Köszönöm!

Elsősorban mindazoknak, akik éltek demokratikus szavazati jogukkal és döntésükkel részt vesznek saját és az ország jövőjének alakításában. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a szabad választás a demokrácia alfa és omegája. Nem volt ez mindig így, és remélem, soha nem kell újból megtapasztalnunk, milyen az, amikor nem dönthetünk.

Kulturális államtitkárként sokat dolgoztam azért, hogy Szlovákiára egy kulturálisan és nyelvileg is sokszínű, művészetpártoló, nyitott és modern országra tekintsenek. A nemzetiségi kérdés ritkán volt konfliktus forrása, és nagyon bízom benne, hogy az elkövetkező időszakban ez a tendencia tovább erősödhet. Szeretném megköszönni a lehetőséget Bugár Bélának, aki bízva képességeimben és szakmai tudásomban javasolt erre a pozícióra. 

A kulturális szaktárcánál eltöltött elmúlt négy évem igazolja, hogy igenis lehet Szlovákiában előremutató, szakmai politizálást végezni és eredményeket elérni.

Az elmúlt két hónapban a kampányom többek között arról is szólt, hogy elgondolkoztassam az embereket, mit jelent számunkra, szlovákiai magyarok számára itt élni. Én Csehszlovákiában születtem, Szlovákiában élek, és ha tudjuk, hogy az unokáink is itt fognak születni, akkor kettős szerepünk van. Az egyik, hogy a magyarságunkat, amit fontosnak tartunk, azt ápoljuk, az oktatás és kultúra révén, a másik pedig, hogy igenis, sikeres Szlovákiát akarjunk, virágoztassuk fel azokat a régiókat, ahol lakunk. Ezeket a dolgokat pedig elsősorban Pozsonyban tudjuk és ott is kell elintézni. Ilyen szempontból szinte mindegy, Budapest mit kíván, nekünk itt van dolgunk, ezt itt kell kijárni. De ha ezt tudjuk, akkor ezt meg is tudjuk csinálni.

Hatalmas köszönet illeti a kollégáimat, munkatársaimat, akikkel együtt sikerült egy olyan bázist létrehozni kulturális téren, amire a továbbiakban építeni lehet és kell is építeni!

Köszönetet mondok mindazoknak, akik támogattak munkámban, és köszönöm a konstruktív kritikákat is.

Legnagyobb hálával családomnak tartozom. Feleségemnek, aki mindvégig segített, hitt bennem és mellettem állt. Gyermekeimnek és szüleimnek, akiktől akkor is megértést kaptam, amikor a munkám a közös időnket rabolta el.

Köszönöm!