A Híd alaposan elkorrumpálódott a Smer és az SNS mellett kormányozva

Gál Zsolt | 2020. február 19. - 23:18
Bugárék nemcsak azt hagyták, hogy koalíciós partnereik folytassák az állam szétlopását, hanem maguk is egyre korruptabbá váltak.

Először csak néhány kirívó eset volt ismert, később azonban elharapódzott a korrupció, amely mára rozsdaként marja szét a pártot. A Híd ezen a területen is egyre kevésbé különbözik koalíciós partnereitől. Ennek illusztrálására következzen egy rövid összefoglaló a legfontosabb botrányokról, a legérdekesebb korrupciógyanús üzletekről és összefonódásokról. Csak azt összegezzük, amit a szlovákiai médiák már megírtak, így együtt mégis sokkolóan hat a dolog. Már rég nem csak az a gond, hogy a Híd félrenéz, ha koalíciós partnerei szétlopják az országot, még akkor is, ha ezt a hidas vezetésű minisztériumokon belül teszik. Például Érsek közlekedésügyi tárcájánál, ha a vasúti vállalatok megrövidítéséről vagy a túlárazott autópálya-építésekről van szó, vagy Gál Gábor esetében, aki sokáig az égvilágon semmit nem tett államtitkára Jankovská vagy a korrupt bírók és ügyészek ellen. A nagyobb gond már az, amit ezek a politikusok tesznek, és nem az, amit nem tesznek – Gál esetében is.

 

Amikor a képviselő és jövendőbeli miniszter ügyvédi irodája az adócsalókat képviseli

Gál Gábor képviselő és hidas frakcióvezető ügyvédi irodája (AK GG) 2017-ben 850 ezer euró bevételre (s ebből 640 ezer eurós nyereségre) tett szert, egyebek között abból, hogy korábban adócsalásért jogerősen elítélt embereket védett. Gál a Jopi Trade nevű céget képviselte, amely egy tipikus áfacsalásra (un. körhintacsalásra) emlékeztető gyanús üzemanyagkereskedelmet folytató cégláncolat végén helyezkedett el, az ügy az Aktuality.sk oknyomozó cikke után „szlovák Texas” néven híresült el.[1] Gál irodájának az volt a feladata, hogy kiperelje azt az áfavisszatérítést az adóhivataltól, amit az korábban megtagadott kifizetni a Jopi Tradenek.  Az áfacsalókkal való üzletelés családi vonásnak tűnik, hisz Gál felesége is részt vesz egy galántai ingatlanfejlesztési projektben („Richtárske pole“), ahol üzlettársa szintén az adóhivatallal pereskedett százezres tételekben.[2] Őt már nem Gál ügyvédi irodája képviselte, hanem Gál volt parlamenti asszisztensének, JUDr. Nagy Károlynak az irodája. Ez egyébként magát a Hidat is több ügyben képviselte és a Jopi Trade képviseletét is átvette felsőbb fokon Gál irodájától. És végül a hab a tortán: a harmadik társ az ingatlanprojektben az Aktuality.sk szerint Slavomír Jasaň (Viliam Jasaň fia), aki korábban az Olaszországban nemrég illegális drogkereskedelemért 9 évre ítélt Antonino Vadalával is együtt vállalkozott.

Gál esetében az is érdekes, hogy cége, az AK GG 2018 elején, alig három hónap alatt is 172 ezer eurós forgalom mellett 83 ezres nyereséget ért el (később Gál igazságügyi miniszter lett, így be kellett fejeznie ügyvédi praxisát). Az Aktuality.sk forrásai szerint a bevétel a Szered és Galánta környékén ipari és logisztikai ingatlanokkal foglalkozó Rebod SK nevű cégtől származott.[3] A cég mögött, amely vaskos állami támogatást is kapott ipari park építésére, az aktuality portál információi szerint a Híd holdudvarához tartozó befolyásos oligarcha, Czucz István áll (ezt a nevet jegyezzük meg!). Czucz cégei hitelezték a Rebod SK-t. A Rebod egyébként Somorján telkeket birtokol a földalap volt (régi MKP-s jelölésű) vezetőjével, Hideghéty Ferenccel és egy TEDAK nevű céggel. Ez utóbbi annak a Ján Genčíknek a tulajdonában van, aki korábban 300 ezer eurót kölcsönzött a Hídnak és 541 ezer eurót a Parcus nevű cégnek (amelynek fele Bugár Béla tulajdonában van). Genčík korábban a szintén Czuczhoz köthető Dopravoprojekt és Trajekt nevű cégekben dolgozott.

 

Ha valakinek szerencséje van az autópálya alatti telkekkel…

Eléggé közismert, hogy a Híd elnökét az a szerencse érte, hogy korábban rokonaitól olyan telkeket vásárolt, amelyeket később az állam az R7-es gyorsforgalmi út építése miatt kisajátított a vételár legalább húszszorosáért, és így Bugár Béla a becslések szerint mintegy 500 ezer eurós haszonra tehetett szert.[4] Az már kevésbé ismert, hogy a Nemzeti Autópálya Társaság (Národná diaľničná spoločnosť – NDS) Bugártól további telkeket vett bérbe az R7-es építése miatt legalább 76 ezer euróért.[5] De a szerencsés történetek itt még nem érnek véget. Mert Bugár földjei mellett Hideghéty Ferencnek (aki nem mellesleg Bugár szomszédja is Somorján) és Gál Györgynek is voltak telkei, amelyeket szintén mintegy húszszoros áron sajátított ki az állam.[6]  Mindketten az MKP jelöltjeiként jutottak a földalapba azokban az időkben, amikor még Bugár vezette az MKP-t. Míg Bugár még 2005-ben tett szert a telkekre, amikor az autópálya nyomvonala még nem volt ismert, addig ők ketten már 2012-ben, ezért náluk kevésbé hihető, hogy nem tudták, merre vezet majd a nyomvonal. (Természetesen a nyomvonal befolyásolásának lehetősége mindhármuk esetében fennáll, mert érdekük fűződött hozzá.)  Akárhogy is vesszük, túl sok a „szerencsés véletlen” a kisajátított és bérbe vett telkekkel kapcsolatban.

 

De ha nincs autópálya alatti telek, megteszi a kompenzációs is a madarak számára…

Hogy teljes legyen a történet, nem feledkezhetünk meg Bugár másik szomszédjáról, a Transpetrol egykori vezetőjéről és a Híd szürke eminenciásáról, Czucz Istvánról semíHHh

A   .[7] És nem azért, mert ő is rendelkezett kisajátított telkekkel a D4/R7 nyomvonala alatt – itt valóban családi örökségről volt szó és a vételár mindössze 10 ezer eurót tett ki.[8] Inkább a ROT céghez és a Czuczhoz meg a Hídhoz köthető emberek összefonódásáról van szó egy szövevényes ügyben, amelyben az NDS gyaníthatóan túlárazva több mint 5 millió euróért vásárolt fel telkeket kompenzációs céllal a madárvilág számára. A pozsonyi D4-es körgyűrű ugyanis átgázol a madarak élőhelyén, ezért az NDS kompenzációként új területeket vásárolt az élővilágnak.[9] A ROT cégtől, amelynek tulajdonosai, vezetői, illetve a mögötte álló cégek tulajdonosai vagy vezetői között feltűnnek például a Mede testvérek. Egyikük András azzal vált ismertté, hogy a pozsonyi kerületi építésügyi hivatal elöljárójaként engedélyezte a hírhedt Bonaparte luxusingatlan felépítését az azóta adócsalásért elítélt Ladislav Bašternáknak…[10] Testvére, Mede Vencel (a Híd és korábban az MKP tagja) korábban a maffialistákról ismert „vállalkozóval”, Zoroslav Kollárral volt egy azóta megszüntetett Monarch Brokers nevű cégben. Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter egyébként a szomszédja a ROT társasághoz köthető embereknek.[11] A ROT korábban a GFUL nevű céggel közösen birtokolt számos telket, amelynek vezérigazgatója egy bizonyos Gabriela Ondrušová, aki a Radičová-kormány alatt a Híd jelöltje volt az állami posta vezetésében, de jórészt Czuczhoz köthető, aki különböző magas pozíciókba szokta kinevezni, például a Transpetrol félállami cégében (Spoločnosť pre skladovanie, a.s.) is vezető.[12] Ondrušová előtt a céget Ján Ďurišin az NDS jelenlegi igazgatója, a Híd (vagy inkább Czucz István) jelöltje igazgatta. Vagyis a kompenzációs telkek eladásánál mindkét oldalon a Hídhoz, illetve Czuczhoz köthető emberek álltak: a vevő (NDS) és az eladó (ROT és a mögötte álló cégek) oldalán egyaránt.

 

A Híd és a Smer koalícióját megelőzte az oligarchák együttműködése

Czucz esetében sok jel utal arra, hogy egy rendkívül befolyásos emberről van szó, aki sok szállal kötődik a Hídhoz és személyesen Bugárhoz. A 2019 nyarán nyilvánosságra került, Marián Kočner és Alena Zsuzsová között a Threema applikáción keresztül folytatott kommunikációból nemcsak azt tudtuk meg, hogy amikor Bugár és Kočner véletlenül találkoztak a Maldív-szigeteken, akkor nemcsak köszöntek egymásnak (Bugár eredeti verziója), hanem többször is találkoztak és reggeli mellett a kormányválságot is megvitatták, de azt is, hogy Czucz is ott tartózkodott, sőt Kočner szerint ő fizette Bugár nyaralását is.[13] Czucz jelenlétét azóta Bugár is elismerte.[14]

Czucz a saját embereinek beültetésével próbált meg befolyást szerezni olyan (nem csak) a korrupcióellenes harc szempontjából kulcsfontosságú közintézményekben, mint a Monopolellenes Hivatal (Protimonopolný úrad – PMÚ) és a Közbeszerzési Hivatal (Úrad pre verejné obstarávanie – ÚVO). Az előbbiben ez sikerült is, 2011 novemberétől a hivatal élén Tibor Menyhart áll, aki korábban Czucz beosztottja volt a Transpetrolnál, de emellett a Trend 2017-es cikke szerint Czucz a hivatal alelnökét, és valószínűleg a PMÚ Tanácsának egyik tagját is ismerte.[15] A második, az ÚVO befolyásolására tett kísérlet már nem jött össze, mert a Híd ill. Czucz jelöltje, Juraj Méry elég csúnyán leégett a nyilvános meghallgatáson, amin kiderült, hogy nem sokat tud a hivatal működéséről.[16] Mérynek több kötődése is volt Czuczhoz, páldául Czucz főnöksége idején menedzserként dolgozott a Transpetrolban, majd a Trajekt plus és a Rebod cégek felügyelőbizottságaiban is benne volt.[17]

Egyébként Czucz a hírhedt Gorillában is megjelent a Transpetrol privatizációjával kapcsolatban, ahol állítólag az Orosz Jukosztól 3,5 millió dollárnyi províziót közvetített Malchárek (akkori gazdasági miniszter) és az MKP felé[18]: “Haščák azt akarja, hogy Malchárek előre megkapja a províziót Czucz Istvántól, mert nem bízik meg az orosz félben (még ha nem is számít megszokottnak előre províziót kérni). Haščák 6 évig élt Oroszországban, és szerinte az oroszok csak 20%-kal kisebb csalók a kínaiaknál, akik a világ legnagyobb csalói.”[19] Az Aktuality.sk értesülései szerint Czucz és emberei a hírhedt nyitrai Bödör klánnal is kapcsolatban vannak több cégen keresztül is[20], de talán ennél is érdekesebb, hogy a Híd és a Smer mögött sejthető oligarchák (konkrétan Czucz és Juraj Široký) útjai már jóval azelőtt összeértek, hogy a két párt 2016-ban koalícióra lépett volna, mégpedig a pozsonyi Pharos Bussines Park közös projektjében.[21]

További összefonódások lehetnek Czucz vietnámi üzleti érdekeltségei esetében is. Czucz CZ Slovakia nevű cége, illetve ennek vietnámi leányvállalata Ho Si Minh-városban (korábban Saigon) épít egy irodaépületet „Friendship Tower“ néven, a projekt előkészítésében a J&T Real Estate is részt vett.[22] Eléggé valószínűtlennek tűnik, hogy egy közepes építőipari cég egy kis kelet-közép-európai országból kvalitásainak köszönhetőin betörhet a távoli vietnámi piacra. Egy korrupt kommunista diktatúráról beszélünk, ahol a cégek jórészt politikai kapcsolatok révén és a kellő baksis leperkálása után jutnak üzleti lehetőségekhez. Azonban, ha figyelembe vesszük a Smer (Fico és Kaliňák) átlagon felüli kapcsolatait a vietnámi elvtársakkal, amik a szlovák kormánygép kikölcsönzésében csúcsosodtak ki (amelyet egy vietnámi állampolgár Németországból történő elrablásához és hazaviteléhez használtak fel), akkor az egzotikus úticélnak már lehet logikus magyarázata.

 

A helytartó Keleten

Pozsonyból ugorjunk át az ország másik, keleti végébe, amely bár földrajzilag messze van, de mégsem olyan távol Czucztól és a Transpetroltól, ahogy azt elsőre gondolnánk. Itt találjuk Jakab Elemér parlamenti képviselőt, Nagyráska polgármesterét, aki Bugárral rokonságban is áll (Bugár a fia keresztapja). Jakab hosszú idő óta képviselő, de a médiákban, felszólalásaival, vagy a programalapú politizálás terén – finoman fogalmazva – eddig nem sokat villogott. Kulcsfontosságú pillanatokban viszont a szavazata döntő lehet. Például, amikor a Híd leszállított három szavazatot (köztük Jakabét) a Smer, SNS, Kollárék és ex-Kollárék valamint a neonáci Kotleba párt által alkotott széles koalíciónak, hogy alkotmányos törvényben rögzíthessék a nyugdíjkorhatárplafont. A hidas képviselők nélkül nem lett volna meg az alkotmányos többség.  Később Jakab ott volt a kormánykoalíciós hatosban (szépen kettesével mind a három pártból), amely beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag eltörölte volna az anonim feljelentések lehetőségét.[23] Nemrég ott volt a közvéleménykutatások publikálásának moratóriumát 50 napra (vagyis abszurdan hosszú időre) meghosszabbítani akaró törvénytervezet beterjesztői között is, amit meg is szavazott a parlamentben megint egy Smer-SNS-ĽSNS koalícióhoz csapódva. Nyilvánvaló, hogy Jakab végzi el a piszkos munkát a pártnak, miközben Bugár széttárhatja a kezeit, azt mondva, hogy a Híd nem támogatja a dolgot, csak néhány képviselője szavazott a „lelkiismerete” szerint. A leghírhedtebb szavazás azonban már 2010-ben megtörtént, amikor hidas képviselők, főleg személyesen Jakab keveredtek abba a gyanúba, hogy a titkos szavazáson a koalíciós főügyészjelölt, Jozef Čentéš helyett Dobroslav Trnkára szavaztak, csaknem megbuktatva ezzel a Radičová-kormányt.[24] (A Kočner és Trnka közötti nemrég nyilvánosságra hozott kommunikációból az derült ki, hogy Kočner és a PENTA-főnök Haščák fejenként egymillió eurót invesztált kormánypárti képviselők megvásárlásába, hogy Trnka megválasztását bebiztosítsák.)

A Trend hetilap szerint Jakab 2010-2011-ben hosszú hónapokon keresztül törvényszegést követhetett el, mert összeférhetetlen pozícióban volt: egyszerre volt parlamenti képviselő és egy cég, az EMI ügyvezetője (amit a törvény szerint 30 napon belül be kellett volna fejeznie).[25] Jakab ekkor szerződéseket írt alá a cég nevében, sőt fennáll a gyanú, hogy a dolgozók egy részét feketén alkalmazta, illetve, hogy az általa az állami Transpetrolnak végzett munkák (földmunkák az olajvezeték meghibásodásánál, karbantartás, fűnyírás a vezetékek felett) túlárazottak voltak. És már megint a Transpetrolnál meg Czucznál kötöttünk ki… De ebben az esetben alighanem fontosabb Martin Ružinský, a cég igazgatóságának tagja, aki Jakab falujából van és Jakab már 2012-ben azt nyilatkozta, hogy 20 éve ismerik egymást.[26]

Jakab egyébként legutóbb az ukrajnai Ungvári Nemzeti Egyetemen kétes módon szerzett magiszteri titulusa miatt került be a hírekbe. A szakdolgozatát sem ő, sem az egyetem nem akarta megmutatni.[27] A MA7 hetilap értesülései szerint ukránul illetve angolul kellett volna tanulnia, csakhogy egyik nyelven sem beszél megfelelő szinten.[28] Az Új Szó napilap arra is rámutatott, hogy abban az időben, amikor Jakab Ungváron „tanult” két dékánt is őrizetbe vettek az egyetemen korrupció miatt, illetve egy docens ellen is eljárás indult, sőt 43 ezer hrivnya összegű kenőpénz elfogadásakor érték tetten az intézmény rektorhelyettesét.[29] Jakabnak valószínűleg van mitől tartania, például attól, hogy milyen csontvázak eshetnek még ki Kočner szekrényéből a 2010-es főügyészválasztással kapcsolatban, de az sem kizárt, hogy az ő régiójában tevékenykedő kalábriai olaszokkal (Vadala, Roda, stb.) is volt valami kapcsolata, ami kínosan érintheti.

 

Pozsonyban egy vallomás szerint még táblázatot is vezettek a kenőpénzekről

2018 augusztusában a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) kivonult vizsgálódni a Pozsonyi Járási Hivatalba, több személyt őrizetbe vettek korrupció és pénzmosás gyanújával. Köztük a Híd egykori szponzorát, jelöltjét, illetve járási politikusát is. Tomáš Weis 2009-ben 30 ezer eurót adományozott a Hídnak, a környezetvédelmi osztály vezetője Miroslava Gregorová a Híd jelöltje volt, Rastislav Žitný pedig a Híd pozsonyi járási szervezetében politizált.[30] Weis állítólag azt mondta a nyomozóknak, hogy létezett egy táblázat, amely alapján beszedték a kenőpénzeket a járási hivatalon „elintézett” döntésekért és engedélyekért.[31] Vonatkozott ez a pozsonyi D4-es körgyűrű építésére is, ahová több cég is földet, kavicsot és feldolgozott építési törmeléket hordott, amihez a járási hivatal környezetvédelmi osztályától kellett engedélyt szerezniük.

A Híd alsóbb szintjein pedig a szervezett bűnözéssel való összefonódásra találunk eseteket. A legkirívóbb példa Alsóhatár hidas polgármesterének, Dora Ferencnek és fiának esete, akik a rendőrség szerint a dunaszerdahelyi Sátor bandának a tagjai voltak. 2019 február végén a NAKA két társukkal együtt letartóztatta őket, a vád csalás, bűnszervezetben való részvétel, sőt gyilkosság megrendelése![32] A Híd az őrizetbe vétel után felfüggesztette Dora párttagságát.

 

Ezek újra a Smert és az SNS-t választanák

Ahogy a legfontosabb ügyek rövid felsorolása is mutatja a Híd már gyógyíthatatlanul átitatódott a korrupcióval, és részévé vált a túszul ejtett államnak, illetve maffiaállamnak. Ha ők lennének a mérleg nyelve, újra a Smer, az SNS meg a hasonló pártok mellett döntenének, mert csak velük lehet garantálni a korrupció kölcsönös eltűrését, illetve a büntetlenség fenntartására tett maximális igyekezetet. Bugár legújabb kijelentéseit, melyek szerint most már tényleg nem mennének el a Smerrel, ezt figyelembe véve érdemes mérlegelni, és nyilván nem érdemes túl komolyan venni. A „Tisztességes Szlovákiáért” zajló küzdelemben egyszerűen nem lehet már számolni a Híddal.

Gál Zsolt
politológus, közgazdász, a Magyar Fórum alelnöke és képviselőjelölt a Magyar Közösségi Összefogás közös listáján

PR- fizetett politikai hirdetés