A gróf üzenete a mának
A felvidéki magyarság most széttöredezett. Ma a Most-Híd, az MKP és frissen alakult pártként a Magyar Fórum is a magyar szavazatokra vadászik. Száz éve, gróf Esterházy János idején sem egy párt versengett a magyarok voksaira, ott volt az Országos Keresztényszocialista Párt (amelynek amúgy 1932-ben az elnöke volt Esterházy János), és a Jaross Andor vezette Magyar Nemzeti Párt. Esterházy már akkor látta: a felvidéki magyar közösség nem tud két magyar pártot is életben tartani, ezért egységben gondolkodott. Úgy látta: egységben erősebben lehet képviselni a magyarság ügyeit, így jelentős szerepet játszott abban, hogy pártja egyesüljön a Magyar Nemzeti Párttal. Nem önös érdekek vezérelték. Magasztosabb célok vezették: a felvidéki közösség egységes képviselete.
Az utolsó népszamlálás 2011-ben volt Szlovákiában, akkor az ország 8,5 % vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ez csökkenést jelent az korábbi évekhez képest, és ha hihetünk a statisztikáknak, akkor ez bizony nem növekszik, sőt még inkább csökkenő a tendencia. A parlamenti választásokon a magyar pártok szempontjából fontos a magas részvételi arány, főleg a magyar lakta régiókból kapnak támogatást a magyar pártok, de a legutóbbi parlamenti választásokon pont Dél-Szlovákiában voltak a legkevesebben szavazni. A komáromi járásban a választók 49,5%-a járult az urnákhoz, ami jócskán elmaradt az országos 60%-os átlagtól. A Most-Híd 6,5%-al még bejutott a parlamentbe, de az MKP-nak a maga 4,05%-val már nem sikerült bejutnia a szlovák törvényhozásba. Az eredmények magukért beszélnek, mindkét párt teljesítménye a vártnál gyengébb eredményt hozott, az alacsony részvételi arány ellenére a két párt sokkal markánsabb eredményt hozhatott volna, ha összefog. Elméletben, ha összeadjuk a két eredményt, akkor ez 10%-os magyar egységet hozott volna és a negyedik legerősebb erőként juthatott volna be a parlamentbe. Egy ilyen parlamenti eredménnyel létrejöhetett volna akár a jobboldali koalíció is.
A szlovák társadalom nagy része sajnos még mindig háborús bűnösként tekint Esterházy Jánosra, mert csehszlovák állampolgárként nem volt lojális az akkori Csehszlovákiához és együttműködött a nagy-magyarországi törekvésekkel. A szlovákok viszont elfeljtik azt a fontos tényt, hogy pont Esterházy volt az, aki visszautasította a magyar parlamenti tisztséget, mert úgy gondolta: a felvidéki magyarságnak nagyobb szüksége van rá otthon, a szülőföldjén. Ráadásul nemcsak a magyarok, de a szlovákok érdekéért is küzdött.
Politikusi pályafutása nagyon aktív volt, többször is hirdette, hogy az ifjúsággal kimondottan kell foglalkozni, hiszen a fiatalok a magyarság jövője, és ha velük nem foglalkoznak, akkor bizony nincs kikért harcolni. A pártprogramjában is kiemelt szerepet szánt az ifjúságnak. Esterházy álma az volt, hogy a fiatalok ismerjék meg a politikát és ne féljenek a szerepvállástól, hiszen csak így tudják felhívni a figyelmet a felvidéki magyarság legégetőbb problémáira és tolmácsolni azt a szlovákok felé is .
A jelenlegi szlovák belpolitikai eseményeket a felvidéki magyarság is befolyásolhatja, ahogyan azt tette 1998-ban, amikor a három magyar pártból létrejött az egységes MKP, amivel sikerült leváltani a Mečiar kormányt. Az elmúlt évekhez képest nem sokan gondoltak arra, hogy az egységes magyar politizálás megbomlik, de ahogyan a szlovák jobboldali pártok, úgy a valamikori egységes magyar párt is folyamatosan osztódik, és kitudja hány új részre fog még tagolódni a szlovákiai magyar politizálás. A jelenlegi szlovákiai magyar pártok között nincsenek nagy ideológiai különbségek, az együttműködést az egyes politikusok vélt sérelmei gátolják: az a bizonyos önös érdek, amelyet Esterházynak sikerült feladnia a közjó érdekében.
