlány maradt meg emlékezetemben, és folytattam a hírek olvasását, úgy 5-10 perc múlva tudatosult bennem, milyen horderejű hír, visszamentem a cikkre, hogy lefotózom(print screen), de már ezt a részt kivették.
Ekkor még esetleg csak az Esterházy keresztút volt meg, azóta több turistacsalogató létesítménnyel bővült a rancs, idén pedig már befejezik az Esterházy mauzóleumot.
Mauzóleum, mert a kripta megnevezés szerintem kevés ilyen monumentális épületre, és októberben hatalmas ünnepségen, óriási tömeg jelenlétében, kamerák és újságírók hada előtt, politikusok, kőzéleti vezetők, és Magyarország legmagasabb rangú közjogi méltóságainak részvételével elhelyezik Esterházy János mártír gróf szimbolikus urnáját a Paulisz rancson.
És ez még nem minden, Esterházy-zarándokhelyet szándékoznak avatni a Paulisz rancson, ez lesz Kárpát-medence legnagyobb szélhámosságának koronázása, ezzel beteljesedik Zoboralja magyar iskoláinak és magyarságának elhantolása, bár még az iskolák teljesen nem szűnnek meg, de siralmas a helyzet.
Ennek a pusztulásnak, pontosabban pusztításnak nagyon sokan részesei, politikusok, közéleti szereplők, történészek, írók, költők, újságírók, elsősorban Duray Miklós „lekötelezettjei“. Sőt az egyházat is belekényszerítették a szélhámosságok megáldásába, mertek volna nem eleget tenni a Paulisz rancs projekt mögötti személyek kéréseinek.
Az egyház a kötelességét teljesítette, egyelőre így fogom fel a létesítmények megáldását, de a többi résztvevő, támogató és ünneplő tessék megvizsgálni lelkiismeretét a Paulisz rancs projekt támogatása kapcsán, ha egyáltalán tudják mit jelent ez a kifejezés!
A Paulisz rancs projekt a középiskola alapítás óta Zoboralja pusztulásának a katalizátora, az Esterházy mauzóleum pedig a valóságban Zoboralja magyarságának sírboltja lesz, mert a Zoboraljára érkező forint milliók Zoboralja magyar iskoláinak és magyarságának megmentésére érkeztek, csak a Paulisz rancsba lettek befektetve!
A mártír Estreházy János mindenképp tiszteletet érdemel, elsősorban azért, mert 1938-ban nem hagyta magára a mintegy 60000 szlovákiai magyart, akik nem kerültek vissza az Anyaországhoz.
Alsóbodokon személyesen járt a magyar iskola érdekében, tehát megérdemelte a tisztelet megadását egy emlékmű avatásával, de az iskola épületén kellett volna elhelyezni, nem pedig a Paulisz rancson, mert a rancson nem tiszteletadásból lettek avatva az emlékművek, hanem turistacsalogatónak használják Esterházy János grófot!!!

Balkó Gábor
www.zoboralja.sk

Eredeti írás: http://zoboralja.sk/esterhazy-janos-hamvai/

Kapcsolódó cikkek:
Esterházy Jánosra emlékeztek Morvaországban
Csáky Pál: Esterházyról – sokadszor
Esterházy-zarándokhely avatása