Ismeretlen tulajdonosú ingatlanok

Az agrorezortunk hétről hétre ijesztgeti az embereket a földtulajdon elvesztésével, szétdarabolt földekkel, az örökösödési eljárás szükséges megváltoztatásával. Konstruktív magyarázattal, segítségnyújtással viszont nem szolgálnak, a probléma gyökerét nem kezelik.

Adódik a kérdés, érdekli egyáltalán a jelenlegi kormány képviselőit az emberek tulajdonjogának megőrzése és pontos nyilvántartása (a saját magukén kívül)?

Bejegyzéseimben igyekszem elmagyarázni, a katszteri-és földügyek körüli problémák hátterét, valamint egy kis segítséggel szolgálni, milyen módon ne veszítsük el az ingatlantulajdonunk, tehát a vagyonunk egy részét!

  1. Miért lehet nevesítetlen egy ingatlan/földterület? Hogy lehet ismeretlen egy tulajdonos, nevesítetlen egy földterület, ha a tulajdonlapon szerepel?

A kérdésre adott válasz egyszerűnek tűnik: mivel a kataszteri adatokból nem lehetséges a tulajdonost teljes bizonyossággal azonosítani. A tulajdonlapon az ingatlan tulajdonosáról korlátolt mennyiségű adat áll a rendelkezésre: kereszt – és vezetéknév, pl. lánykori név esetleg utalás a férj keresztnevére. A leggyakrabban hiányzó adat a születési dátum és a lakhely.

Nevesítetlen földek/ingatlanok másik ismert elnevezése, gyakorlati használata az ismeretlen tulajdonossal rendelkező ingatlanok.

  1. Hogy alakulhatott ki egyáltalán a nevesítetlen földterület? A kataszteri nyilvántartás állított ki hibás tulajdonlapot?

A nevesítetlen földterületek problémakörének kialakulása a múltban keresendő. A szabályozott ingatlannyilvántartás a 19. században kezdődött, az akkori viszonyok közt elégséges volt az ingatlan tulajdonosát névvel, keresztnévvel megjelölni és utalni a változtatást kiváltó iratra (pl. bírósági döntés, vétel) – klasszikus példaként megemlíthetőek a nagyon fontos telekkönyvek. A szocializmus alatt szintúgy hibás iratok kerültek bejegyzésre, helytelen adatokkal, a fő ideológiai szál arra törekedett, hogy a magántulajdont háttérbe szorítsa.

  1. Az állam milyen módon igyekszik megoldani ezt a problémát?

Az, hogy ma egyáltalán rendelkezünk információkkal az „ismeretlen tulajdonosokról“, főképp a ROEP elnevezésű eljárásnak is köszönhető, mely a telekkönyvekből és egyéb hivatalos iratokból tulajdonlapra vetette az ezekből a dokumentumokból származó legutolsó tulajdonost. Viszont sok esetben az utolsó ismert adat a 20-as, 30-as, 40 –es évekből származott, így ezek a személyek, többnyire hiányos személyi adatokkal kerültek a tulajdonlapokra.

  1. Ha maga a tulajdonos nem ismert, mégis ki kezeli ezeket a földeket?

Az ismeretlen tulajdonosok képviselője minden esetben az állam nevében eljáró hivatal, a példaként említhető mezőgazdasági föld esetén a Szlovák Földalap („Slovenský pozemkový fond“), erdő esetén a Szlovákiai Erdők. A képviseletet pedig abban az értelemben kell érteni, hogy az állam nevében eljáró hivatal képviseli az ismeretlen tulajdonost például bérleti szerződés megkötése során, eladás esetén. Bérlet esetén meg kell jegyezni, hogy a bevétel az állam bevételét gazdagítja. Eladás során a pénz (remélhetőleg) letétbe kerül, és szigorú feltételek mellett eladható- pl. közérdek – autópálya építése.

  1. Mi a teendő, ha az ismeretlen tulajdonost felismerjük? Létezik megoldás?

2 esetet különböztethetünk meg:

  1. Az adott „élő“ személy magára ismer:

Mindennapi életben főképp az érettebb korban lévő emberről lesz szó, aki a 60-80 – as években megszerzett ingatlana tulajdonlapján észreveszi, hogy helytelen – hibás – hiányos adatok állnak róla a tulajdonlapon. Az adatok pótlására van lehetőségünk, meg kell fogalmaznunk egy kérvényt, amelyhez hozzácsatoljuk vmilyen hivatalos iratunkat, mely a tulajdnojogunk igazolja- adásvételi szerződést, születési bizonyítványt, házassági levelet. Ez után a kataszteri hivatal átvizsgálja a beadványunk és pozitív elbírálás esetén beírja a hiányzó adatokat, Ellenkező esetben a bírósághoz irányít minket.

  1. Ha elhunyt személyről, rokonról van szó, kezdeményezni kell az illetékes bíróságnál a hagyatéki eljárás (esetleg utólagos hagyatéki eljárás) megkezdését. Ez hosszabb folyamat, utólagos póthagyatéki eljárás során is beírattathatjuk az elhunyt személy adatait, mely alapjául szolgálhat a halotti bizonyítvány is. Az örökösöket viszont csakis a hagyatéki bíróság – közjegyző döntése alapján jegyezheti be az illetékes kataszteri hivatal.

Nevesítetlen földterületek/ingatlanok esetén tehát nem kell kétségbeesnünk, van megoldás. Fontos viszont megjegyezni, hogy ne halogassuk tulajdonjogunk valamint elődeink ingatlanjainak pontos nyilvántartását. Minél régebbi személyről, tulajdonlapi feljegyzésről van szó, annál időígényesebb az intézkedés, hisz az évek során elveszhetnek a hivatalos iratok, az ember memóriája is megkopik.

 

Tisztelettel Bugár Viktor, 

a Magyar Fórum egyik alapító tagja, aki még hisz a tiszta és emberközpontú politikában.