A gróf üzenete a mának

"Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szem előtt lebeg azok példát adó munkássága." (Esterházy János) Ha van üzenet, amelyre érdemes Esterházy Jánostól emlékeznünk, az pont a fentebbi. Egy közösség csak akkor lehet politikailag és társadalmilag is erős, ha összefog. Esterházy János közéleti szerepvállalása és értékrendje elgondolkodtató, pályakezdő politikai elemzőként ennek az üzenetnek a fontosságát fejtegetem az alábbi elemzésben.

A felvidéki magyarság most széttöredezett. Ma a Most-Híd, az MKP és frissen alakult pártként a Magyar Fórum is a magyar szavazatokra vadászik. Száz éve, gróf Esterházy János  idején sem egy párt versengett a magyarok voksaira, ott volt az Országos Keresztényszocialista Párt (amelynek amúgy 1932-ben az elnöke volt Esterházy János), és a Jaross Andor vezette Magyar Nemzeti Párt. Esterházy már akkor látta: a felvidéki magyar közösség nem tud két magyar pártot is életben tartani, ezért egységben gondolkodott. Úgy látta: egységben erősebben lehet képviselni a magyarság ügyeit, így jelentős szerepet játszott abban, hogy pártja egyesüljön a Magyar Nemzeti Párttal. Nem önös érdekek vezérelték. Magasztosabb célok vezették: a felvidéki közösség egységes képviselete.

Az utolsó népszamlálás 2011-ben volt Szlovákiában, akkor az ország 8,5 % vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ez csökkenést jelent az korábbi évekhez képest, és ha hihetünk a statisztikáknak, akkor ez bizony nem növekszik, sőt még inkább csökkenő a tendencia. A parlamenti választásokon a magyar pártok szempontjából fontos a magas részvételi arány, főleg a magyar lakta régiókból kapnak támogatást a magyar pártok, de a legutóbbi parlamenti választásokon pont Dél-Szlovákiában voltak a legkevesebben szavazni. A komáromi járásban a választók 49,5%-a járult az urnákhoz, ami jócskán elmaradt az országos 60%-os átlagtól. A Most-Híd 6,5%-al még bejutott a parlamentbe, de az MKP-nak a maga 4,05%-val már nem sikerült bejutnia a szlovák törvényhozásba. Az eredmények magukért beszélnek, mindkét párt teljesítménye a vártnál gyengébb eredményt hozott, az alacsony részvételi arány ellenére a két párt sokkal markánsabb eredményt hozhatott volna, ha összefog. Elméletben, ha összeadjuk a két eredményt, akkor ez 10%-os magyar egységet hozott volna és a negyedik legerősebb erőként juthatott volna be a parlamentbe. Egy ilyen parlamenti eredménnyel létrejöhetett volna akár a jobboldali koalíció is.

 A szlovák társadalom nagy része sajnos még mindig háborús bűnösként tekint Esterházy Jánosra, mert csehszlovák állampolgárként nem volt lojális az akkori Csehszlovákiához és együttműködött a nagy-magyarországi törekvésekkel. A szlovákok viszont elfeljtik azt a fontos tényt, hogy pont Esterházy volt az, aki visszautasította a magyar parlamenti tisztséget, mert úgy gondolta: a felvidéki magyarságnak nagyobb szüksége van rá otthon, a szülőföldjén. Ráadásul nemcsak a magyarok, de a szlovákok érdekéért is küzdött.

Politikusi pályafutása nagyon aktív volt, többször is hirdette, hogy az ifjúsággal kimondottan kell foglalkozni, hiszen a fiatalok a magyarság jövője, és ha velük nem  foglalkoznak, akkor bizony nincs kikért harcolni. A pártprogramjában is kiemelt szerepet szánt az ifjúságnak. Esterházy álma az volt, hogy a fiatalok ismerjék meg a politikát és ne féljenek a szerepvállástól, hiszen csak így tudják felhívni a figyelmet a felvidéki magyarság legégetőbb problémáira és tolmácsolni azt a szlovákok felé is .

A jelenlegi szlovák belpolitikai eseményeket a felvidéki magyarság  is befolyásolhatja, ahogyan azt tette 1998-ban, amikor a három magyar pártból létrejött az egységes MKP, amivel sikerült leváltani a Mečiar kormányt. Az elmúlt évekhez képest nem sokan gondoltak arra, hogy az egységes magyar politizálás megbomlik, de ahogyan a szlovák jobboldali pártok, úgy a valamikori egységes magyar párt is folyamatosan osztódik, és kitudja hány új részre fog még tagolódni a szlovákiai magyar politizálás. A jelenlegi szlovákiai magyar pártok között nincsenek nagy ideológiai különbségek, az együttműködést az egyes politikusok vélt sérelmei gátolják: az a bizonyos önös érdek, amelyet Esterházynak sikerült feladnia a közjó érdekében.